Németország cseh határára is kiterjesztette a határellenőrzést

Christian Meinhold szóvivő közlése szerint a keletnémet Szászországot Csehországgal összekötő autópályán kezdtek ellenőrzéseket, és négy embercsempészt már el is fogtak ott.

Németország vasárnap jelentette be, hogy a menekültválság kezelésének érdekében ideiglenesen és fokozatosan visszaállítja határain az ellenőrzést. Az intézkedés először az osztrák-német határon lépett életbe.

A berlini vezetés célja a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szóló szeptember 5-ei döntés révén megindult tömeges és ellenőrizetlen határátlépés rendezett keretek közé terelése.   

Az első három nap tapasztalatai alapján a beléptetés és a menedékkérők regisztrációja ismét viszonylag rendben zajlik, de a menekülthullám nem hagyott alább jelentősen. A hétfői 4500 és a keddi 6000 után szerdán már 9100 menedékkérőt regisztráltak, akik csaknem mindannyian Ausztriából érkeztek.     

A határellenőrzés visszaállítása előtti napokhoz képest változás, hogy a legtöbben nem vonattal, hanem gyalog kelnek át a határon. Több tucat embercsempészt is elfogtak.   

A bajor-osztrák határvidéken a nagyobb átkelőknél igen jelentős közlekedési fennakadásokat okozott a határellenőrzés visszaállítása, és növekvő lakossági elégedetlenséghez vezetett.

Különösen az ausztriai Salzburggal szomszédos Freilassingban, ahol a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió helyszíni beszámolója szerint komoly nyugtalanság is érzékelhető. Sokan nem vállalják véleményüket nyilvánosan, mert attól tartanak, hogy szélsőségesnek bélyegzik őket. Akik pedig megszólaltak a Deutschlandfunknak, elmondták, hogy a környéken terjed az aggodalom a közbiztonság gyengülése miatt.

Lemondott a német bevándorlási és menekültügyi hivatal elnöke

Lemondott a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke csütörtökön, Manfred Schmidt személyes okokkal indokolta távozását. Utódjáról egyelőre nincs döntés.

A szövetségi belügyminisztérium felügyelete alá tartózó hivatalt az utóbbi hetekben sok bírálat érte, amiért nem sikerült jelentősen felgyorsítani a menekültügyi eljárásokat. Jelenleg átlagosan 5,4 hónap alatt hoznak döntést egy-egy ügyben, a feldolgozatlan menedékjogi kérelmek száma pedig 280 ezer körül van.   

A hivatal az utóbbi időszakban havonta 20 ezer kérelemről döntött, és a menekülthullám fölerősödése miatt még akkor is csak tovább növekedne az ügyhátralék, ha kétszer ennyi, havi 40 ezer ügyet bírálnának el.   

A BAMF igyekszik ledolgozni a lemaradást, a hivatalnál jelentős létszámfejlesztést hajtanak végre - még a pénzügyőrségtől és a hadseregtől (Bundeswehr) is irányítanak át embereket, és visszahívnak nyugdíjas munkatársakat -, de ezzel is csak nagyjából 4 ezer főre bővül majd a létszám, miközben a kormány hivatalos előrejelzése szerint az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet az országba, ami az eddigi csúcsévben, 1992-ben - a délszláv háború elején - feljegyzett 438 ezernek majdnem a duplája.   

Bírálatok érték a hivatalt egy augusztus 25-ei Twitter-üzenete miatt, amelyben megerősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a szír állampolgárságú menedékkérőket - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - egyelőre nem küldik vissza abba az uniós tagállamba, ahol elérték az EU területét.   

A bírálatok szerint ezt az üzenetet szírek "meghívólevélként" értelmezték, és ez okozta a menekülthullám további, drámai mértékű erősödését augusztus végén-szeptember elején. A legtöbb megfigyelő szerint a BAMF és a belügyminisztérium nem mérte fel, hogy a digitális kommunikáció lehetőségei révén az arab nyelvterületen is gyorsan elterjedt hír milyen következményekkel járhat.   

A Süddeutsche Zeitung című lap csütörtöki beszámolója szerint a szövetségi kormány és a tartományok vezetőinek keddi egyeztetésén is éles kritikával illeték a hivatal tevékenységét. Ugyanakkor a bírálatok célpontja kevésbé Manfred Schmidt, és sokkal inkább felettese, Thomas de Maiziere belügyminiszter volt, aki a tartományi vezetők véleménye szerint nem rendelkezik részletes, átfogó és a rendkívüli helyzet hatékony kezelésére alkalmas elképzelésekkel, tervekkel.   

Az első hírmagyarázatok szerint a BAMF 2010 óta hivatalban lévő, 56 éves, tekintélyes szakembernek számító elnökének lemondása nem is más, mint "gyalogáldozat".   

Thomas de Maiziere egy szerda esti televíziós vitaműsorban kitért a személyét és minisztériumát érő bírálatokra. Rámutatott, hogy nem lehetett előre látni a fejleményeket, különösen azt nem, hogy milyen ütemben növekedik majd a balkáni migrációs útvonalon érkezők száma. Kiemelte, hogy míg a Földközi-tenger felől érkező menedékkérők száma csupán nagyjából 5 százalékkal emelkedett az idén eddig az egy évvel korábbihoz képest, a balkáni útvonalon a 600 százalékot is meghaladó növekedést tapasztaltak, és ez a növekedés kiemelkedő mértékű volt a július-augusztusi időszakban.   

A tervek, elképzelések állítólagos hiányáról szólva hangsúlyozta, hogy a tárca a tartományi vezetők és a szövetségi kormány szeptember 24-én tartandó úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozóján olyan jogszabály-módosító javaslatokból álló csomagot mutat be, amely gyökeres változást jelent a menekültügy számos területén.   

A Ruhr Nachrichten című lap csütörtökön a formálódó csomagról azt írta, hogy egyebek mellett a lehető legnagyobb mértékben csökkentik a készpénzes támogatás arányát az ellátásban, hogy csökkentsék a német menekültügyi rendszer vonzerejét mindazok körében, akik nem szorulnak védelemre. A kitoloncolásokkal kapcsolatban pedig a többi között bevezetik azt a szabályt, hogy nem közlik előre a kitoloncolás időpontját, csökkentendő annak veszélyét, hogy a kitoloncolásra jelölt emberek eltűnjenek a hatóságok elől.

Berlin megvonhatja a juttatásokat az EU-tagországokból érkezett menedékkérőktől

Egybehangzó csütörtöki értesülések szerint a német kormány a menedékkérők jogosultságainak szűkítését, kötelességeinek bővítését tervezi, köztük azt is, hogy megvonja a juttatásokat az uniós tagországokból Németországba érkezett menedékkérőktől.

 Az AFP francia hírügynökség és az ARD német országos köztelevízió szerint a belügyminisztérium irányításával formálódó javaslatcsomagban egyebek között az szerepel, hogy a jövőben nem támaszthatnak igényeket a menedékkérők ellátásáról szóló törvényre hivatkozva azok, akik valamely uniós tagországból érkeztek Németországba, és így ügyükben a dublini szabályok értelmében nem Németország az illetékes.

Ezek a menedékkérők csupán arra kaphatnának támogatást, hogy visszautazzanak az adott tagállamba. A támogatás csak természetbeni lehet - menetjegy, úti élelem -, készpénz nem adható ilyen célra a berlini vezetés javaslata szerint.

Segélyszervezetek élesen bírálták a kormány elképzelését.

Csupán az ország elhagyásának költségeit fedezni szükséghelyzetben lévő emberek esetében "cinikus és embertelen" - nyilatkozott Ulrich Schneider, a rászorulókat segítő szervezetek országos szövetségének (PW) ügyvezetője. Szerinte "tévút" embereket a szociális juttatások megvonásával olyan államokba kényszeríteni, amelyekben nincs elfogadhatóan működő menekültügyi rendszer, és nincsenek életkilátások a menedékkérők előtt.

A menedékkérők és menekültek jogainak érvényesüléséért tevékenykedő, Pro Asyl nevű civil szervezet szerint két következménye lehet a kormány tervezett intézkedésének: az érintett menedékkérők visszautaznak az ügyükben illetékes uniós tagországba, vagy hajléktalanná válnak Németországban. A kormány "a bezárkózás, az elriasztás és a hajléktalanság" programját alkotta meg a Pro Asyl szerint.

A csomag a menekültügyi eljárásról szóló törvényre és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényre vonatkozó módosító javaslatokat tartalmaz. Szerepelnek benne egyebek között az elutasított menedékkérők kitoloncolásának megkönnyítését és a menedékkérőknek járó pénzbeli juttatások csökkentését szolgáló változtatások.

A menekültügyi reformra azért van szükség, mert Németország "hónapok óta példátlanul magas számú menedékkérő célpontja" - idézett a javaslatok indoklásából hírportálján az ARD.

A tervezet jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, és várhatóan bemutatják a kormány és a tartományok vezetőinek szeptember 24-én tartandó úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozóján. A javaslatokról októberben dönthet a törvényhozás.