Nem tudják hova tűnt több mint 140 ezer menedékkérő

Elismerték a német hatóságok, hogy a Németországban menedékjogot kért bevándorlók 13 százaléka nem érkezett meg abba a menekülttáborba, ahova eredetileg mennie kellett volna. Az adatokat a Süddeutsche Zeitung tette közzé, miután hivatalos kérelem érkezett a német Baloldali Párt (Dir Linke) részéről a belügyminisztériumhoz.

Az elmúlt évben több mint egymillió bevándorló regisztrált a "könnyített" német menedékjogi rendszerben, de több mint 140 ezer ember nem érkezett meg a számukra kijelölt táborba vagy szállásra.

A belügyminisztérium szerint a migránsok egyik része más országokba utazott, sokan pedig illegális státuszra "váltottak". Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy több bevándorlónak él hozzátartozója Németországban, így rengetegen választották családjukat a túlzsúfolt menekültszállások helyett.

A minisztérium egy új dokumentum, a menedékkérő-igazolványnak is nevezett érkezési igazolás (Ankunftsnachweis) révén igyekszik megelőzni az ilyen bizonytalanság kialakulását. A dokumentumot mindenkinek kiállítják, aki menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával jelentkezik belépésre a határon - ők az úgynevezett menedéket kérők, akik majd később, a kérelem benyújtásával válnak hivatalosan menedékkérővé (Asylbewerber) -, és a várakozások szerint így legalábbis sokkal kevésbé lesz jellemző az olyan eltérés, amely a 2015-ös adatokban mutatkozik.   

Az igazolással ugyanis csak azon a szálláson lehet igénybe venni a menekültügyi ellátást, amely a dokumentumon szerepel, és ilyen igazolás nélkül nem lehet benyújtani menedékjogi kérelmet - emelte ki a pénteki berlini kormányszóvivői tájékoztatón Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője.   

Az igazolványon szereplő adatokat egy központi adatbázisban is rögzítik, amelyhez a menekültügyben illetékes valamennyi állami hatóság és intézmény hozzáfér. A dokumentum így az ügyintézés gyorsítására, a kettős vagy többszörös regisztráció kiküszöbölésére is szolgál, és legfőképpen arra hivatott, hogy valamennyi hatóság tudja, hogy ki érkezik az országba. A tervek szerint az év közepére minden menedéket kereső embernek és menedékkérőnek kiállítják az igazolványt.   

A kormány egy sor további szigorítást is bevezetett, és új menekültügyi csomagját pénteken a Bundestag után a tartományokat képviselő törvényhozási kamara, a Bundesrat is elfogadta. A csomag legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről, és két évre felfüggesztik az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát.   

A berlini vezetés két további nagyobb szabályozási átalakításon dolgozik. Kezdeményezi, hogy sorolják a biztonságos származási országok közé Algériát, Marokkót és Tunéziát, és korlátozzák a menekültként elismert vagy a nemzetközi védelem más formájában részesített emberek lakhelyválasztási szabadságát. A három észak-afrikai ország átsorolását indokolja, hogy állampolgáraik több mint 95 százalékának menedékjogi kérelmét elutasítják - mondta pénteken az ARD országos közszolgálati televíziónak Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora. Hozzátette, hogy a védelemben részesített emberek lakhelykorlátozására az első időszakban van szükség, amikor az érintetteknek még nincs munkájuk és szociális segélyből élnek.

A közzétett adatok ugyanakkor a Dublini Egyezmény széteséséről is árulkodnak: míg 2014-ben a német kormány minden ötödik bevándorlót visszaküldte az őt befogadó első uniós ország területére, ez 2015-ban csak minden tizedik migránsra igaz.