Négy egyiptomi hadihajó indult Jemen felé
KAIRÓ. Négy egyiptomi hadihajó kelt át a Szuezi-csatornán útban Jemen felé, hogy szavatolja az Ádeni-öböl biztonságát - közölték csütörtökön tengerészeti források.
Az Ádeni-öbölnek azért van stratégiai jelentősége, mert ezen az útvonalon halad a Perzsa-(Arab-)öböl menti országokból a világpiacra szánt olajszállítmányok jelentős része. Szaúd-Arábiának és arab szövetségeseinek a harci gépei csütörtökön csapásokat mértek a jemeni elnök elűzéséért harcoló síita húszi felkelők állásaira Jemenben.
Egyiptomi vezetők számos alkalommal határozott fellépést irányoztak elő arra az esetre, ha a húszik előrenyomulása veszélyeztetné a Vörös-tenger kapujának számító tengerszorost, a Jemen déli csücskénél lévő Báb-el-Mandebet. Az egyiptomi gazdaság fő tényezőjének számító Szuezi-csatornába irányuló tengeri forgalom az említett szoroson át halad, amelyet a szaúdi vezetésű katonai koalíció hadihajói időközben blokád alá vettek.
Eközben kezdetét vette az Arab Liga külügyminisztereinek találkozója az egyiptomi Sarm-es-Sejk városában, amelyet a hét végén megrendezendő 26. éves arab csúcs követ majd. Nyitóbeszédében a tavalyi csúcson elnöklő Kuvait állam külügyminisztere a jemeni húszi lázadók elleni, Szaúd-Arábia vezette hadjárat jogszerűségét hangoztatta. Szabáh el-Hálid esz-Szabáh sejk rámutatott, hogy a több mint tíz államot magában foglaló koalíció fellépését megelőzően a "nemzetközileg elismert, törvényes jemeni elnök" és külügyminisztere közvetlen katonai beavatkozást kértek mind az Arab Ligától, mind pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsától (BT).
Szabáh emlékeztetett arra, hogy az említett testületek statútumai garantálják minden állam önvédelmi jogát, utalva arra, hogy a síita húszi lázadók rohamos térnyerése Jemenben közvetlen veszélyt jelentett a szomszédos szaúdi monarchiára nézve.
Egyes sajtóértesülések szerint ugyanakkor nem minden arab állam támogatja a hadjáratot. A hivatalos konferenciát több mint kétórás, zárt ajtók mögötti tanácskozás előzte meg, amelyen Irak és Algéria külügyminiszterei állítólag ellenezték a hadműveletet. Az ománi külügyi tárca vezetője ugyancsak fenntartásának adott hangot a jemeni belügyekbe való katonai beavatkozást illetően, és a politikai, diplomáciai megoldás mellett foglalt állást.
A miniszterek várhatóan még csütörtökön közzétesznek egy közös nyilatkozatot.
Szakértő: reális a veszélye annak, hogy a fegyveres konfliktus a térséget beláthatatlan erőszakspirálba taszítja
Jemenben polgárháborús helyzet van, és reális a feltételezés, hogy a fegyveres konfliktus a térséget beláthatatlan erőszakspirálba taszítja, amelyben a mostaninál is feszültebbé válnak a kapcsolatok - mondta N. Rózsa Erzsébet, a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető kutatója az MTI-nek.
A szakértő elmondta: az Arab-félszigeten lévő országban a helyzet nehezen átlátható. A markáns országrészekből álló Jemenben a konfliktusok nagyon sok, olykor a hagyományokban gyökerező, törzsi, vallási, etnikai különbözőségekből erednek, de abban az azonos törzsszövetségeken belüli hatalmi harcok is szerepet játszanak.
Az egységes Jemen 1990-ben jött létre, de az elmúlt évek politikai folyamatainak a következtében megint felmerül annak a lehetősége, hogy az ország több részre szakad - mondta. Emlékeztetett arra: Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök délre menekült, az északi országrész pedig teljesen a húszik ellenőrzése alatt áll, illetve egyes hírek szerint a korábbi elnök, az északról származó Ali Abdulláh Szaleh is visszatérne a hatalomba. Hozzátette: Jemenben nemcsak az észak-déli ellentétek kiéleződése, a húszik jelenléte és térnyerése a jellemző, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy az al-Kaida terrorszervezetnek is vannak jelentős pozíciói a térségben, és egyelőre nem belátható, hogyan alakul a húszik és az al-Kaida kapcsolata.
N. Rózsa Erzsébet elmondta, az utóbbi időben felvetődött, hogy Irán támogatja a húszikat, mert síiták, de felhívta a figyelmet arra, a húszik a síita iszlám egy másik, az "ötös" ágához tartoznak (zaidita), míg Iránban a "tizenkettes" síita iszlám az államvallás. Jelezte: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Irán támogatná a húszikat. Kitért arra, fontos kérdés, hogy a szaúdi szárazföldi katonai erő a mozgósításon túl ténylegesen beavatkozik-e, de - mint fogalmazott - a hirtelen és közvetlen katonai beavatkozás sem biztos, hogy tudná a helyzetet tisztázni. Bizonyos patthelyzeteket és vonalakat tudna teremteni, azok mellett átmenetileg be tudná fagyasztani a konfliktust, de hogy ennél többet el tudna-e érni, azt nem lehet tudni - jegyezte meg. Hozzátette: több fontos kérdés is adódik a konfliktus kapcsán, például az, hogy a belső katonai erő ki mellé áll, illetve kit hagy el, és hogy Szaúd-Arábia, amelynek közvetlen szomszédságában történik mindez, kit támogat, kiben érez fenyegetést, valamint, hogy az al-Kaida helyi szerveződései hogyan fognak lépni.
Szaúd-Arábia és öbölbeli szövetségesei hadműveletet indítottak Jemen területén a síita húszi lázadók ellen - jelentette be helyi idő szerint szerda este újságíróknak Washingtonban Rijád amerikai nagykövete.
A katonai akcióban - amely egyelőre légicsapásokra korlátozódik - Adel al-Dzsubeir szaúdi nagykövet szerint "több mint tíz ország" vesz részt. Adel al-Dzsubeir szerint a hadművelet célja Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök törvényes kormányának megvédése az Irán által támogatott síita lázadóktól. Hasonlóképpen a Hádi-kormány megoltalmazását hozták fel a támadás indoklásaként közös nyilatkozatukban az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) öt tagja (Szaúdi-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Bahrein és Katar).
Egyiptomi vezetők számos alkalommal határozott fellépést irányoztak elő arra az esetre, ha a húszik előrenyomulása veszélyeztetné a Vörös-tenger kapujának számító tengerszorost, a Jemen déli csücskénél lévő Báb-el-Mandebet. Az egyiptomi gazdaság fő tényezőjének számító Szuezi-csatornába irányuló tengeri forgalom az említett szoroson át halad, amelyet a szaúdi vezetésű katonai koalíció hadihajói időközben blokád alá vettek.
Eközben kezdetét vette az Arab Liga külügyminisztereinek találkozója az egyiptomi Sarm-es-Sejk városában, amelyet a hét végén megrendezendő 26. éves arab csúcs követ majd. Nyitóbeszédében a tavalyi csúcson elnöklő Kuvait állam külügyminisztere a jemeni húszi lázadók elleni, Szaúd-Arábia vezette hadjárat jogszerűségét hangoztatta. Szabáh el-Hálid esz-Szabáh sejk rámutatott, hogy a több mint tíz államot magában foglaló koalíció fellépését megelőzően a "nemzetközileg elismert, törvényes jemeni elnök" és külügyminisztere közvetlen katonai beavatkozást kértek mind az Arab Ligától, mind pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsától (BT).
Szabáh emlékeztetett arra, hogy az említett testületek statútumai garantálják minden állam önvédelmi jogát, utalva arra, hogy a síita húszi lázadók rohamos térnyerése Jemenben közvetlen veszélyt jelentett a szomszédos szaúdi monarchiára nézve.
Egyes sajtóértesülések szerint ugyanakkor nem minden arab állam támogatja a hadjáratot. A hivatalos konferenciát több mint kétórás, zárt ajtók mögötti tanácskozás előzte meg, amelyen Irak és Algéria külügyminiszterei állítólag ellenezték a hadműveletet. Az ománi külügyi tárca vezetője ugyancsak fenntartásának adott hangot a jemeni belügyekbe való katonai beavatkozást illetően, és a politikai, diplomáciai megoldás mellett foglalt állást.
A miniszterek várhatóan még csütörtökön közzétesznek egy közös nyilatkozatot.
Szakértő: reális a veszélye annak, hogy a fegyveres konfliktus a térséget beláthatatlan erőszakspirálba taszítja
Jemenben polgárháborús helyzet van, és reális a feltételezés, hogy a fegyveres konfliktus a térséget beláthatatlan erőszakspirálba taszítja, amelyben a mostaninál is feszültebbé válnak a kapcsolatok - mondta N. Rózsa Erzsébet, a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető kutatója az MTI-nek.
A szakértő elmondta: az Arab-félszigeten lévő országban a helyzet nehezen átlátható. A markáns országrészekből álló Jemenben a konfliktusok nagyon sok, olykor a hagyományokban gyökerező, törzsi, vallási, etnikai különbözőségekből erednek, de abban az azonos törzsszövetségeken belüli hatalmi harcok is szerepet játszanak.
Az egységes Jemen 1990-ben jött létre, de az elmúlt évek politikai folyamatainak a következtében megint felmerül annak a lehetősége, hogy az ország több részre szakad - mondta. Emlékeztetett arra: Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök délre menekült, az északi országrész pedig teljesen a húszik ellenőrzése alatt áll, illetve egyes hírek szerint a korábbi elnök, az északról származó Ali Abdulláh Szaleh is visszatérne a hatalomba. Hozzátette: Jemenben nemcsak az észak-déli ellentétek kiéleződése, a húszik jelenléte és térnyerése a jellemző, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy az al-Kaida terrorszervezetnek is vannak jelentős pozíciói a térségben, és egyelőre nem belátható, hogyan alakul a húszik és az al-Kaida kapcsolata.
N. Rózsa Erzsébet elmondta, az utóbbi időben felvetődött, hogy Irán támogatja a húszikat, mert síiták, de felhívta a figyelmet arra, a húszik a síita iszlám egy másik, az "ötös" ágához tartoznak (zaidita), míg Iránban a "tizenkettes" síita iszlám az államvallás. Jelezte: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Irán támogatná a húszikat. Kitért arra, fontos kérdés, hogy a szaúdi szárazföldi katonai erő a mozgósításon túl ténylegesen beavatkozik-e, de - mint fogalmazott - a hirtelen és közvetlen katonai beavatkozás sem biztos, hogy tudná a helyzetet tisztázni. Bizonyos patthelyzeteket és vonalakat tudna teremteni, azok mellett átmenetileg be tudná fagyasztani a konfliktust, de hogy ennél többet el tudna-e érni, azt nem lehet tudni - jegyezte meg. Hozzátette: több fontos kérdés is adódik a konfliktus kapcsán, például az, hogy a belső katonai erő ki mellé áll, illetve kit hagy el, és hogy Szaúd-Arábia, amelynek közvetlen szomszédságában történik mindez, kit támogat, kiben érez fenyegetést, valamint, hogy az al-Kaida helyi szerveződései hogyan fognak lépni.
Szaúd-Arábia és öbölbeli szövetségesei hadműveletet indítottak Jemen területén a síita húszi lázadók ellen - jelentette be helyi idő szerint szerda este újságíróknak Washingtonban Rijád amerikai nagykövete.
A katonai akcióban - amely egyelőre légicsapásokra korlátozódik - Adel al-Dzsubeir szaúdi nagykövet szerint "több mint tíz ország" vesz részt. Adel al-Dzsubeir szerint a hadművelet célja Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök törvényes kormányának megvédése az Irán által támogatott síita lázadóktól. Hasonlóképpen a Hádi-kormány megoltalmazását hozták fel a támadás indoklásaként közös nyilatkozatukban az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) öt tagja (Szaúdi-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Bahrein és Katar).
Forrás
MTI
