Nem fogadna be több menekültet az osztrákok többsége

A linzi IMAS intézet több mint ezer ember megkérdezésével végzett kutatást még a párizsi terrortámadások előtt, októberben.

A megkérdezettek mintegy kétharmada a háborús menekültekre és a menedékkérőkre érvényes létszámstopot vezetne be. A felmérésben résztvevők 85 százaléka folytatná az osztrák határ mentén zajló ellenőrzéseket, egyúttal csaknem ennyien támogatják az egységes uniós kvótát is. Az osztrákok kicsivel több mint a fele egyetért azzal, hogy Ausztria kerítésépítésbe fogott.

Az Európai Unió (EU) menekültügyi intézkedéseivel mintegy 70 százalék elégedetlen, 56 százalék szerint pedig az uniónak közvetlenül a háborús övezetekben kellene megoldania a problémát, amennyiben szükséges, akár katonailag is.

A megkérdezettek hetven százaléka szerint az embereknek meghatározott időre szóló menedékstátuszt kellene kapniuk Ausztriában, nyolcvan százalék szerint pedig már az osztrák határnál le kellene folytatni a gyorsított menekültkérelmi eljárást.

Az osztrákok négy százaléka viszont három hónapra otthonába is befogadna háborús menekülteket.

Az intézet elemzése szerint a lakosság hangulata a tehetetlenség és a túlterheltség érzése között ingázik, 26 százalék együtt érez a menekültekkel, azonban nőnek az aggodalmak is. Főleg az átláthatatlan méretű embertömegtől, a politikai megoldások csődjétől, a társadalom iszlamizálódásától, valamint az erőszak és a bűncselekmények növekedésétől tartanak az osztrákok.

Sigmar Gabriel: nem szabad kirekeszteni a menekültek befogadásától elzárkózó országokat

A menekültek befogadásától elzárkózó európai uniós tagállamokkal tárgyalni kell, és nem kirekeszteni őket, és nem szabad csökkenteni uniós támogatásukat, hanem több támogatást kell adni azoknak az országoknak, amelyek hajlandóak menekültek befogadására - jelentette ki Sigmar Gabriel német alkancellár, a jobboldali CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke pénteken pártja berlini kongresszusán.

Sigmar Gabriel beszédében kiemelte, hogy a menekültválság megoldásához kölcsönös bizalomra és a közös cselekvésre irányuló akaratra van szükség az Európai Unióban, és "mindkettő hiányzik", ezt pedig Németország is megérzi, hiszen ezúttal éppen Németország szorul az uniós partnerek segítségére.

"Legyünk őszinték; eddig csak alig, vagy egyáltalán nem tapasztalható megértés menekültpolitikánk iránt Európában, és a legtöbb tagország -  egyáltalán nem csak a kelet-európaiak - őrültnek néznek minket, és ezért nem akarnak menekülteket átvenni tőlünk" - mondta a német alkancellár. Ugyanakkor ha minden nap "Európa kudarcáról panaszkodunk", akkor csak a "keserűség és értetlenség erősödik valamennyi oldalon", és a viszály "Európa ideológiai ellenségeinek" malmára hajtja a vizet a jobboldalon. Hangsúlyozta, hogy szerinte új megközelítésre van szükség, és ennek alapja annak belátása, hogy Európa gazdasági problémái és a csekély hajlandóság a menekültválság közös megoldására szorosan összetartozó jelenség.   

A nagy munkanélküliséggel küzdő országok nem fogadnak be menekülteket, és szétszakadt, megosztott társadalmak nem tudnak integrálni menekülteket. Ezért fel kell idézni, hogy a "szolidaritás mindig anyagi bázisra" épül, és ugyan meg kell követelni a menekültek befogadását, de az eddiginél határozottabban kell segíteni az európai partnereket a gazdasági növekedés ösztönzésében, a foglalkoztatottság emelkedésének és a beruházások bővítésének előmozdításában - mondta az SPD elnöke.   

Csaknem kétórás elnöki beszámolójában Sigmar Gabriel egyebek között megerősítette, hogy pártja elutasítja a létszámplafon - a befogadható menekültek számának felső határa - gondolatát, amelyet a koalíciós partnerek soraiban fontolgatnak, ugyanakkor az SPD szerint lassítani kell a menedékkérők beáramlását, és "újraindításra" van szükség a menekültpolitikában. Németországnak továbbra is nyitottnak és segítőkésznek kell lennie, ugyanakkor javítani kell a Törökországban, Jordániában, Libanonban élő menekültek helyzetét, az uniós külső határok ellenőrzésének erősítésével és menekültkontingensek átvételével vissza kell szorítani az illegális migrációt és a törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetésére, így elsősorban a szíriai polgárháború megállítására.   

Sigmar Gabriel hangsúlyozta, hogy a  német és az európai szociáldemokraták legfontosabb feladata a harc a nacionalista jobboldal ellen. A "túlfokozott nacionalizmus, az intolerancia és a rasszizmus mindig is káoszba és nyomorba döntötte az embereket", most pedig éppen ezek az eszmék terjednek "Európa szívében" - mondta. Példaként említette egyebek között Franciaországot és Lengyelországot, elsőként pedig Magyarországot emelte ki, ahol szavai szerint az "európai értékekkel szembehelyezkedő jobboldal kormányoz". Az SPD elnöke úgy vélte, hogy a "nacionalista jobboldal" szemben áll mindennel, amiért a szociáldemokraták küzdenek, az együttműködés helyett a megosztást, az integráció helyett a kirekesztést, a megbékélés helyett a nacionalizmust, az emberiesség helyett a nyílt rasszizmust választják és "Európa ellenségei", ezért fel kell venni velük a harcot.

A francia Nemzeti Front előretöréséhez az európai pénzügyi, gazdasági válság megszorításokra épülő és Angela Merkel német kancellár nevével fémjelzett kezelése nagyban hozzájárult - vélekedett Sigmar Gabriel. Kiemelte: mindig is figyelmeztette a kancellárt, hogy nem szabad erőltetni a megszorításokat, és ha meghallgatásra talált volna figyelmeztetése, akkor a Nemzeti Front nem tudott volna megerősödni. Hozzátette: "nagy szégyen" az európai konzervatívok, köztük a Merkel vezette CDU számára, hogy eltűrik, hogy a francia konzervatívok nem működnek együtt a szocialistákkal a regionális választások második fordulójában, és ezzel "hozzásegítik a sikerhez a jobboldali radikálisokat".   

A CDU/CSU-val két éve kezdett nagykoalíciós kormányzás eredményeit értékelve azt mondta, hogy az SPD a "stabilitás záloga" a kormányban, és nélküle a koalíciós partnerek közötti viták miatt "nagy bajban lenne az ország".   

Az SPD elnöke védelmébe vette a német hadsereg (Bundestag) szíriai bevetését, ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben napirendre kerül a küldetés kiterjesztése, például szárazföldi csapatok bevetése a közel-keleti arab országban, akkor nem a párt parlamenti (Bundestag-) frakciója dönt az ügyben, hanem megszavaztatják a nagyjából 450 ezer fős tagságot.   

A 35-39 százalék körüli választói támogatottsággal rendelkező CDU/CSU mögött tartósan  - lassan már egy évtizede - jóval lemaradó, 25 százalék körül stagnáló párt elnöke kijelentette, hogy a szociáldemokratáknak nem szabad "megszelídülniük" a felmérési eredmények miatt, hanem következetesen ki kell állniuk meggyőződésük mellett, és küzdeniük kell azért, hogy a következő, 2017-es Bundestag-választás után is folytathassák a kormányzást, de ne kisebbik koalíciós pártként, hanem "természetesen a kancellári hivatalból".