2011. október 19., 09:27

Nemzeti identitás az EU-ban

BRÜSSZEL. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke szerint az Európai Uniónak most, a nemzetközi pénzügyi válság idején sem a gazdasági kihívásokra a legnehezebb válaszolnia, hanem a nemzeti identitásokhoz kapcsolódó problémákra.

Az erdélyi magyar politikus - jelenleg miniszterelnök-helyettes - az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott előadást kedden „Nemzeti identitások az egyesült Európában“ címmel, Winkler Gyula és Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselők szervezésében.

Markó Béla kifejtette: az EU jövője szerinte nem a gazdasági válságra adott válaszoktól függ, hanem a komplex (gazdasági elemeket is tartalmazó) nemzeti identitások egybeillesztésétől. Egyik lehetséges megoldásként említette az európai identitást olyan mozaiknak tekinteni, amelynek kívülről megvannak a közös azonosítási jegyei, belülről viszont tarkaságot jelent, amelyben minden nemzet és etnikum rendelkezik eszközökkel identitásának megőrzésére.

Hozzátette: jogi és intézményes eszközöket kell teremteni ahhoz, hogy egy ilyen Európa működőképes legyen. „Tulajdonképpen ma az Európai Unió legfontosabb igazsága továbbra is az, hogy a közös Európában mindannyian kisebbségiek vagyunk, még a legnagyobb országok is" - fogalmazott. Úgy vélte, „gyenge és túlbürokratizált" egy olyan Európa, amely „fél a nemzeti sajátosságoktól, és mindenkit Prokrusztész-ágyba akar kényszeríteni". Ez esetben szerinte a soknyelvűség és sokkultúrájúság előbb-utóbb értelmét veszti.

A romániai helyzetről beszélve Markó Béla úgy vélte, a rendszerváltás kezdete óta sok előrelépés történt a kisebbségek javára, különösen az egyéni jogok területén. Beszámolt arról: legnagyobb változás az anyanyelvű oktatás és a magyar nyelv nyilvános használatának terén történt, ma ezt már az alkotmány szavatolja és törvény szabályozza. A kollektív jogok elfogadtatása és a különböző autonómiaformák kiépítése ugyanakkor még várat magára - fűzte hozzá.

Az előadást követő eszmecserében a magyar képviselők közül Tabajdi Csaba (MSZP) a nyugati országok illúziójának nevezte, hogy „a demokrácia és a jólét önmagában megoldja a nemzetiségi problémákat". Úgy vélte, a nemzeti identitás ügye „nincs helyén az európai politikai döntéshozók fejében", nem ismerik fel, hogy a problémák megoldásához kell „a nemzeti identitás karbantartása" is. A képviselő úgy vélte, Magyarország soros EU-elnökként „óriási lehetőséget hagyott ki", mert az akkor elfogadott uniós romastratégia kiváló alkalom lett volna, hogy abba olyan alapelveket emeljen be, amelyek a történelmi őshonos kisebbségek számára is érvényesek, mint például az identitás-pluralizmus vagy a kollektív jog.

A szlovákiai magyar Mészáros Alajos (MKP) úgy vélte, a határon túli területeken elsősorban a létszámcsökkenést és az asszimiláció problémáját kellene orvosolni. „Szép dolog arról beszélni, hogy a nemzeti öntudatot és a nemzeti értékeket meg kell tartani, de ha elfogy a nemzet, nehéz lesz ezt megtenni" - fogalmazott.

Markó Béla ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg: Romániában is fogyatkozik a magyar közösség, de a fogyásnak csak kisebb része az asszimiláció, nagyobb veszély az elvándorlás.
A szervezők körül Winkler Gyula arra mutatott rá, hogy Európa államaiban nem ugyanabban a fogalomrendszerben értelmezik a nemzet identitást. Úgy vélte a mellett, hogy halmozni is lehet az identitásokat, „lehet valaki jó román és jó magyar egyszerre".

Sógor Csaba azt hangsúlyozta: annak, hogy milyen a kisebbség helyzete, a kisebbség megelégedettsége a legfontosabb mutatója, nem pedig a régiók szabályozottsága vagy a törvény.
A brüsszeli vitában román képviselők is felszólaltak, akik egyebek között azt hangoztatták, hogy a kisebbségeket segítheti az unió regionális szabályozása, és rájuk is vonatkozik az, hogy a közös európai kötelezettségeket be kell tartani.

Markó Béla ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a regionális szabályozás túlságosan a gazdasági fejlettséggel függ össze, a nemzeti összetételre nincs igazán tekintettel.

A tanácskozás szépséghibája, hogy mivel azon a néppárti frakció magyarországi tagjai nem vettek részt, Tabajdi Csaba éles hangon bírálta őket, s ezt követően megint magyar-magyar belviszálytól lett hangos a magyarországi sajtó. Ez azonban semmit nem von le annak fontosságából, hogy időről időre az EU őshonos kisebbségeinek jogállása is terítéken szerepel a közösség valamelyik fórumán.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.