Németországba már több mint 50 ezer menedékkérő érkezett idén
Január 1-jétől 14-én 12 óráig 51 395 menedékkérőt vettek nyilvántartásba, és ugyan 1477 menedékkérő távozott az országból, az év első két hetének adatait éves szintre vetítve 1,2 millió menedékkérő érkezhet 2016-ban, ami több a tavalyi - történelmi csúcsot jelentő - 1 091 894-nél.
A kormány teljes erővel törekszik a menekülthullám csillapítására, de mivel Angela Merkel kancellár továbbra is elutasítja a befogadható menedékkérők számának korlátozását, más terveken dolgoznak - írta a Bild.
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter igyekszik elérni, hogy az uniós országok adjanak több pénzt az EU szomszédságában fekvő országoknak, főleg Törökországnak, hogy jobb ellátást kapjanak az ott élő menekültek és ne induljanak el az Európai Unió felé. A Németországban elutasított menedékkérők hazaszállításáért felelős tartományok támogatására pedig bevethetik a hadsereg (Bundeswehr) Transall típusú szállító repülőgépeit. Erősíthetik a határőrizetet is, az Ausztriával közös szakaszra az eddigi 600 után további 300 rendőrt vezényelhetnek az illegális határátlépés megakadályozására. A határon már most is visszafordítják mindazokat, akik Svédországban vagy Dániában akarnak menedéket kérni, mert ez a két ország az év elején lezárta határát a menekültek előtt.
A lap szerint arról is tárgyalnak a kormányzatban, hogy a biztonságos harmadik országok közé sorolják az észak-afrikai régió több országát, Marokkót, Algériát, Egyiptomot és Tunéziát, aminek révén gyorsabban elbírálhatják ezen országok állampolgárainak ügyeit, vagyis hamarabb hazaküldhetik őket. Ezzel kapcsolatban egy másik lap, a Frankfurter Rundschau a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) adatait idézve azt írta pénteken, hogy gyors emelkedésnek indult az algériai és marokkói menedékkérők száma.
Ezekből az észak-afrikai országokból hagyományosan Spanyolországba vagy Franciaországba mennek a menekültek és bevándorlók, most azonban egyre többen Németországban kérnek menedéket. Csak 2015 decemberében 2300 algériai és 3000 marokkói állampolgárt regisztráltak menedékkérőként, többet, mint 2014-ben egész évben.
Thomas de Maiziere belügyminiszter már a kormány 2014-es migrációs jelentésének január eleji bemutatóján kiemelte, hogy súlyos gond az algériai és marokkói menedékkérők számának emelkedése, azóta pedig kiderült, hogy áldozatok és tanúk beszámolói szerint jellemzően az észak-afrikai térségből származó férfiak követték el a Kölnben és más városokban szilveszter éjjel a nők ellen a szexuális támadásokat és rablásokat.
Zágráb nem látja értelmét a tervezett osztrák-szlovén-horvát határvédelmi együttműködésnek
A horvát belügyminisztérium nem ismeri a tervezett osztrák-szlovén-horvát határvédelmi együttműködés részleteit, de az a véleménye, hogy egy ilyen együttműködésnek csak akkor lenne értelme, ha a balkáni útvonalon fekvő összes országra kiterjesztenék - írta a Vecernji List című horvát napilap pénteken.
Az osztrák kormány az STA szlovén hírügynökség szerint megerősítette, hogy határigazgatási együttműködést kezdeményezett Szlovéniával és Horvátországgal. Bécs álláspontja szerint már a horvát uniós külső határon vagy legalább a szlovén-horvát határnál vissza kellene fordítani a hamis iratokkal vagy papírok nélkül érkező menedékkérőket, ehhez pedig közös határőrizetet javasol. Ausztria rendőröket küldene a szlovén és a horvát határszakasz megerősítésére abban a reményben, hogy ennek révén már január végén csökkenteni lehetne a migránsok beáramlását az említett országokba.
Karl-Heinz Grundböck, az osztrák belügyminisztérium szóvivője elmondta: a német-osztrák-szlovén együttműködésről szerdán egyeztettek Szlovénia és Ausztria rendőri vezetői, de az országok kormányai konkrét intézkedésekről még nem hoztak politikai döntést. Horvátország nem képviseltette magát ezen a találkozón, mint ahogy a többi korábbin sem, amelyekre a szlovén belügyminisztérium meghívta, hogy egyeztessenek a migrációs válság legújabb fejleményeiről.
Ranko Ostojic ügyvezető horvát belügyminiszter nem adott kielégítő választ a Vecernji List kérdésére, hogy Ausztria felvette-e a kapcsolatot Horvátországgal a közös határellenőrzés ügyében. Azt mondta, hogy "nincs tudomása a részletekről". Hozzátette: azért nem vett részt több megbeszélésen, mert szerinte nincs értelme annak, hogy mindössze néhány ország egyeztet. Véleménye szerint "a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő összes országgal egyeztetni kell".
Ostojic az Európai Uniót (EU) is bírálta. "Hol van az EU? Sehol sincs jelen. Vajon van uniós határellenőrzési ügynökség (Frontex) a szerbiai Siden? Horvátországon kívül teljesítette még valaki a brüsszeli migrációs csúcson októberben vállaltakat?" - mondta láthatóan feldúltan a leköszönő miniszter.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök eközben csütörtökön Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélést. A szlovén közszolgálati televízió tájékoztatása szerint Cerar pénteken az Európai Unió vezetőivel is tárgyal. A csatorna felhívta a figyelmet arra, hogy Angela Merkel továbbra is a nyitott kapuk politikáját folytatja, miközben Németország ezen a héten több szigorítást is bevezetett határain, és több ezer migráns fogadását utasította vissza Ausztriából.
A szlovén sajtó csütörtökön nem hivatalos forrásra hivatkozva arról írt: a szlovén kormány a migránsáradat megállítására egy "B- tervet" készített arra az esetre, ha nem lesz közös európai megoldás a válság kezelésére. Amennyiben kiéleződik a migránsválság körüli helyzet, a kormány kész 670 kilométer drótkerítést építeni Horvátországgal közös teljes határszakaszán - írták a lapok. Szlovénia eddig 155 kilométer pengés drótkerítést telepített a horvát-szlovén határon 44 különböző helyszínen.
