Nem harcolt eléggé Ukrajnáért az EU?
KIJEV. Egyesek szerint az EU valóban követett el hibákat az Ukrajnával folytatott tárgyalások során: alábecsülte például Vlagyimir Putyint és az ukrán elnököt is.
Egy héttel a keleti partnerségi csúcs előtt Vilnius váratlanul leállította az Európai Unióval kötendő megállapodás folyamatát. Kitáncolt – legalábbis átmenetileg – a társulási egyezmény megkötéséből, és ez alkalmat teremtett a belső ellenzéknek arra, hogy utcára vonuljon. Hivatkozva egyúttal arra is, hogy Kijev szorosabbra fűzi kapcsolatait Moszkvával. Az Európai Unió elvesztette Ukrajnát, amely a partvonalra került. Moszkvában Vlagyimir Putyin elégedetten dőlhet hátra - írja a hirado.hu portál.
Viktor Janukovics elnök azt mondja: Kijev azért állította le a csatlakozási folyamatot, mert félti az ország gazdasági stabilitását, és több százezer ember munkáját. Oroszország ugyanis az uniós tárgyalások miatt szankciókat vezetett be az ukrán termékekre, és ez hatalmas károkat okozott Ukrajna iparának. Az ukrán sajtóban megjelent hírek szerint a kormány a gazdasági helyzet nehézségeit enyhítendő két, összesen 5 milliárd dolláros stabilizációs és egy 15 milliárd dolláros készenléti hitelt kért Brüsszeltől. Erre a felvetésre azonban eddig nem érkezett pozitív válasz.
Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko mögött álló Haza párt frakcióvezetője bejelentette: a társulási megállapodás aláírásának leállításáért vádemelést kezdeményeznek az államfő ellen, követelik Timosenko és a mostani tüntetéseken letartóztatottak szabadon bocsátását, valamint a kormány menesztését.
A legrosszabb béke is jobb a háborúnál – fogalmazott az államfő, aki a tüntetőktől azt kérte: vigyázzanak, ne fajuljon el a helyzet. A demonstrálók változatlanul több ezren gyűlnek össze a parlament előtt, és a tiltakozás központjának számító Függetlenség téren. A kijevi sajtó hatósági túlkapásokról is beszámolt: a legsúlyosabb összecsapás akkor történt, amikor egyetemisták egy csoportját a rohamrendőrök gumibotokkal verték és rugdosták. Szemtanúk szerint olyan fiatalokat is, akik semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. A demonstrálók önvédelmi egységeket szerveznek a provokátorokkal szemben. A történtek után lemondott Valerij Koriak, Kijev rendőrfőnöke.
Leonyid Kozsara külügyminiszter bejelentette: delegáció utazik Brüsszelbe, hogy megújítsa az európai Unióval a társulási szerződésről szóló párbeszédet. Jacek Saryusz-Wolski lengyel európai parlamenti képviselő viszont azt mondta: a jelenlegi kijevi vezetés már nem tárgyalópartner Brüsszel számára, a csatlakozási folyamat megakasztásával ugyanis hiteltelenné vált.
Közben a parlament a kormány menesztését is megvitatta, csakhogy a bizalmatlansági indítvány nem kapott kellő többséget. Így Mikola Azarov miniszterelnök és kormánya hivatalban maradt. Azarov ezt követően megállapodott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével arról, hogy folytatják az egyeztetéseket. Kormányküldöttség utazott azonban Moszkvába is, hogy Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel egyeztessen. Kijevben mindeközben nem lankad az ellenállás, az ukrán fővárosba a belügyi egység katonáit vezényelték.
Az Európai Unióban pedig azon elmélkednek, hogy az ukrajnai zűrzavar után milyen politikára lesz szüksége a közösségnek Oroszországgal kapcsolatban. És persze próbálnak választ találni arra, miért és hogyan vesztette el az unió Kijevet.
Viktor Janukovics első államfői útja 2010-ben nem Moszkvába, hanem Brüsszelbe vezetett. Igaz, a brüsszeli látogatás csak egy nappal előzte meg a moszkvait, akkor mégis jelzésértékűnek tűnt.
Különösen annak fényében, hogy az új elnök igazi reformerként mutatkozott be az unió központjában. Egy kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna az Európai Unióhoz és Oroszországhoz fűződő kapcsolatai nem zárják ki egymást. Három és fél évvel később másként fest a helyzet: Kijev épp az orosz nyomás miatt lépett vissza az uniós társulási és szabadkereskedelmi megállapodástól.
Reméljük a tárgyalás folytatódik. Az ajtó nyitva áll Ukrajna előtt, de az Európai Unió nem nyit újra egyetlen tárgyalási fejezetet sem – röviden így foglalható össze az a mintegy félórás telefonbeszélgetés, melyet az ukrán miniszterelnök folytatott az EB elnökével hétfő délután. José Manuel Barroso számon kérte Viktor Janukovicson a brutális rendőri fellépést a tüntetőkkel szemben, önmérsékletre, és a polgári szabadságjogok betartására szólította fel az ukrán vezetést.
A jelek szerint Brüsszelben az élet visszatért a rendes kerékvágásba, az uniós vezetők pedig visszanyerték lélekjelenlétüket az ukrán visszalépés okozta sokk, és a felemásra sikeredett keleti partnerségi csúcs után. A kudarc okait közben szakértők és diplomaták tucatja kutatja.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint meg kell vizsgálni, Európa eleget tett-e azért, hogy Ukrajnával tető alá hozzák a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. Alexander Kwasniewski, az Európai Parlament különmegbízottja úgy véli: nem. Az egykori lengyelfő azt mondta: Az Európai Unió elaludt az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon. Szerinte a 20-aknak már hónapokkal korábban konkrét gazdasági segítséget kellett volna felajánlani a csőd felé tartó országnak.
Szakértők szerint azonban ez azért nem ilyen egyszerű: egyrészt azért, mert az uniónak nincs egyik pillanatról a másikra mobilizálható pénze, másrészt Kijev kapott már uniós forrásokat, 3,3 milliárd eurót reformokra, 610 milliót pedig makrogazdasági támogatás címen.
Ettől függetlenül többen is állítják: az EU valóban elkövetett hibákat a tárgyalások során. Alábecsülte például Putyin elnököt és magát Janukovicsot is. Nem térképezte fel kellő alapossággal a posztszovjet diplomácia a nyugatitól eltérő tárgyalási stílusát, és delegációiban nem támaszkodott kellően az újonnan csatlakozott, a közeget jobban ismerő kelet-európai országokra. Ukrajnának nem nyújtott európai perspektívát. Soha senki nem vette a bátorságot, hogy kimondja: Kijev valamikor az unió tagja lehet. Ehelyett papírokkal, technikai feladatok tucatjával árasztották el az ukrán tárgyalópartnereket. Az Európai Unió egyszerűen nem volt versenyképes az orosz ajánlattal szemben. Egyesek szerint az Európai Unióból hiányzott a politikai akarat is, hogy harcoljon Ukrajnáért.
A közösség csatát vesztett Vilniusban, az uniós vezetők keményen bírálták Moszkvát, és azt kérték a keleti partnerektől, ne engedjenek az orosz nyomásnak. Az EU és Ukrajna közötti kétoldalú szerződés nem háromoldalú szerződés – jelentette ki Barroso. Hozzátette: a korlátozott szuverenitás ideje lejárt Európában. A soros elnökséget betöltő Litvánia elnökasszonya, Dalia Grybauskaite ennél is keményebben fogalmazott, mondván, egy szuverén ország nem hivatkozhat külső nyomásra saját döntéseinél. A litván példa is azt mutatja, hogy kellő politikai akarattal és ellenállással szemben a zsarolás nem működik – tette hozzá.
Kérdés azonban, hogy Kijevnek valóban gazdasági segítségre van szüksége, vagy ez csak a politikai játszma része. És ha tényleg gazdasági segítségre szorul az ország, Putyin elnöknek van-e erre a célra elegendő forrása, a hírek szerint nincs. Herman von Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt mondta: az ukrán gazdaságnak is érdeke a társulási szerződés aláírása. Brüsszelben komolyan gondolják, hogy az ukrán álláspont belátható időn belül megváltozik, a társulási tárgyalásokat végül is csak felfüggesztették, az aláírásra számos alkalom kínálkozik. Legközelebb jövő szeptemberben, az EU-ukrán csúcson.
Viktor Janukovics elnök azt mondja: Kijev azért állította le a csatlakozási folyamatot, mert félti az ország gazdasági stabilitását, és több százezer ember munkáját. Oroszország ugyanis az uniós tárgyalások miatt szankciókat vezetett be az ukrán termékekre, és ez hatalmas károkat okozott Ukrajna iparának. Az ukrán sajtóban megjelent hírek szerint a kormány a gazdasági helyzet nehézségeit enyhítendő két, összesen 5 milliárd dolláros stabilizációs és egy 15 milliárd dolláros készenléti hitelt kért Brüsszeltől. Erre a felvetésre azonban eddig nem érkezett pozitív válasz.
Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko mögött álló Haza párt frakcióvezetője bejelentette: a társulási megállapodás aláírásának leállításáért vádemelést kezdeményeznek az államfő ellen, követelik Timosenko és a mostani tüntetéseken letartóztatottak szabadon bocsátását, valamint a kormány menesztését.
A legrosszabb béke is jobb a háborúnál – fogalmazott az államfő, aki a tüntetőktől azt kérte: vigyázzanak, ne fajuljon el a helyzet. A demonstrálók változatlanul több ezren gyűlnek össze a parlament előtt, és a tiltakozás központjának számító Függetlenség téren. A kijevi sajtó hatósági túlkapásokról is beszámolt: a legsúlyosabb összecsapás akkor történt, amikor egyetemisták egy csoportját a rohamrendőrök gumibotokkal verték és rugdosták. Szemtanúk szerint olyan fiatalokat is, akik semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. A demonstrálók önvédelmi egységeket szerveznek a provokátorokkal szemben. A történtek után lemondott Valerij Koriak, Kijev rendőrfőnöke.
Leonyid Kozsara külügyminiszter bejelentette: delegáció utazik Brüsszelbe, hogy megújítsa az európai Unióval a társulási szerződésről szóló párbeszédet. Jacek Saryusz-Wolski lengyel európai parlamenti képviselő viszont azt mondta: a jelenlegi kijevi vezetés már nem tárgyalópartner Brüsszel számára, a csatlakozási folyamat megakasztásával ugyanis hiteltelenné vált.
Közben a parlament a kormány menesztését is megvitatta, csakhogy a bizalmatlansági indítvány nem kapott kellő többséget. Így Mikola Azarov miniszterelnök és kormánya hivatalban maradt. Azarov ezt követően megállapodott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével arról, hogy folytatják az egyeztetéseket. Kormányküldöttség utazott azonban Moszkvába is, hogy Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel egyeztessen. Kijevben mindeközben nem lankad az ellenállás, az ukrán fővárosba a belügyi egység katonáit vezényelték.
Az Európai Unióban pedig azon elmélkednek, hogy az ukrajnai zűrzavar után milyen politikára lesz szüksége a közösségnek Oroszországgal kapcsolatban. És persze próbálnak választ találni arra, miért és hogyan vesztette el az unió Kijevet.
Viktor Janukovics első államfői útja 2010-ben nem Moszkvába, hanem Brüsszelbe vezetett. Igaz, a brüsszeli látogatás csak egy nappal előzte meg a moszkvait, akkor mégis jelzésértékűnek tűnt.
Különösen annak fényében, hogy az új elnök igazi reformerként mutatkozott be az unió központjában. Egy kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna az Európai Unióhoz és Oroszországhoz fűződő kapcsolatai nem zárják ki egymást. Három és fél évvel később másként fest a helyzet: Kijev épp az orosz nyomás miatt lépett vissza az uniós társulási és szabadkereskedelmi megállapodástól.
Reméljük a tárgyalás folytatódik. Az ajtó nyitva áll Ukrajna előtt, de az Európai Unió nem nyit újra egyetlen tárgyalási fejezetet sem – röviden így foglalható össze az a mintegy félórás telefonbeszélgetés, melyet az ukrán miniszterelnök folytatott az EB elnökével hétfő délután. José Manuel Barroso számon kérte Viktor Janukovicson a brutális rendőri fellépést a tüntetőkkel szemben, önmérsékletre, és a polgári szabadságjogok betartására szólította fel az ukrán vezetést.
A jelek szerint Brüsszelben az élet visszatért a rendes kerékvágásba, az uniós vezetők pedig visszanyerték lélekjelenlétüket az ukrán visszalépés okozta sokk, és a felemásra sikeredett keleti partnerségi csúcs után. A kudarc okait közben szakértők és diplomaták tucatja kutatja.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint meg kell vizsgálni, Európa eleget tett-e azért, hogy Ukrajnával tető alá hozzák a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. Alexander Kwasniewski, az Európai Parlament különmegbízottja úgy véli: nem. Az egykori lengyelfő azt mondta: Az Európai Unió elaludt az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon. Szerinte a 20-aknak már hónapokkal korábban konkrét gazdasági segítséget kellett volna felajánlani a csőd felé tartó országnak.
Szakértők szerint azonban ez azért nem ilyen egyszerű: egyrészt azért, mert az uniónak nincs egyik pillanatról a másikra mobilizálható pénze, másrészt Kijev kapott már uniós forrásokat, 3,3 milliárd eurót reformokra, 610 milliót pedig makrogazdasági támogatás címen.
Ettől függetlenül többen is állítják: az EU valóban elkövetett hibákat a tárgyalások során. Alábecsülte például Putyin elnököt és magát Janukovicsot is. Nem térképezte fel kellő alapossággal a posztszovjet diplomácia a nyugatitól eltérő tárgyalási stílusát, és delegációiban nem támaszkodott kellően az újonnan csatlakozott, a közeget jobban ismerő kelet-európai országokra. Ukrajnának nem nyújtott európai perspektívát. Soha senki nem vette a bátorságot, hogy kimondja: Kijev valamikor az unió tagja lehet. Ehelyett papírokkal, technikai feladatok tucatjával árasztották el az ukrán tárgyalópartnereket. Az Európai Unió egyszerűen nem volt versenyképes az orosz ajánlattal szemben. Egyesek szerint az Európai Unióból hiányzott a politikai akarat is, hogy harcoljon Ukrajnáért.
A közösség csatát vesztett Vilniusban, az uniós vezetők keményen bírálták Moszkvát, és azt kérték a keleti partnerektől, ne engedjenek az orosz nyomásnak. Az EU és Ukrajna közötti kétoldalú szerződés nem háromoldalú szerződés – jelentette ki Barroso. Hozzátette: a korlátozott szuverenitás ideje lejárt Európában. A soros elnökséget betöltő Litvánia elnökasszonya, Dalia Grybauskaite ennél is keményebben fogalmazott, mondván, egy szuverén ország nem hivatkozhat külső nyomásra saját döntéseinél. A litván példa is azt mutatja, hogy kellő politikai akarattal és ellenállással szemben a zsarolás nem működik – tette hozzá.
Kérdés azonban, hogy Kijevnek valóban gazdasági segítségre van szüksége, vagy ez csak a politikai játszma része. És ha tényleg gazdasági segítségre szorul az ország, Putyin elnöknek van-e erre a célra elegendő forrása, a hírek szerint nincs. Herman von Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt mondta: az ukrán gazdaságnak is érdeke a társulási szerződés aláírása. Brüsszelben komolyan gondolják, hogy az ukrán álláspont belátható időn belül megváltozik, a társulási tárgyalásokat végül is csak felfüggesztették, az aláírásra számos alkalom kínálkozik. Legközelebb jövő szeptemberben, az EU-ukrán csúcson.
Forrás
hirado.hu
