Németh Zsolt: van az uniónak kisebbségvédelmi politikája?
BUDAPEST. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az Európai Uniónak a polgárok Európájának kell lennie, de ez csak akkor lehetséges, ha a nemzeti kisebbségek és az ezekhez közösségekhez tartozó polgárok egyenlőségére kellő figyelmet fordítanak.
Gál Kinga néppárti európai parlamenti (EP) képviselőnek a kisebbségvédelem uniós lehetőségeit ismertető angol nyelvű könyvét kedden a Magyar Külügyi Intézetben bemutatva Németh Zsolt kiemelte, a politikus célja az volt, hogy bebizonyítsa, a kisebbségi kérdés nem magyar, és még csak nem is közép-európai kérdés, hanem Európa szinte valamennyi országát érintő, átfogó problémakör.
A külügyi államtitkár úgy fogalmazott, Gál Kinga - az EP kisebbségi munkacsoportjának leköszönő néppárti társelnöke - tevékenysége azt bizonyítja, hogy "igenis fel lehet használni az uniót saját érdekeink érvényesítésére".
Ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy az összeurópai ügyek felkarolásával hatékonyan lehet a magyar érdekeket érvényesíteni.
A mintegy 70 oldalas színes kiadvány Németh Zsolt szerint nemcsak az elmúlt két és fél év munkáját összegző dokumentumkötet, hanem politikai vitairat is egyben. Hozzátette: utóbbi azért, mert az írás "egyfajta hitvallás" az Európai Unió egyre inkább homályba vesző küldetéséről, arról, hogy Európa minden polgár Európája, a nemzeti kisebbségekhez tartozóké is. Ez pedig szavai szerint azt jelenti, hogy az európai polgároknak egyforma elbánásban kellene részesülniük, azaz nem szenvedhetnének hátrányt etnikai hovatartozásuk vagy a nyelvük miatt.
Németh Zsolt szerint nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy van-e az uniónak kisebbségvédelmi politikája. Megjegyezte, tény, hogy az unió ezen a területen "többet tesz és többet is mond a semminél, de jóval kevesebbet a szükségesnél és a kívánatosnál".
Arról is beszélt, hogy az európai nemzeti és nyelvi kisebbségekkel kapcsolatban az egyik legsürgetőbb feladat - a romastratégiához hasonlóan - egy közös akcióterv kidolgozása lenne. Biztosítani kellene a tradicionális kisebbségek és a többségi nemzetek békés együttélését - hangoztatta. Jelezte: ahol akár fizikai erőszak egyfajta lélektani hadviselés, "etnikai hidegháború" tapasztalható, ott nem lehet "békés létről" beszélni.
Az államtitkár összeurópai érdeknek mondta, hogy minden közösség elismerje egymás értékeit, történelmét, nyelvét, örökségét, és ebben szerinte a kölcsönösségnek kell uralkodnia.
Gál Kinga egyebek mellett arról beszélt, problémának látja, hogy "ma Európa nagyobbik felében kisebbségek védelme alatt nem a hagyományos nemzeti közösségek védelmét értik". Példaként említette, hogy vannak, akik ide értik a bevándorlókat, az úgynevezett új kisebbségek közösségeit, mások még ennél is tágabban értelmezik a kisebbségeket.
Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző kisebbségek "összemosása" nem vezethet eredményre, mert más-más problémáról van szó.
A külügyi államtitkár úgy fogalmazott, Gál Kinga - az EP kisebbségi munkacsoportjának leköszönő néppárti társelnöke - tevékenysége azt bizonyítja, hogy "igenis fel lehet használni az uniót saját érdekeink érvényesítésére".
Ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy az összeurópai ügyek felkarolásával hatékonyan lehet a magyar érdekeket érvényesíteni.
A mintegy 70 oldalas színes kiadvány Németh Zsolt szerint nemcsak az elmúlt két és fél év munkáját összegző dokumentumkötet, hanem politikai vitairat is egyben. Hozzátette: utóbbi azért, mert az írás "egyfajta hitvallás" az Európai Unió egyre inkább homályba vesző küldetéséről, arról, hogy Európa minden polgár Európája, a nemzeti kisebbségekhez tartozóké is. Ez pedig szavai szerint azt jelenti, hogy az európai polgároknak egyforma elbánásban kellene részesülniük, azaz nem szenvedhetnének hátrányt etnikai hovatartozásuk vagy a nyelvük miatt.
Németh Zsolt szerint nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy van-e az uniónak kisebbségvédelmi politikája. Megjegyezte, tény, hogy az unió ezen a területen "többet tesz és többet is mond a semminél, de jóval kevesebbet a szükségesnél és a kívánatosnál".
Arról is beszélt, hogy az európai nemzeti és nyelvi kisebbségekkel kapcsolatban az egyik legsürgetőbb feladat - a romastratégiához hasonlóan - egy közös akcióterv kidolgozása lenne. Biztosítani kellene a tradicionális kisebbségek és a többségi nemzetek békés együttélését - hangoztatta. Jelezte: ahol akár fizikai erőszak egyfajta lélektani hadviselés, "etnikai hidegháború" tapasztalható, ott nem lehet "békés létről" beszélni.
Az államtitkár összeurópai érdeknek mondta, hogy minden közösség elismerje egymás értékeit, történelmét, nyelvét, örökségét, és ebben szerinte a kölcsönösségnek kell uralkodnia.
Gál Kinga egyebek mellett arról beszélt, problémának látja, hogy "ma Európa nagyobbik felében kisebbségek védelme alatt nem a hagyományos nemzeti közösségek védelmét értik". Példaként említette, hogy vannak, akik ide értik a bevándorlókat, az úgynevezett új kisebbségek közösségeit, mások még ennél is tágabban értelmezik a kisebbségeket.
Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző kisebbségek "összemosása" nem vezethet eredményre, mert más-más problémáról van szó.
Forrás
MTI
