Nagy pofont kapott Angela Merkel pártja

A választási bizottság adatai alapján az újonc AfD-n kívül a tartományi gyűlés valamennyi pártjának támogatottsága csökkent a legutóbbi, 2011-ben tartott választáshoz képest.

Az SPD a szavazatok 30,6 százalékát szerezte meg, ami 5 százalékos visszaesés az öt évvel ezelőtti 35,6 százalékhoz viszonyítva.   

A Mecklenburg-Elő-Pomerániában első alkalommal induló - 2013-ban alapított - AfD 20,8 százalékos eredménnyel jutott be a schwerini Landtagba. A párt így már a 16-ból 9 tartományban rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel. Az eredményhez Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője és Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke is szinte azonnal gratulált.   

A CDU a szavaztok 19 százalékával a harmadik helyen végzett, 4 százalékponttal elmaradva eddigi legrosszabb mecklenburg-elő-pomerániai eredményétől, a 2011-es 23 százaléktól. Angela Merkel pártja eddig soha nem végzett még az AfD mögött tartományi választáson.   

Mecklenburg-Elő-Pomeránia a pártelnök-kancellár szűkebb politikai hazája; a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson 1990 óta mind a hét alkalommal a tartomány északi, tengerparti térségében fekvő egyik egyéni választókerületben szerzett mandátumot.   

A negyedik a Baloldal a szavazatok 13,2 százalékával, ami 5,2 százalékos visszaesés 2011-hez képest.   

A Zöldek nem érték el az 5 százalékos bejutási küszöböt, 4,8 százalékos - az öt évvel ezelőttihez viszonyítva 3,9 százalékkal gyengébb - eredménnyel kiestek a tartományi gyűlésből. Így Mecklenburg-Elő-Pomeránia az egyetlen tartomány, ahol a párt nem rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel.   

Távozik a Landtagból a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) is, amely a 2011-es 6 százalék után 3 százalékot szerzett. A széles körben neonácinak tartott párt így már egyetlen tartományi parlamentben sincs jelen.   

Az 1,33 millió választó 61,6 százaléka adta le szavazatát. Öt évvel ezelőtt 51 százalék volt a részvételi arány.   

A 71 tagú schwerini Landtagban az SPD 26 mandátumot szerzett, frakciójának létszáma 1 fővel csökkent. Az AfD 18 képviselőt küldhet a tartományi gyűlésbe. Sikerének értékét növeli, hogy 3 mandátumot egyéni választókerületben szerzett. A CDU 3 képviselői helyet veszített, frakciója 16 fős lesz. A Baloldal 3 mandátumot veszített, 11 képviselőt küldhet a Landtagba.   

A 2006 óta a CDU-val kormányzó SPD ismét alakíthat többségi támogatásra támaszkodó kormányt eddigi koalíciós társával, de szűk többséget a Baloldallal is szerezhet a Landtagban.  Az SPD és a Baloldal elődszervezete - PDS, a keletnémet állampárt utódpártja - 1998-tól 2006-ig együtt kormányozta a volt NDK területén, Németország észak-keleti részén fekvő tartományt.  

Az 1,6 millió lakosú, 23 ezer négyzetkilométer területű, ritkán lakott - négyzetkilométerenként 70 fős népsűrűségű - Mecklenburg-Elő-Pomeránia a legkevésbé fejlett tartományok közé tartozik. Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) tavaly 24 932,2 euró volt, amivel az utolsó helyre került a 16 német tartomány rangsorában. A munkanélküliség ugyan jelentősen csökkent a most véget érő ciklusban, de még mindig 9 százalékos, ami a 6,1 százalékos országos munkanélküliségi ráta másfélszerese. Főleg a viszonylag kevés munkalehetőségnek tulajdonítható, hogy a tartomány lakossága 300 ezer fővel csökkent az ország újraegyesítése óta.

A CSU és az AfD szerint Angela Merkel a hibás a CDU választási kudarcáért

Angela Merkel német kancellár és menekültpolitikája a felelős az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választási kudarcáért a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) és a vasárnapi választáson a CDU-t maga mögé utasító Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt vezetőinek hétfői nyilatkozatai szerint.

Alexander Gauland, az AfD alelnöke a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak arra a kérdésre, mit tanulhatnak a vetélytársak a Meckelnburg-Elő-Pomerániában első nekifutásra a CDU-t megelőző, a szavazatok 20,8 százalékával a második helyre befutó AfD-től, elmondta: a többi párt megtanulhatná, hogy nem lehet olyan politikát csinálni, amelyet az emberek nagy része ellenez.   

Például Angela Merkel menekültpolitikáját sok ember "mélyen elutasítja, de mindig azt halljuk, hogy nincs alternatívája, ezért tovább kell folytatni, ez pedig természetesen oda vezetett, hogy mi (a kancellár menekültpolitikáját élesen bíráló AfD) aratunk nagy sikereket" - tette hozzá. Mindez azt jelenti, hogy "ezek nem a mi sikereink, hanem a többiek sikertelensége".   

Alexander Gauland - aki 40 évig a CDU tagja volt, majd 2013-ban távozott a pártból és részt vett az AfD megalapításában - hétfőn a többi között a Phoenix országos köztelevíziónak is nyilatkozott, amelynek arra a kérdésére, sajnálja-e egykori pártját, azt mondta, hogy egyáltalán nem érez részvétet, mert a CDU annyira átalakult, hogy "már csak egy üres váz, amelyen Angela Merkel trónol", és a Merkel-féle menekültpolitikán kívül semmi mást nem csinál, "ezért nagyon örülök, hogy Mecklenburg-Elő-Pomerániában elhúztunk mellette".   

A politikus kifejtette: az AfD-nek egészen addig "fundamentális ellenzéki" politikát kell követnie, amíg annyira megerősödik, hogy egyedül vagy egy koalíció legnagyobb pártjaként kerüljön hatalomra. Mint mondta, az AfD ellenzékben sokkal nagyobb hatást tud kifejteni, mint egy koalíció kisebbik tagjaként, "néhány államtitkári tisztséget" megszerezve. Úgy vélte, az AfD már eddig is nagy hatást gyakorolt a szövetségi kormányra, például "nélkülünk nem valósult volna meg mindaz, amit a kancellár a támogat és követel" politikájának nevez - utalt az integrációs törvényre, amely a többi között lehetőséget ad a tartományoknak, hogy a nemzetiségi zárványok, gettók kialakulásának megelőzése céljával három évre "röghöz kössék" a menekülteket, vagy hosszabb távú tartózkodásra feljogosító más menedékjogi státusszal felruházott embereket, vagyis előírják nekik, hol lakhatnak, vagy hol nem lakhatnak.   

Alexander Gauland hangsúlyozta: egy tartományi vagy szövetségi szintű koalíció kisebbik tagjának helyzetével szemben ellenzéki szerepben "sokkal erősebbek vagyunk, mert űzzük, hajtjuk előre" a hatalmon lévőket, akik "szüntelenül rettegnek a mandátumuk elvesztésétől". Az AfD-nek továbbra is arra kell törekednie, hogy "a régi pártok a mi álláspontunkra helyezkedjenek, ha nem is meggyőződésből, akkor félelemből" - mondta.   

A CSU egyik tekintélyes vezetője, Markus Söder bajor pénzügyminiszter a Bild című lap hétfői számában idézett nyilatkozatában kiemelte: a mecklenburg-elő-pomerániai választási eredménynek "fel kell ébresztenie" a CDU/CSU pártszövetséget. Nem lehet tovább folytatni azt a politikát, amely "nem vesz tudomást az emberek hangulatáról", ezért "irányváltás kell Berlinben" - mondta.   

A CSU főtitkára, Andreas Scheuer a Der Tagesspiegel című lapnak drámainak nevezte a mecklenburg-elő-pomerániai eredményt, és hangsúlyozta: "végre meg kell hozni a szükséges döntéseket", vagyis be kell vezetni a évente befogadható menekültek számát 200 ezer főben korlátozó felső határt, fel kell gyorsítani az elutasított menedékkérők kitoloncolását, ki kell terjeszteni a biztonságos származási országok körét az észak-afrikai Maghreb-térség államaira és javítani kell a Németországban maradók integrációját.   

Arra a kérdésre, hogy a CDU/CSU a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányba is Angela Merkellel az élen vág bele, a főtitkár pártja eddigi álláspontját megerősítve leszögezte, hogy előbb a tartalmi ügyeket kell tisztázni, és utána lehet szó személyi kérdésekről.