Németország és Ausztria rendkívüli uniós csúcs összehívását kezdeményezi

A német-osztrák javaslatot telefonon terjesztették az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács elnöke, Donald Tusk elé, aki megvizsgálja azt - mondta Angela Merkel az osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A menekültválságot csak európai összefogással lehet rendezni, és a megoldás "az egész Európai Unió felelőssége" - jelentette ki a német kancellár.  

 A csúcstalálkozón nem a belügyminiszteri tanács hétfői brüsszeli ülésének témájáról, 120 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról kellene tárgyalni, mert ez az ügy "jó kezekben van" - hangzott el.

Más kérdéseket szükséges napirendre venni, elsőként azt, hogy miként lehet jobban támogatni a menekültek származási országait, másodikként pedig azt, hogy miként lehet intenzívebbé tenni a Törökországgal folytatott párbeszédet - mondta a német kancellár.

Tárgyalni kell az Olaszországban és Görögországban tervezett közös, uniós menedékkérő-regisztrációs központok, a hot spotok gyorsabb kiépítéséről is, hiszen ezek nélkül nem lehet szétosztani a menekülteket a tagállamok között - tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy "az idő sürget", és ezért nem lehet várni október közepéig, a következő rendes uniós csúcsig.

Németország, Ausztria és Svédország nem tudja viselni a menekültválság összes terhét - mondta a német kancellár.

 A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra az osztrák kancellárral együtt hozott döntésről azt mondta, hogy az "akut szükséghelyzetre" tekintettel helyesen jártak el, és a döntés sok embernek segítséget jelentett.

Ugyanakkor nagy számban érkeznek menekültek a Görögország-Macedónia-Szerbia-Magyarország-Ausztria-Németország útvonalon - tette hozzá.

Németország határellenőrzést vezetett be, "egyszerűen azért, hogy jobban regisztrálhassuk a menekülteket". A menekültek nagy száma miatt "a regisztráció már egyáltalán nem volt lehetséges", és biztonsági okokból is érthető, hogy "visszatérünk egy rendezett mechanizmushoz" - fejtette ki Angela Merkel.

Werner Faymann hangsúlyozta: az Európai Tanácsnak azért is össze kell ülnie, mert Németország, Ausztria és Svédország a menekültválság rendezéséhez szükséges "európai külpolitikát" sem tudja egyedül megvalósítani.

Az uniós csúcson meg kell vizsgálni, hogyan lehet hozzásegíteni a származási országokat és a tranzitországokat ahhoz, hogy az emberek ezekben az országokban találjanak menedékre - tette hozzá.

A rendkívüli uniós csúcs alternatívája, hogy a "homokba dugjuk a fejünket", mondván, "közvetlenül mellettünk nincsen háború", és a menekültek útján elterülő többi állam is "megoldhatná a feladatot, úgyhogy semmi közünk az egészhez" - mondta az osztrák kancellár. Úgy vélte, fontos, hogy nem ezt a megoldást választják, "hiszen emberekről és a védelemhez fűződő jogról van szó".

Az EU-nak támogatást kell nyújtania a származási- és tranzitországoknak, Görögországban pedig uniós, "közös határvédelemre" és hot spotokra van szükség, amelyekben döntenek arról, hogy ki jogosult védelemre a kérelmezők közül. Õket "nem hagyhatjuk cserben", viszont a védelemre nem szoruló menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba - hangzott el.

Az uniós tagországoknak mindezt közösen, emberies, nyílt és ellenőrzött módon kell végrehajtaniuk.

Nem lehet megtenni, hogy "megvárjuk, amíg az emberek átverekedik magukat Szíriából Görögországba, és onnan a nyugat-balkáni útvonalon egészen hozzánk, és aztán egyszerűen megállítjuk őket". Ez "humanitárius katasztrófát idézne elő" - mondta Werner Faymannn.

Angela Merkel a kvótarendszert ellenző tagállamoknak járó uniós támogatások csökkentéséről szóló felvetésekről szóló kérdésre azt mondta:, "helyre kell állítani az európai szellemiséget, és nagyon kevéssé hiszen, hogy ez fenyegetésekkel lehetséges". Hozzátette, hogy az optimizmus vezéreli, hiszen az EU-ban eddig is minden nehéz ügyben sikerült megállapodásra jutni.

Werner Faymann azt mondta, sok ország reméli, hogy a probléma "elhalad mellettük, mert Németország, Ausztria és Svédország másfajta humanitárius beállítódást jelzett", és egyesek "azzal akarnak vádolni minket, hogy túl sokat beszélünk a menedékjogról, de a menedékjog megtiprása nem lehet alternatíva". Megjegyezte: a szolidaritás vállalását jelenti az is, hogy az uniós költségvetés nettó befizetői, mint Ausztria, támogatják a többi tagországot, és a szolidaritás nem önkéntes alapú "jótékonykodás", hanem annak elismerése, hogy az adott feladatot csak közösen lehet megoldani.

A menedékkérők ausztriai regisztrációjára vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy Ausztria ugyan vállalja a feladatot, de nem tudja egyedül befogadni és ellátni a területére érkező összes menedékkérőt, és ezért hálás Németországnak, amiért nem zárta le határait.

Újabb uniós egyeztetést szorgalmaz az Európai Bizottság

Miután az uniós országok belügyminiszterei nem jutottak teljes körű megállapodásra hétfő esti tanácskozásukon a menekültválság kezelésének ügyében, az Európai Bizottság újabb tárcavezetői szintű egyeztetést szorgalmaz, a lehető leghamarabb.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény keddi sajtótájékoztatóján az egyik szóvivő úgy vélekedett, hogy a menetrend szerint október 8-án esedékes újabb belügyi tanácsülés előtt szükség lehet ilyen megbeszélésre. Ezt azonban az EU soros luxemburgi elnökségének jól elő kell készítenie.

A teljes körű megállapodás hiánya arra az európai bizottsági javaslatra vonatkozik, miszerint a korábbi 40 ezer fő mellett további 120 ezer menekültet vegyenek át - meghatározott kvóta alapján - a tagállamok a migrációs nyomásnak leginkább kitett országoktól. A 40 ezer főről szóló májusi bizottsági indítványban még csak Olaszország és Görögország, az újabban előterjesztett 120 ezres elképzelés szerint e két ország mellett Magyarország is a kedvezményezettek közé tartozna.

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekben illetékes görög EU-biztos kedden az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt csalódottságának adott hangot amiatt, hogy ez utóbbi javaslatot több tagállam elutasítja. Avramopulosz szerint az ügy az európai szolidaritás "töréstesztje".

Thomas de Maiziere német belügyminiszter egy tévényilatkozatban pénzügyi szankciókat szorgalmazott azon tagállamokkal szemben, amelyek elutasítják a kvótarendszert, az Európai Bizottság szóvivője azonban újságíróknak azt mondta, hogy ilyen intézkedésre nem lát uniós jogi eszközt. "Ez nem tartozik az opciók közé, amelyeket jelenleg vizsgálunk" - tette hozzá.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter tévényilatkozatban szólította fel szolidaritásra a visegrádi országokat a menekültek befogadását illetően. António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa rendkívül csalódást keltőnek nevezte a hétfő esti rendkívüli uniós belügyminiszteri tanácskozás kimenetelét.