Nem fogadta el az alaptörvény-módosítást a magyar parlament
Az előterjesztésre 131-en szavaztak igennel a szükséges 133 helyett.
A következő kérdésről kellett szavazniuk a képviselőknek: "Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.”
A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták; az ellenzékiek közül hárman - Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők - nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot.
Az MSZP már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, ahogyan az LMP is jelezte, képviselői nem nyomnak majd gombot.
A Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte a módosítás támogatását, ez azonban nem történt meg. A kormány szerint a letelepedési kötvény és az alaptörvény-módosítás nem függ össze egymással.
A szavazáson az MSZP és a Jobbik képviselői is molinókkal tiltakoztak az ülésteremben, őket Latorcai János levezető elnök figyelmeztette a tiltott szemléltető eszközök miatt. A Jobbik molinóján az állt, hogy "Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged", a szocialisták áthúzott helikoptert ábrázoló lapokat mutattak fel.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) az alaptörvény-módosítás kapcsán azt mondta, a Jobbiknak világos az álláspontja. Szerinte magyarázkodnia nem a Jobbiknak, hanem a kormánypártiaknak kell majd: miért fontosabb a terroristák pénze, mint az ország biztonsága.
A letelepedési kötvény megszüntetése kapcsán arra mutatott rá, minden biztonságpolitikai szakértő a kiskapuk bezárását szorgalmazza, a magyar kormány az iraki Erbílben nyit a letelepedési kötvények árusítását végző irodát. Ennyi erővel Abu Bakr al-Bagdadinak (az Iszlám Állam terrorszervezet vezetőjének) is nyugodtan küldhetnének állampolgárságot - fogalmazott. Megjegyezte, a magyar emberek nem buták, senki nem hiszi el, hogy nincs kockázat a kötvényekben.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint amikor szavakról van szó a Jobbik nagyon bátor, de amikor tettekről van szó, gyenge. Véleménye szerint a Jobbik összekever egy rövid távú finanszírozási kérdést - amely jelenleg is felülvizsgálat alatt áll - egy, az ország sorsát akár 50-100 évre meghatározó kérdéssel.
A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak.
Az öt cikkből álló változtatással bekerült volna az alaptörvénybe egyebek mellett az, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be és idegen állampolgár - amelybe a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők nem tartoznak bele - Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.
Elemző: a Jobbik a baloldallal került közös platformra
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint a Jobbik azzal, hogy korábbi ígéretével ellentétben most nem támogatta a kvótaellenességet, a baloldallal és Gyurcsány Ferenccel került közös platformra.
Az elemző az M1 aktuális csatornán az alkotmány módosítását célzó keddi parlamenti szavazást követően azt mondta: akár azt sem lehet kizárni, hogy a háttérben formálódik egy új "Vona Gábor imázs", amely a balliberális szimpatizánsok körében való erősítését célozza.
Fodor Csaba szerint a Jobbik táborában is komoly dilemmát fog okozni, hogy a párt most "keresztbefeküdt" annak, hogy a magyar alaptörvény meggátolja a kényszerbetelepítést. Felvetette: hogyan nevezheti magát hitelesen nemzeti pártnak egy olyan politikai erő, amely nem támogatta a nemzeti ügyet. Kiderült, hogy a kormánypártok az egyetlen olyan politikai erő, amely valóban komolyan veszi a kvótaellenes harcot - tette hozzá.
A Nézőpont elemzője úgy vélekedett: a Jobbik csak "kifogáskeresésbe rohant bele" azzal, hogy a letelepedési kötvény kivezetését tűzték ki feltételül. A Jobbik a saját szimpatizánsai egy részének, akik részt vettek a kvótareferendumon, és egy nemzeti ügynek is hátat fordított. Azzal, hogy az alaptörvény módosítását nem szavazták meg, az ügy nem kerül le a napirendről. A népszavazás eredménye egy komoly legitimáló erőt jelent, és továbbra is az a szándék, hogy ez valamilyen jogi értelemben is biztosított legyen - fejtette ki Fodor Csaba az M1-en.
