Nagy érdeklődés övezte a III. Érsekújvári Várjátékokat

A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében Érsekújvár városa a fő projektpartnerrel, Tata várossal, illetve a Tata és Környéke Turisztikai Egyesülettel együttműködve rendezte meg a III. Érsekújvári Várjátékok elnevezésű fesztivált a helyi Bernolák téri parkban.

„Több éve annak, hogy Érsekújvár partnerségre lépett Tata városával. A határon átnyúló együttműködésre a két régiót, illetve a két várost a közös történelem ösztönzi: mindkét város stratégiai fontosságú szereppel bírt a török megszállás ideje alatt, török elleni végvárrendszerként szolgált. Az együttműködés gondolata a közös kulturális értékek tudatosításából jött létre. Célunk történelmünk alaposabb megismertetése úgy a helybeli lakossággal, mint a hozzánk látogató turistákkal. Továbbá annak elérése, hogy minél több ember látogasson el a közösen szervezett határon átnyúló bemutatókra, minél többen vegyenek részt a közkedvelt kulturális-társadalmi programokon, hogy ezáltal erősítsük a közös együttműködést. Egyébként Tatán pedig tavasszal szokták megrendezni a Tatai Patara elnevezésű török kori történelmi fesztivált“ – mondta el portálunknak Nagy Péter, Érsekújvár MKP-s alpolgármestere a "Végvárak védelmében" elnevezésű projekt kapcsán, amelyet az Európai Régiófejlesztési Alap finanszíroz, s annak megvalósításából az Érsekújvári Thain János Múzeum is részt vállalt.

Nagy Péter hozzáfűzte: az Érsekújvári Várjátékok című történelmi-kulturális fesztivált először 2010-ben szintén uniós pénzeszközökből rendezték meg, a 2012-es évi folytatás pedig szponzori támogatásokból valósulhatott meg. „A városi képviselőtestületen belüli szlovák koalíció (tagjai: az Irány-Szociáldemokrácia, a Kereszténydemokrata Mozgalom, illetve a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt) idén politikai okokból fékezte a rendezvény továbbéltetését. Emiatt elég körülményes volt a már nyertes pályázathoz szükséges anyagi önrész jóváhagyása is. Pedig a fesztivál üzenete pozitív. Bizonyos városatyák ezzel kapcsolatos ellenállása hasonlított a szoláris park létesítése kapcsán 2010-ben megmutatkozó ellenálláshoz. Akkor egyesek különféle kifogásokra hivatkozva meghiúsították a park létesítését a kijelölt területen. Szerencsére a fesztivállal kapcsolatban végül sikerült megoldást találnunk. Idén csehországi hagyományőrző csoportok, korábban pedig korhű viseleteket és harci eszközöket birtokló lengyel csapatok is érkeztek a várjátékokra, amelyek megrendezéséhez előzőleg a visegrádi négyek is anyagi támogatást nyújtottak. Mivel a hajdani érsekújvári erőd már nem áll, annak egyes részeit korábban lebontották, minden fesztivál előtt kénytelenek vagyunk felállítani a provizorikus erődöt, hogy a jeles történelmi események vár hiányában se merüljenek feledésbe“ – magyarázta a továbbiakban.

Az idei fesztivál pénteken a magyar, török és osztrák seregek múltidéző mustrájával kezdődött. A hagyományőrzők a Bernolák téri parkból a Ferencesek terére vonultak át, ahol a sokadalmat Pischinger Géza, Érsekújvár polgármestere köszöntötte. Azután az érdeklődők az egykori kuruc brigadéros, Ocskay László perének és az ítélet végrehajtásának lehettek a tanúi. 1709-ben Nyitrapereszlény községnél kurucok harcoltak a labancok ellen. A kurucok parancsnoka Ocskay László volt, a labancoké pedig gróf Pálffy Károly. Mivel Ocskay csatlakozott a labancokhoz, a kurucok az árulását meg akarták bosszulni. Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy elhatározta, hogy elfogja az árulót. Ocskayt Verbón kapta el, majd 1710. január 2-án érkeztek Érsekújvárba, ahol az árulót haditörvényszék elé állították. Ítélete karóba húzatás volt, amit végül kegyelemből pallos általi halálra változtattak. Ocskayt 1710. január 3-án Érsekújvárban lefejezték. Kivégzésének helyén, a Fő téren bronztábla emlékeztet a történtekre, amit ez alkalommal helyi amatőr színészek és hagyományőrök játszottak el.

Ocskay lefejezését követően a seregek visszavonultak a Bernolák téri parkban létesített ideiglenes katonai táborokba. A fesztivál központi helyszínén az odalátogatók ízelítőt kaphattak a három katonai táborban folyó tevékenységekből, miközben hagyományőrzők és történelmi zenekarok szórakoztatták őket. A családok apraja-nagyja találhatott neki tetsző foglalatosságot a vásári és bazári sokadalomban: végvári vitézi és janicsáriskolai hadipróbákon fitogtathatták rátermettségüket, élvezhették a kézműves játékokat, gyönyörködhettek a népművészek portékáiban, sőt, korabeli török kávét is kortyolgathattak. 

A szombati program reggel az Érsekújvár és régiójának történelme című interaktív kiállítás megnyitásával kezdődött, amelyen helyi iskolák diákjainak műveit szemrevételezhették a látogatók. Ezt követően Holdtölte címmel a hadijátékok első részét láthatta a nagyközönség. Érsekújvár 1663-ban török uralom alá került. A hagyományőrzők az egykori történelmi harcokat imitálták, amelyek során a törökök elfoglalták az érsekújvári erődöt. Dübörögtek az ágyúk, a tüzérség szüntelenül lőtt, felrobbant a torony a lőporraktárral. Az erőd védői kimerültek, szabad távozásukról tárgyalások folytak, majd a törökök elfoglalták a várat és kitűzték a zászlajukat.

A hadijátékok közti szünetekben a park színpadán fellépő helyi kultúregyesületek reneszánsz dalokkal, zeneművekkel és táncokkal szórakoztatták a jelenlevőket. A félhold árnyékában címmel került sor a hadijátékok második részére, amely felidézte Bottyán János különös tettét a török kézen lévő Újvárban. „Vak Bottyán“ várkapitány volt. A bemutatott jelenetben felment a minaretbe, ahonnan dulakodás után lelökte a müezzint. Azután sietett a kapu felé, ahol a janicsárok és a hajdúk között heves kardcsata alakult ki. Bottyánnak végül el kellet menekülnie a városból. A hadijátékok Holdfogyatkozás című harmadik része pedig a törökök legyőzéséről és Újvár keresztény seregek általi 1685-beli visszafoglalásáról szólt.

A hadijátékokra és a kísérőműsorokra nagyon sokan voltak kíváncsiak, részben talán a kellemes őszi időjárásnak köszönhetően. Az esti órákban Kátai Zoltán énekmondó, a Pötörke néptáncegyüttes, a Tabulatúra zenekar és a Szelindek együttes szórakoztatta a fesztiválozókat, akik a nagy eszem-iszom közben táncházban is vigadhattak, az esti tábori takarodó előtt pedig tűzvarázsban gyönyörködhettek. Külön említést érdemel egy ritka lehetőség, amellyel ugyancsak nagyon sokan éltek: a fesztivál alkalmából ingyen, szakszerű magyarázat igénybevételével lehetett megtekinteni a közeli, XVII. században épült Ferences kolostor alatti katakombákat.

„A ferences rend tulajdonában levő kolostor alatti katakombákat egy-egy nagyszabású városi kulturális-társadalmi esemény idején szokták a nagyközönség előtt megnyitni a városvezetéssel nagyon jól együttműködő ferences barátok, akik az érdeklődők ingyenes kalauzolásáról is mindig gondoskodnak. Érsekújvár alatt hajdanán hosszú alagútrendszer vezetett, ám időközben annak több része beszakadt. Szeretnénk majd a városháza alatt kialakítani egy olyan galériát, amely szemléltetné a régi katakombarendszert. A ferences kolostort és templomot egykor katakombák kötötték össze a városházával, ezzel biztosítva az uraknak szükség esetén egy menekülési útvonalat“ – magyarázta portálunknak Nagy Péter alpolgármester. Végül hangsúlyozta: reméli, hogy bármilyen is lesz a helyhatósági választások után színre lépő városvezetés összetétele, az majd fontosnak tartja a város történelmi-kulturális hagyományainak az ápolását, az Érsekújvári Várjátékok további megrendezését és annak egyik pilléreként az általa említett galéria létesítését is.