Német javaslat Görögországnak: Irányított államcsőd?
BERLIN. José Manuel Barroso Angela Merkel német kancellárral tárgyalt Berlinben az eladósodott országok megsegítéséről, illetve az euró támogatását célzó erőfeszítésekről. A bizottsági elnök név szerint Görögországot nem említette ugyan, előzetes értesülések szerint azonban a tárgyalásokon a görög helyzet volt a fő téma.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: a jövőben csak azok az országok számíthatnak támogatásra, amelyek minden erőfeszítést megtesznek saját házi feladataik maradéktalan teljesítésére.
Barroso és Merkel egyaránt úgy értékelte, hogy az Európai Unión, illetve az euróövezeti térségen belül még mélyebb integrációra van szükség. Mindketten úgy vélték, hogy az integráció elmélyítése elősegíti az adósságválság megoldását. Az állampolgárok és a piacok politikai határozottságot és gazdasági fegyelmet követelnek – tették hozzá. Az Európai Bizottság elnöke és a német kancellár egyaránt állást foglalt amellett, hogy a kibővített euróövezeti támogatási alap, az úgynevezett EFSF-nek október elején bevethető legyen. Ennek kapcsán sürgették, hogy a parlamentek szeptember végéig zárják le a jóváhagyási folyamatot.
A Bundestagban a szavazást szeptember utolsó napjaira tervezik. A kibővített euróövezeti támogatási alapnak a kormánypárti padsorokban is több ellenzője van, ezért a szükséges többséghez elengedhetetlen az ellenzék támogatása. Barroso épp ezért Németországot is figyelmeztette: Berlin sokkal többet nyer, mint veszít a kibővített euróövezeti alapban való részvételével.
A német kormánypártok között ezzel egy időben éles és kínos vita bontakozott ki Görögország megsegítése kapcsán. A német liberális gazdasági miniszter, Philipp Rössler a hét végén felvetette Görögország rendezett államcsődjének lehetőségét, Horst Seehofer, a konzervatív CSU elnöke pedig arról beszélt, hogy az adósságválság megoldásának végső eszközeként felmerülhet Athénnak az euróövezetből történő kizárása.
Noha a kancellár egyelőre nem nyilatkozott a két kisebbik koalíciós partner felvetéseivel kapcsolatban, pártja, a kereszténydemokrata CDU több befolyásos politikusa elutasította mindkét javaslatot.
Görögország irányított csődjéről beszélt hétvégi Marseille-i találkozóján a világ gazdasági elitje, a G7-ek vezetése is. Németország nem titkolta, B-tervet is készít, ehhez saját bankjai és biztosítói esetleges veszteségeit és teherbíró képességét vizsgálja. Foglalkozik az ilyen esetben várható állami segítség nagyságrendjével is.
A görög kormánynak nagyjából október közepéig van elegendő pénze ahhoz, hogy kifizesse kötelezettségeit, egyebek mellett az állami alkalmazottak bérét és a nyugdíjakat – mondta egy televíziós interjúban a görög pénzügyminiszter-helyettes.
Filiposz Szakinidisz a Mega kereskedelmi csatornának adott interjúban elmondta: a kormány igyekszik úgy manőverezni, hogy minél tovább kitartson a pénze és eleget tegyen fizetési kötelezettségeinek. „Most azon dolgozunk, hogy az állam problémamentesen funkcionáljon” – mondta a miniszterhelyettes.
A kis híján fizetésképtelenné vált Görögországot egy 110 milliárd eurós mentőcsomag húzta ki a csávából 2010 tavaszán, és azóta a hitelfeltételek teljesülésének függvényében jut hozzá negyedévente a pénzhez. Most újabb részlet lenne esedékes, ám az IMF–EU–EKB-trojka szakértői a múlt héten Athénban járván még nem mondták ki a végső igent, mert néhány kiigazító intézkedést még szükségesnek tartottak. Válaszul Athénban vasárnap este bejelentették: két évre ingatlanadót vetnek ki, amiből be lehet tömni a trojka által kifogásolt 2 milliárd eurós lyukat a költségvetésben.
Barroso és Merkel egyaránt úgy értékelte, hogy az Európai Unión, illetve az euróövezeti térségen belül még mélyebb integrációra van szükség. Mindketten úgy vélték, hogy az integráció elmélyítése elősegíti az adósságválság megoldását. Az állampolgárok és a piacok politikai határozottságot és gazdasági fegyelmet követelnek – tették hozzá. Az Európai Bizottság elnöke és a német kancellár egyaránt állást foglalt amellett, hogy a kibővített euróövezeti támogatási alap, az úgynevezett EFSF-nek október elején bevethető legyen. Ennek kapcsán sürgették, hogy a parlamentek szeptember végéig zárják le a jóváhagyási folyamatot.
A Bundestagban a szavazást szeptember utolsó napjaira tervezik. A kibővített euróövezeti támogatási alapnak a kormánypárti padsorokban is több ellenzője van, ezért a szükséges többséghez elengedhetetlen az ellenzék támogatása. Barroso épp ezért Németországot is figyelmeztette: Berlin sokkal többet nyer, mint veszít a kibővített euróövezeti alapban való részvételével.
A német kormánypártok között ezzel egy időben éles és kínos vita bontakozott ki Görögország megsegítése kapcsán. A német liberális gazdasági miniszter, Philipp Rössler a hét végén felvetette Görögország rendezett államcsődjének lehetőségét, Horst Seehofer, a konzervatív CSU elnöke pedig arról beszélt, hogy az adósságválság megoldásának végső eszközeként felmerülhet Athénnak az euróövezetből történő kizárása.
Noha a kancellár egyelőre nem nyilatkozott a két kisebbik koalíciós partner felvetéseivel kapcsolatban, pártja, a kereszténydemokrata CDU több befolyásos politikusa elutasította mindkét javaslatot.
Görögország irányított csődjéről beszélt hétvégi Marseille-i találkozóján a világ gazdasági elitje, a G7-ek vezetése is. Németország nem titkolta, B-tervet is készít, ehhez saját bankjai és biztosítói esetleges veszteségeit és teherbíró képességét vizsgálja. Foglalkozik az ilyen esetben várható állami segítség nagyságrendjével is.
A görög kormánynak nagyjából október közepéig van elegendő pénze ahhoz, hogy kifizesse kötelezettségeit, egyebek mellett az állami alkalmazottak bérét és a nyugdíjakat – mondta egy televíziós interjúban a görög pénzügyminiszter-helyettes.
Filiposz Szakinidisz a Mega kereskedelmi csatornának adott interjúban elmondta: a kormány igyekszik úgy manőverezni, hogy minél tovább kitartson a pénze és eleget tegyen fizetési kötelezettségeinek. „Most azon dolgozunk, hogy az állam problémamentesen funkcionáljon” – mondta a miniszterhelyettes.
A kis híján fizetésképtelenné vált Görögországot egy 110 milliárd eurós mentőcsomag húzta ki a csávából 2010 tavaszán, és azóta a hitelfeltételek teljesülésének függvényében jut hozzá negyedévente a pénzhez. Most újabb részlet lenne esedékes, ám az IMF–EU–EKB-trojka szakértői a múlt héten Athénban járván még nem mondták ki a végső igent, mert néhány kiigazító intézkedést még szükségesnek tartottak. Válaszul Athénban vasárnap este bejelentették: két évre ingatlanadót vetnek ki, amiből be lehet tömni a trojka által kifogásolt 2 milliárd eurós lyukat a költségvetésben.
Forrás
Hírek.sk, mno, portfolio.hu, hnonline.sk, aktuálnì.cz
