Nem csak a bőrnek ártanak a tisztítószerek
BUDAPEST. Rengeteget költünk kozmetikumokra, közben a lakásban bőrünkre, egészségünkre leselkedő veszélyekről tudomást sem veszünk. Drága piperék vásárlása helyett inkább legyünk körültekintőek a házimunka során.
Takarítás, mosogatás, ablakmosás közben többnyire nem azon jár az eszünk, hogy jót vagy rosszat teszünk-e a bőrünknek, egyszerűen szeretnénk túl lenni az egészen. Amikor azonban befejeztük a munkát, elkeseredve vizsgálgatjuk megviselt kezünket. A napi többszöri mosogatás nemcsak a bőrt rongálja, de kiszárítja és töredezetté teszi a körmöket is. A háztartási munka során elég sok káros anyaggal érintkezünk, a tisztítószerek között szappanokat, szerves oldószereket, savakat, lúgos mosószereket, alkoholt és benzint is használunk.
A házimunka legnagyobb áldozata nyilván a kézfej és az alkar bőre, ahol ráadásul kevesebb faggyúmirigy található, mint az arcon, ezért a természetes utánzsírozás, az úgynevezett lipid védőköpeny kialakítása több időbe telik. A vékony bőrt nagyon könnyen kiszáríthatja a por, a mosó-, mosogató-, zsíroldó szerek, és persze a forró víz is. A savak és a lúgok maró hatásukkal pusztítják a bőr védőfelületét. Az erősen maró, zsírtalanító anyagok akár egy alkalom után is tönkretehetik a bőr védőrendszerét.
Amikor az erős mosóanyagokat (az úgynevezett detergenseket) tartalmazó víz kimossa a védőanyagokat, szabad a pálya az egyéb vegyi anyagok számára. Nem véletlen, hogy főleg a nagytakarítások idején és a szülést követően gyakoriak a kéz bőrével kapcsolatos panaszok. A kismama az újszülött egészségét féltve mindent kimos, lemos, fertőtlenít, pedig a fertőtlenítőszerek használatát ésszerű határok között kellene tartani. A szintetikus baktériumölő készítmények a bőrt védő természetes baktériumflórát is elpusztítják.
A kiszáradt, sérült felszínű bőrön keresztül felszívódó vegyi anyagok allergiás és ekcémás bőrbetegséget idézhetnek elő, a formaldehidet, ammóniát tartalmazó vegyületek például csalánkiütéseket is okozhatnak. Kérdés, mit tehetünk. A legegyszerűbb, ha nem hagyjuk elkoszolódni a lakást, olyan enyhe tisztítószereket vásárolunk, amelyek környezet- és bőrbarátok, és kesztyűt húzunk. Sokan tiltakoznak a kesztyű ellen, mert úgy gondolják, ügyetlenebbek lesznek tőle, és féltik a törékeny tárgyakat. Ma már a drogériákban nagy választékot találunk különféle háztartási védőkesztyűkből, mindenki megtalálhatja a célnak leginkább megfelelőt.
A tapasztalat szerint vizes munkánál nagyon jól használhatóak a különféle méretekben kapható pamutbéléses gumikesztyűk vagy az egészen vékony, kézre simuló vinilkesztyűk. Az otthoni kertészkedéshez, a lakásban lévő cserepes virágok átültetéséhez és gondozásához – a virágföld is kiszárítja a bőrt! – jó szolgálatot tehetnek a már nem hordott, párját vesztett pamut- vagy vékony kötött kesztyűk. Mielőtt felhúznánk az enyhén behintőporozott védőkesztyűt, ajánlatos zsíros krémmel is bekenni kezünket.
Sokak számára nagy talány, mitől jelennek meg piros, viszkető foltok a bőrükön olyankor is, amikor egész nap ki sem tették a lábukat otthonról. Ha felkelés után gyorsan beágyazunk, és nem szellőzik ki az ágynemű, akkor a bőrünkről természetes módon leváló szarusejtekben otthonra (és élelemre) találnak az egyébként a tollpihékben táborozó poratkák. Ne feledjük, hogy a házi por és a poratka a környezetünkben leggyakrabban előforduló allergének közé tartozik.
A párnákat és a paplant, takarót rendszeresen rázzuk fel, és ha van lehetőség, tegyük ki a napra: a száraz, friss levegő és a napfény a poratkák esküdt ellensége. Éjszaka a meleg paplan alatt gyakran megizzad az ember, a verejték pedig kioldhatja az ágyneműben maradt mosó- és öblítőszert. Az illatosított öblítőkben lévő illatanyagok viszkető bőrkiütéseket okozhatnak. Vásároljunk tehát környezetbarát mosószereket, figyeljünk arra, hogy ezt se adagoljuk túl, és ellenőrizzük rendszeresen a gép szűrőjét, kerüljük a szintetikus illatosítók, öblítők használatát.
A házimunka legnagyobb áldozata nyilván a kézfej és az alkar bőre, ahol ráadásul kevesebb faggyúmirigy található, mint az arcon, ezért a természetes utánzsírozás, az úgynevezett lipid védőköpeny kialakítása több időbe telik. A vékony bőrt nagyon könnyen kiszáríthatja a por, a mosó-, mosogató-, zsíroldó szerek, és persze a forró víz is. A savak és a lúgok maró hatásukkal pusztítják a bőr védőfelületét. Az erősen maró, zsírtalanító anyagok akár egy alkalom után is tönkretehetik a bőr védőrendszerét.
Amikor az erős mosóanyagokat (az úgynevezett detergenseket) tartalmazó víz kimossa a védőanyagokat, szabad a pálya az egyéb vegyi anyagok számára. Nem véletlen, hogy főleg a nagytakarítások idején és a szülést követően gyakoriak a kéz bőrével kapcsolatos panaszok. A kismama az újszülött egészségét féltve mindent kimos, lemos, fertőtlenít, pedig a fertőtlenítőszerek használatát ésszerű határok között kellene tartani. A szintetikus baktériumölő készítmények a bőrt védő természetes baktériumflórát is elpusztítják.
A kiszáradt, sérült felszínű bőrön keresztül felszívódó vegyi anyagok allergiás és ekcémás bőrbetegséget idézhetnek elő, a formaldehidet, ammóniát tartalmazó vegyületek például csalánkiütéseket is okozhatnak. Kérdés, mit tehetünk. A legegyszerűbb, ha nem hagyjuk elkoszolódni a lakást, olyan enyhe tisztítószereket vásárolunk, amelyek környezet- és bőrbarátok, és kesztyűt húzunk. Sokan tiltakoznak a kesztyű ellen, mert úgy gondolják, ügyetlenebbek lesznek tőle, és féltik a törékeny tárgyakat. Ma már a drogériákban nagy választékot találunk különféle háztartási védőkesztyűkből, mindenki megtalálhatja a célnak leginkább megfelelőt.
A tapasztalat szerint vizes munkánál nagyon jól használhatóak a különféle méretekben kapható pamutbéléses gumikesztyűk vagy az egészen vékony, kézre simuló vinilkesztyűk. Az otthoni kertészkedéshez, a lakásban lévő cserepes virágok átültetéséhez és gondozásához – a virágföld is kiszárítja a bőrt! – jó szolgálatot tehetnek a már nem hordott, párját vesztett pamut- vagy vékony kötött kesztyűk. Mielőtt felhúznánk az enyhén behintőporozott védőkesztyűt, ajánlatos zsíros krémmel is bekenni kezünket.
Sokak számára nagy talány, mitől jelennek meg piros, viszkető foltok a bőrükön olyankor is, amikor egész nap ki sem tették a lábukat otthonról. Ha felkelés után gyorsan beágyazunk, és nem szellőzik ki az ágynemű, akkor a bőrünkről természetes módon leváló szarusejtekben otthonra (és élelemre) találnak az egyébként a tollpihékben táborozó poratkák. Ne feledjük, hogy a házi por és a poratka a környezetünkben leggyakrabban előforduló allergének közé tartozik.
A párnákat és a paplant, takarót rendszeresen rázzuk fel, és ha van lehetőség, tegyük ki a napra: a száraz, friss levegő és a napfény a poratkák esküdt ellensége. Éjszaka a meleg paplan alatt gyakran megizzad az ember, a verejték pedig kioldhatja az ágyneműben maradt mosó- és öblítőszert. Az illatosított öblítőkben lévő illatanyagok viszkető bőrkiütéseket okozhatnak. Vásároljunk tehát környezetbarát mosószereket, figyeljünk arra, hogy ezt se adagoljuk túl, és ellenőrizzük rendszeresen a gép szűrőjét, kerüljük a szintetikus illatosítók, öblítők használatát.
Forrás
tudatosvasarlo.hu
