Nagytárkányi tiltakozó nagygyűléssel a magyar oktatásügyért

„Azért fogalmazódott meg bennem a nagytárkányi tiltakozó nagygyűlés gondolata, mert úgy vélem, hogy az anyanyelvi oktatás ügyét Kárpát-medencei viszonylatban fel kell karolnunk. A kárpátaljai magyarok iránti együttérzésből és azért is, mert nekünk, felvidéki magyaroknak is olyan félelmeink vannak, hogy esetleg az ukrajnai rossz példa más, határon túli magyarlakta területeken is ragadós lesz – másutt is veszélybe kerülhet a magyar nyelvű oktatásügy. Felháborító, hogy az ukrán kormány napjainkban a XX. század 80-as éveiben a volt Csehszlovákiában is hangoztatott mantrákat ismételgeti, miszerint: mivel a nemzeti kisebbség nyelvi gettóban él, annak a boldogulását ily´módon kell segíteni. Nos, köszönjük, de nem kérünk az efféle segítségből!“ – mondta el portálunknak a tiltakozó akció ötletgazdája és főszervezője, Samu István, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Elnökségének tagja.

Samu István úgy véli, hogy az MKP által kiadott nyilatkozatot meg kell erősíteniük egy közösségi megmozdulással. Bízik abban, hogy a felvidéki magyarság nyitott és érzékeny az ilyen kérdések iránt, s minél többen csatlakoznak a nagygyűléshez.

„Miután kigondoltam ezt a rendezvényt, egyeztettem Menyhárt Józseffel, az MKP országos elnökével, aki hasonló véleményen van, s támogatta az ötletet. Bár kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy az ominózus oktatási törvény elfogadását nem tudjuk megakadályozni, de a kárpátaljai magyarság iránti együttérzésünket ki akarjuk fejezni, mert nem hagyhatjuk, hogy a Kárpát-hazában bárhol élő magyarság nyelvi jogait elsorvasszák. Sajnálatos, hogy ez a XXI. században egy Európához állítólag közelíteni akaró országban, Ukrajnában megtörténhetett. És azt is hangsúlyosan jelezni kívánjuk, hogy hasonló törvény soviniszta kormánypártok általi elfogadását Szlovákiában nem néznénk tétlenül“ – hangsúlyozta a főszervező.

A tiltakozó nagygyűlés, amely társszervezője a Csemadok, a gútai Köz-Ért Polgári Körök és a Via Nova ICS, október elsején, vasárnap 14 órakor a Tőketerebesi járásban, Királyhelmectől 13 kilométerre található Nagytárkányban (Ve¾ké Trakany), a hármashatáron kezdődik, ahová Nyugat-Szlovákiából és Rozsnyóból is indítanak buszokat. A Nyugat-Szlovákiából induló buszon utazók útiköltsége fejenként 25 euró.

„A nyugat-szlovákiai busz hajnali 4 óra után Galántáról indul, majd arra 5 órakor a gútai Fő úton levő Kitty vendéglőnél, fél hatkor pedig a Komáromi Jókai Színház parkolójában is fel lehet szállni. Komáromból Dunamocs, Párkány érintésével, Esztergomon át folytatjuk utunkat kelet felé. Akik a gútai buszfelelősnél, Pikáli Róbertnél a 0944/945 165-ös telefonszámon szombatig helyet foglaltatnak maguknak a 45 férőhelyes buszon, azokat az érdeklődőket a megbeszélt helyszíneken felvesszük. A másik buszt pedig Bódis Enikő Rozsnyóról indítja – vele a 0948/311 764-es telefonszámon lehet egyeztetni“ – ismertette Samu István a tudnivalókat.

A felvidékieken kívül a magyarországi Záhonyból és Sárospatakról, Kárpátaljáról és Erdélyből is készülnek polgármesterek és csoportok a vasárnapi megmozdulásra. „Tiltakozó akciónknak az is a lényege, hogy felvidéki, magyarországi, kárpátaljai és erdélyi magyarok majd együtt tüntetnek a hármashatárnál, hiszen jóban-rosszban összetartozunk! Többek között Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) országos elnöke és vélhetően a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ), valamint több erdélyi civil szervezet több képviselője is velünk lesz Nagytárkányban“.    

A 14 órakor kezdődő rendezvény nyitó versét Borsó Ákos, Radnóti-díjas szavaló mondja el. Azután közéleti személyiségek (Kopasz József, Nagytárkány polgàrmestere, Furik Csaba, Kisgéres polgármestere és nem utolsósorban Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke) tiltakozó üzenetei hangzanak majd el. Az MKP országos elnökségi tagjai közül Samu István főszervező, a Csemadok országos elnökségi tagjai közül Varga Tibor, a Via Nova Ifjúsági Csoport képviseletében pedig annak országos elnöke, Gubík László szól majd a jelenlevőkhöz, illetve Erdély és Kárpátalja üzenete is elhangzik. A megmozduláson a közkedvelt Vadkerti Imre–Zsapka Attila duó is fellép. A szervezők hozzávetőleg fél négyig tervezik a tiltakozó nagygyűlést. Samu István tájékoztatása szerint a nyugat-szlovákiai busz hazafelé valószínűleg megáll a kassai Fő téren, ahol megtekinthetők lesznek a város magyar vonatkozású nevezetességei.

Akik nem tudnak jelen lenni a tiltakozó akción, aláírásukkal azok is kifejezhetik egyet nem értésüket. A jogtipró ukrán törvény kapcsán készült, a nagygyűlésen is felolvasandó nyilatkozat aláírására Nagytárkányban is lehetőség nyílik.

„Balázs F. Attila költő-író vállalta, hogy aláírásokat gyűjt a nyilatkozathoz, amit már rajta kívül jómagam és többek között Grendel Lajos Kossuth-díjas író, Fecsó Yvett képzőművész, Hrbácsek-Noszek Magdolna, a nyitrai Konstantin Filozóus Egyetem KETK oktatója, Gál Sándor író-költő és Gágyor Péter író-rendező is aláírt. Hozzájuk a Ma nálatok? Holnap nálunk! – Kiállunk a kárpátaljai magyarokért! elnevezésű Facebook-oldalon egy-egy támogató bejegyzéssel bárki csatlakozhat, aki a szívén viseli a magyar oktatásügy kérdését. Nyilatkozatunk megjelenik majd a médiában, s azt Kárpátaljára, valamint a magyar képviselőkön keresztül az Európai Unióba is eljuttatjuk, remélve, hogy véleményünknek majd az EU-ban is hangot adnak“ – tudatta.

Végül Samu István emlékeztetett arra is, hogy bár a felvidéki magyar tannyelvű iskolák bezárása miatt már több alkalommal kellett aggódnunk, ám eddig a felvidéki magyarság még mindig túlélte ezt a veszélyt. "Damoklész kardja azonban továbbra is ott van a fejünk felett – ez mindig, minden határon túli magyarlakta térségben kormányfüggő! Emiatt önmagunkért, oktatásügyünkért, gyermekeink és közösségünk jövőjéért is el kell mennünk a nagytárkányi tiltakozó nagygyűlésre“ - hangsúloyzta.

A tiltakozó nagygyűlés nyilatkozata

Alább a tiltakozó megmozdulás nyilatkozata olvasható.

Ma Nálatok! Holnap Nálunk?

Európában a jelenlegi időszámítás szerint 2017-ben járunk. Ukrajnában, jóhiszeműen is csak 1978 van. A Szovjetunióban ekkor kezdték bevezetni a nyelvi totalitarizmust a nem oroszul beszélő állampolgárok kulturális megsemmisítésére az iskolákban. Ukrajna rossz tanonc vagy lassan fasizálódó állam, hogy negyven év múltával rossz példát követve, a szovjet idők gyakorlatát idézve olyan törvényt hoz, amely ütközik az alaptörvénnyel és az ország nemzetközi vállalásaival. Lehetetlenné téve a számbeli kisebbségben lèvő, nemzeti közösségek anyanyelvi oktatását az alapiskola ötödik osztályától a főiskoláig. 
Kérdés: Ukrajna Európa része vagy a Szovjetunió vadhajtása?

Ha az utóbbi, akkor ez még csak a kezdet.

Amennyiben európainak deklarálja magát, biztosítania kell a nyelvi szabadságot, a regionális speciális jogköröket az őshonos nemzeti közösségeknek, az anyanyelven való művelődés lehetőségét és jogát, vagyis az autonómiát. Amennyiben ezt nem teszi lehetővé, sose válhat az európai államok közösségének tagjává.

Mi azt az Ukrajnát támogatjuk, amelyik azonos jogot biztosít minden nemzeti közösségének és állampolgárànak a megmaradásra, a gyarapodásra.