NATO-főparancsnok: az orosz hadsereg nem vonul be Ukrajnába
OTTAWA. Vlagyimir Putyin elnök el tudja érni céljait Kelet-Ukrajnában úgy is, hogy erőinek soha nem kell átlépniük a határt - jelentette ki Philip Breedlove tábornok egy konferencián.
A NATO katonai főparancsnoka szerint az orosz hadsereg egységei nem fognak bevonulni Ukrajna keleti részébe, mert Moszkva más eszközökkel is el tudja érni céljait.
Philip Breedlove tábornok erről Kanadában, egy ottawai védelmi konferencián beszélt hétfőn. Elmondta, biztos abban, hogy különleges orosz egységek már tartózkodnak Ukrajnában. Néhány nappal ezelőttig úgy gondolta, hogy a fő erők is bevonulnak, és igyekeznek összeköttetést biztosítani Oroszországgal a Krím felé, de most már másképpen vélekedik.
"Ma már nem hiszem, hogy ez a következő lépések legvalószínűbb forgatókönyve. Most már azt gondolom, hogy Vlagyimir Putyin elnök el tudja érni céljait Kelet-Ukrajnában úgy is, hogy erőinek soha nem kell átlépniük a határt" - mondta Breedlove. Hozzátette, Moszkvának így is megvannak a képességei arra, hogy növelje Ukrajna instabilitását.
Az amerikai tábornok úgy vélte, az orosz vezetés eszközei közé tartozik az ukrán kormány szavahihetőségének megtépázása, a zavargások segítése, illetve megteremteni a hátteret egy olyan szeparatista mozgalom tartós tevékenységéhez, amely biztosítani képes, hogy Oroszország elegendő befolyással rendelkezzen Kelet-Ukrajnában.
Steinmeier: Moszkva nem akadályozhatja az ukrajnai elnökválasztást
A német külügyminiszter szerint Moszkva nem törekedhet az ukrajnai elnökválasztás megakadályozására, ha azt állítja, hogy illegitim a jelenlegi kijevi vezetés. Frank-Walter Steinmeier a ZDF német közszolgálati televízióban hétfő este sugárzott interjúban kiemelte, hogy háborús helyzet ugyan nincsen Ukrajnában, de a keleti és déli válsággócokban súlyos vérontás kezdődött, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) oroszbarát szeparatisták fogságába került megfigyelőit "talán az utolsó pillanatban" sikerült kimenekíteni Szlovjanszkból.
A vérontásnak azonnal véget kell vetni, "alternatívából viszont nincsen sok", hiszen az Európai Uniónak egyetlen tagállama sincsen, amely katonákat küldene Ukrajnába. Ezért csak a diplomácia jöhet szóba - hangsúlyozta a német külügyminiszter, megismételve előző nap tett javaslatát, amely szerint újabb nemzetközi konferenciát kell összehívni és ki kell terjeszteni a "sokáig alábecsült" EBESZ feladatát a válságkezelésben.
Oroszország szerepével kapcsolatban kifejtette: nem látni pontosan a moszkvai Ukrajna-politika mozgatórugóit, de az biztos, hogy Oroszországnak nem fűződhet érdeke Ukrajna "teljes összeomlásához". Az orosz vezetés az általa "felkorbácsolt nacionalizmus fogságába esett", és kezd kicsúszni kezéből az ellenőrzés, mert nem minden szakadár csoport hallgat már a moszkvai "utasításokra" - emelte ki a német külügyminiszter.
A berlini vezetés arra törekedik, hogy Ukrajnában rendben megtarthassák a május 25-re kiírt elnökválasztást. Erről egyeztetett Angela Merkel kancellár is a hét végén Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - mondta Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy ő az orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélést a témáról. "Azzal érvelünk orosz tárgyalópartnereinknek, hogy amennyiben illegitimnek tartjátok a jelenlegi ukrán vezetést, hozzá kell járulnotok a választások megtartásához, mert ezzel erősödik a legitimitás. Remélem, hogy ez meggyőző érvnek bizonyul" - mondta a német külügyminiszter.
Az amerikai adóhivatal 30 százalékos adóval sújtja az orosz bankoknak járó kifizetéseket
Az eddig bevezetett, célzott nyugati szankcióknál keményebb csapást jelent az orosz bankokra nézve az a júliusban hatályba lépő amerikai törvény, amelynek értelmében az amerikai pénzintézetek kötelesek lesznek 30 százalékos adót levonni a külföldi bankoknak járó kifizetésekből, ha azok nem osztják meg az amerikai adóhivatallal (IRS) az amerikai számlatulajdonosaik adatait.
A kongresszus jóval az ukrán válság előtt, még 2010-ben szavazta meg a külföldi számlára vonatkozó adózási törvényt (FACTA). Ennek célja az volt, hogy a külföldi bankokat, a kemény retorzió kilátásba helyezésével, az amerikai számlatulajdonosaik adatainak kiszolgáltatására késztesse. A július 1-jétől érvényes jogszabály értelmében azok az idegen bankok, amelyek amerikai értékpapírokat vásárolnak, 30 százalékot veszítenek a nekik járó osztalék- és kamatkifizetésekből. A szabályt az állam- és magánkötvények, valamint részvények esetében is érvényesíteni kell majd.
Hétfőn járt le a határideje annak, hogy az amerikai pénzügyi tárca összeállítsa azoknak a külföldi bankoknak a listáját, amelyek mentesülnek majd a tetemes adótétel alól. Ezt júniusban hozzák nyilvánosságra.
Washingtonnak több mint félszáz országgal - köztük a saját szigorú banktitok-szabályozásából sokat profitáló Svájccal és a Kajmán-szigetekkel - sikerült megállapodnia. Az orosz kormánnyal azonban az amerikai pénzügyminisztérium - a Krím félsziget orosz elcsatolása miatt - márciusban megszakította az információmegosztásról folytatott tárgyalásokat.
Az amerikai bankbetétesekre vonatkozó információknak az IRS-hez kell befutniuk a bankoktól, ám mivel az egyes országokban érvényben lévő banktitoktörvények értelmében a pénzintézetek külföldi hatóságoknak közvetlenül nem szolgáltathatnak ki adatokat, az azok átadására vonatkozó jogi részleteket a kormányok képviselői egyeztették.
Az amerikai pénzügyminisztérium az erről folytatott egyezkedést függesztette fel Oroszország esetében. Az orosz bankoknak július 1-jéig elvileg még mindig lenne rá idejük, hogy közvetlenül ők szolgáltassák ki az esetleges amerikai számlatulajdonosaik adatait az IRS-nek, ám ezt a banktitokra vonatkozó otthoni előírásaik nem teszik lehetővé.
A FACTA úgy rendelkezik, hogy ha az amerikai bankok elmulasztják a kifizetésekből levonni a 30 százalékos adót, akkor azért őket vonják majd anyagilag felelősségre. Néhány korábban vásárolt értékpapírra a most bevezetendő plusz adó nem vonatkozik, de ez a kivétel sem érvényes a júliusig megejtett összes befektetésre. A szabályozás 2017-től szigorodik és tovább nő az elvonás.
Philip Breedlove tábornok erről Kanadában, egy ottawai védelmi konferencián beszélt hétfőn. Elmondta, biztos abban, hogy különleges orosz egységek már tartózkodnak Ukrajnában. Néhány nappal ezelőttig úgy gondolta, hogy a fő erők is bevonulnak, és igyekeznek összeköttetést biztosítani Oroszországgal a Krím felé, de most már másképpen vélekedik.
"Ma már nem hiszem, hogy ez a következő lépések legvalószínűbb forgatókönyve. Most már azt gondolom, hogy Vlagyimir Putyin elnök el tudja érni céljait Kelet-Ukrajnában úgy is, hogy erőinek soha nem kell átlépniük a határt" - mondta Breedlove. Hozzátette, Moszkvának így is megvannak a képességei arra, hogy növelje Ukrajna instabilitását.
Az amerikai tábornok úgy vélte, az orosz vezetés eszközei közé tartozik az ukrán kormány szavahihetőségének megtépázása, a zavargások segítése, illetve megteremteni a hátteret egy olyan szeparatista mozgalom tartós tevékenységéhez, amely biztosítani képes, hogy Oroszország elegendő befolyással rendelkezzen Kelet-Ukrajnában.
Steinmeier: Moszkva nem akadályozhatja az ukrajnai elnökválasztást
A német külügyminiszter szerint Moszkva nem törekedhet az ukrajnai elnökválasztás megakadályozására, ha azt állítja, hogy illegitim a jelenlegi kijevi vezetés. Frank-Walter Steinmeier a ZDF német közszolgálati televízióban hétfő este sugárzott interjúban kiemelte, hogy háborús helyzet ugyan nincsen Ukrajnában, de a keleti és déli válsággócokban súlyos vérontás kezdődött, és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) oroszbarát szeparatisták fogságába került megfigyelőit "talán az utolsó pillanatban" sikerült kimenekíteni Szlovjanszkból.
A vérontásnak azonnal véget kell vetni, "alternatívából viszont nincsen sok", hiszen az Európai Uniónak egyetlen tagállama sincsen, amely katonákat küldene Ukrajnába. Ezért csak a diplomácia jöhet szóba - hangsúlyozta a német külügyminiszter, megismételve előző nap tett javaslatát, amely szerint újabb nemzetközi konferenciát kell összehívni és ki kell terjeszteni a "sokáig alábecsült" EBESZ feladatát a válságkezelésben.
Oroszország szerepével kapcsolatban kifejtette: nem látni pontosan a moszkvai Ukrajna-politika mozgatórugóit, de az biztos, hogy Oroszországnak nem fűződhet érdeke Ukrajna "teljes összeomlásához". Az orosz vezetés az általa "felkorbácsolt nacionalizmus fogságába esett", és kezd kicsúszni kezéből az ellenőrzés, mert nem minden szakadár csoport hallgat már a moszkvai "utasításokra" - emelte ki a német külügyminiszter.
A berlini vezetés arra törekedik, hogy Ukrajnában rendben megtarthassák a május 25-re kiírt elnökválasztást. Erről egyeztetett Angela Merkel kancellár is a hét végén Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - mondta Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy ő az orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélést a témáról. "Azzal érvelünk orosz tárgyalópartnereinknek, hogy amennyiben illegitimnek tartjátok a jelenlegi ukrán vezetést, hozzá kell járulnotok a választások megtartásához, mert ezzel erősödik a legitimitás. Remélem, hogy ez meggyőző érvnek bizonyul" - mondta a német külügyminiszter.
Az amerikai adóhivatal 30 százalékos adóval sújtja az orosz bankoknak járó kifizetéseket
Az eddig bevezetett, célzott nyugati szankcióknál keményebb csapást jelent az orosz bankokra nézve az a júliusban hatályba lépő amerikai törvény, amelynek értelmében az amerikai pénzintézetek kötelesek lesznek 30 százalékos adót levonni a külföldi bankoknak járó kifizetésekből, ha azok nem osztják meg az amerikai adóhivatallal (IRS) az amerikai számlatulajdonosaik adatait.
A kongresszus jóval az ukrán válság előtt, még 2010-ben szavazta meg a külföldi számlára vonatkozó adózási törvényt (FACTA). Ennek célja az volt, hogy a külföldi bankokat, a kemény retorzió kilátásba helyezésével, az amerikai számlatulajdonosaik adatainak kiszolgáltatására késztesse. A július 1-jétől érvényes jogszabály értelmében azok az idegen bankok, amelyek amerikai értékpapírokat vásárolnak, 30 százalékot veszítenek a nekik járó osztalék- és kamatkifizetésekből. A szabályt az állam- és magánkötvények, valamint részvények esetében is érvényesíteni kell majd.
Hétfőn járt le a határideje annak, hogy az amerikai pénzügyi tárca összeállítsa azoknak a külföldi bankoknak a listáját, amelyek mentesülnek majd a tetemes adótétel alól. Ezt júniusban hozzák nyilvánosságra.
Washingtonnak több mint félszáz országgal - köztük a saját szigorú banktitok-szabályozásából sokat profitáló Svájccal és a Kajmán-szigetekkel - sikerült megállapodnia. Az orosz kormánnyal azonban az amerikai pénzügyminisztérium - a Krím félsziget orosz elcsatolása miatt - márciusban megszakította az információmegosztásról folytatott tárgyalásokat.
Az amerikai bankbetétesekre vonatkozó információknak az IRS-hez kell befutniuk a bankoktól, ám mivel az egyes országokban érvényben lévő banktitoktörvények értelmében a pénzintézetek külföldi hatóságoknak közvetlenül nem szolgáltathatnak ki adatokat, az azok átadására vonatkozó jogi részleteket a kormányok képviselői egyeztették.
Az amerikai pénzügyminisztérium az erről folytatott egyezkedést függesztette fel Oroszország esetében. Az orosz bankoknak július 1-jéig elvileg még mindig lenne rá idejük, hogy közvetlenül ők szolgáltassák ki az esetleges amerikai számlatulajdonosaik adatait az IRS-nek, ám ezt a banktitokra vonatkozó otthoni előírásaik nem teszik lehetővé.
A FACTA úgy rendelkezik, hogy ha az amerikai bankok elmulasztják a kifizetésekből levonni a 30 százalékos adót, akkor azért őket vonják majd anyagilag felelősségre. Néhány korábban vásárolt értékpapírra a most bevezetendő plusz adó nem vonatkozik, de ez a kivétel sem érvényes a júliusig megejtett összes befektetésre. A szabályozás 2017-től szigorodik és tovább nő az elvonás.
Forrás
MTI
