Németország: a minimálbér és a kettős állampolgárság a nagykoalíció feltétele
BERLIN. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) csak akkor lép kormányra a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel, ha bevezetik az egységesen kötelező minimálbért és kiterjesztik a kettős állampolgárság intézményét.
A koalíciós tárgyalások sikerétől függ a párt jövője és "a szociáldemokrácia következő 20-30 éve" - mondta Sigmar Gabriel, az SPD elnöke szombaton a párt lipcsei kongresszusát záró beszédében.
Az SPD óránkénti 8,5 eurós minimálbér bevezetését szorgalmazza. A német munkavállalók nagyjából 17 százaléka ennél kevesebbet keres. Kettős állampolgárságot csak uniós tagországok és Svájc állampolgárai szerezhetnek Németországban megkötések nélkül, ez főleg a több mint 3 millió török származású lakost érinti hátrányosan.
Az SPD megosztott a konzervatívokkal közös kormányzás ügyében, és nagy az elégedetlenség a harmadik hete zajló koalíciós tárgyalásokkal, mert a lényeges kérdésekben nem sikerült dűlőre jutni. Az elégedetlenség mellett a bizonytalanság is nagy, mert a választási program legtöbb pontját ugyan többségi társadalmi támogatás övezte, a 150 éve működő párt mégis a története második legrosszabb eredményét érte el a szeptemberi parlamenti választáson.
Ezt tükrözik a tisztújító kongresszus választási eredményei is. Sigmar Gabrielt 83,6 százalékos támogatottsággal választották meg újabb két évre elnöknek, holott korábban rendre 90 százalék feletti szavazati aránnyal lett elnök. Andrea Nahles pártfőtitkárt pedig a szavazatok csupán 67,2 százalékával erősítették meg pozíciójában.
Ugyanakkor rekord nagyságú, 97,9 százalékos támogatottsággal választották újra a párt uniós ügyekért felelős vezetőjének Martin Schulzot, az Európai Parlament (EP) elnökét, aki a 2014-es EP-választási kampány főszereplője lesz.
A kongresszuson számos küldött érvelt amellett, hogy az SPD-nek a választási eredménye alapján az ellenzékben van a helye, és meg kell adnia a lehetőséget Angela Merkel kancellárnak, a konzervatívok vezetőjének, hogy egy kisebbségi kormány élén bizonyítsa rátermettségét.
Az SPD legutóbb 2005 és 2009 között kormányozott együtt a CDU/CSU-val, a kancellár akkor is Angela Merkel volt. A közös kormányzás végére a szociáldemokraták választói támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Elsősorban ez a keserű tapasztalat magyarázza a megosztottságot az újabb közös kormányzással kapcsolatban.
A párt vezetése a kongresszuson azt ígérte, hogy az eddiginél keményebben tárgyal majd a konzervatívokkal, és a szociáldemokrata program lehető legtöbb elemét átülteti a koalíciós szerződésbe.
A tervek szerint a szerződést november végére dolgozzák ki. Az SPD-nél ezután kikérik a 470 ezres tagság véleményét, és akkor lépnek kormányra a CDU/CSU-val, ha a pártszavazáson a többség támogatja a koalíciós megállapodást. Ebben az esetben a kormány röviddel karácsony előtt alakulhat meg.
Az SPD óránkénti 8,5 eurós minimálbér bevezetését szorgalmazza. A német munkavállalók nagyjából 17 százaléka ennél kevesebbet keres. Kettős állampolgárságot csak uniós tagországok és Svájc állampolgárai szerezhetnek Németországban megkötések nélkül, ez főleg a több mint 3 millió török származású lakost érinti hátrányosan.
Az SPD megosztott a konzervatívokkal közös kormányzás ügyében, és nagy az elégedetlenség a harmadik hete zajló koalíciós tárgyalásokkal, mert a lényeges kérdésekben nem sikerült dűlőre jutni. Az elégedetlenség mellett a bizonytalanság is nagy, mert a választási program legtöbb pontját ugyan többségi társadalmi támogatás övezte, a 150 éve működő párt mégis a története második legrosszabb eredményét érte el a szeptemberi parlamenti választáson.
Ezt tükrözik a tisztújító kongresszus választási eredményei is. Sigmar Gabrielt 83,6 százalékos támogatottsággal választották meg újabb két évre elnöknek, holott korábban rendre 90 százalék feletti szavazati aránnyal lett elnök. Andrea Nahles pártfőtitkárt pedig a szavazatok csupán 67,2 százalékával erősítették meg pozíciójában.
Ugyanakkor rekord nagyságú, 97,9 százalékos támogatottsággal választották újra a párt uniós ügyekért felelős vezetőjének Martin Schulzot, az Európai Parlament (EP) elnökét, aki a 2014-es EP-választási kampány főszereplője lesz.
A kongresszuson számos küldött érvelt amellett, hogy az SPD-nek a választási eredménye alapján az ellenzékben van a helye, és meg kell adnia a lehetőséget Angela Merkel kancellárnak, a konzervatívok vezetőjének, hogy egy kisebbségi kormány élén bizonyítsa rátermettségét.
Az SPD legutóbb 2005 és 2009 között kormányozott együtt a CDU/CSU-val, a kancellár akkor is Angela Merkel volt. A közös kormányzás végére a szociáldemokraták választói támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Elsősorban ez a keserű tapasztalat magyarázza a megosztottságot az újabb közös kormányzással kapcsolatban.
A párt vezetése a kongresszuson azt ígérte, hogy az eddiginél keményebben tárgyal majd a konzervatívokkal, és a szociáldemokrata program lehető legtöbb elemét átülteti a koalíciós szerződésbe.
A tervek szerint a szerződést november végére dolgozzák ki. Az SPD-nél ezután kikérik a 470 ezres tagság véleményét, és akkor lépnek kormányra a CDU/CSU-val, ha a pártszavazáson a többség támogatja a koalíciós megállapodást. Ebben az esetben a kormány röviddel karácsony előtt alakulhat meg.
Forrás
MTI
