Németország 200 ezer fős haderőt akar
A bejelentést Ursula von der Leyen védelmi miniszter tette kedden a Bundeswehr (német fegyveres erők) honlapján közzétett nyilatkozatában.
„A Bundeswehr olyan kihívásokkal néz szembe, mint még soha” – fogalmazott von der Leyen. „Az Iszlám Állam (IÁ) terrorizmusa elleni küzdelemmel, Mali stabilizálásával, vagy a jelentős NATO-jelenlét biztosításával a balti államokban” – sorolta. A miniszter szerint a német haderőnek úgy kell növekednie, ahogy azt a feladatai megkövetelik. A Bundeswehr haderejének növelése 2024-től évente további egy milliárd dollárral növelné Németország védelmi kiadásait.
Amerika lépéseket vár
Donald Trump amerikai elnök még az év végéig – ahogy korábban fogalmazott – „valódi előrelépést” vár a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak emelésében. A NATO tagjai 2014-ben vállalták, hogy 2024-ig a hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékának megfelelő összegre emelik védelmi kiadásaikat. Ezt a szintet tavaly mindössze öt ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el.
„Az Egyesült Államok teljesíti a részét, Európa védelméhez ugyanakkor a mi elkötelezettségünk mellett Európa elkötelezettségére is szükség van” – jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök hétfőn Brüsszelben, miután Jens Stoltenberggel, a szövetség főtitkárával egyeztetett. „Az Egyesült Államok elnöke és az amerikai nép arra számít, hogy a szövetségeseink megtartják a szavukat és többet fognak tenni a közös védelmünk terén. Az elnök valódi előrelépésre számít 2017 végéig” – fogalmazott.
Németország katonai kiadása a GDP mintegy 1,22 százaléka, de a müncheni Biztonsági Tanácsban Angela Merkel német kancellár biztosította Mike Pence-t, hogy Németország elkötelezett a megállapodás iránt.
Változás jöhet
A második világháború óta Németország vonakodott, hogy katonái aktívan részt vegyenek tengerentúli konfliktusokban, ennek ellenére német csapatok részt vettek Maliban és Afganisztánban végrehajtott hadműveletekben, valamint az Iszlám Állam terrorcsoport elleni koalíciós erőfeszítésekben is. Emellett januárban egy 1200 fős katonai kontingenst vezényeltek az orosz határtól mindössze 100 kilométerre fekvő litvániai Rukla bázisra.
Február elején több tucat amerikai Chinook, Apache és a Black Hawk helikopter került bevetésre Bremerhaven német kikötővárosban – a hidegháború óta Németországban és Kelet-Európában végrehajtott legnagyobb NATO csapatösszevonás részeként.
Az orosz kormány közben következetesen elítéli a NATO csapatösszevonást, ami Moszkva szerint veszélyt jelent a térség biztonságára – írja az orosz RT.
„Ez a bevetés természetesen fenyegetést jelent számunkra” – mondta február 9-én Alekszej Meskov orosz külügyminiszter-helyettes. „Nyilvánvaló, hogy a NATO e lépései komolyan növelik [a NATO és az orosz erők közötti] váratlan események veszélyét” – tette hozzá.
