Nagy-Britannia lemondta a jövő évi brit EU-elnökséget

Nagy-Britannia az eredeti menetrend szerint 2017 második felében látta volna el a fél évre szóló tisztséget, de Theresa May miniszterelnök hivatalosan értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy a kormány lemondja az EU-elnökséget.   

A miniszterelnöki hivatal szóvivőjének bejelentése szerint Theresa May közölte Tuskkal, hogy a brit EU-tagságról rendezett népszavazás nyomán - amelyen a választók többsége a kilépésre voksolt - azt tartja helyénvalónak, hogy Nagy-Britannia ne vállalja a soros uniós elnökséget. A szóvivő szerint May azzal érvelt, hogy a brit kormányra abban az időszakban várhatóan már igen sok feladatot ró a kilépésről szóló tárgyalássorozat. Ez az első utalás a brit kormány részéről arra, hogy jövőre megkezdődhetnek a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről.   

Theresa May eddig csak annyit közölt több nyilatkozatában is, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A miniszterelnök nem titkolta azt sem, hogy London az 50. cikkelyt az idei év vége előtt nem kívánja aktiválni.   

Brüsszel és az uniós társállamok ugyanakkor a kilépési folyamat mielőbbi elkezdésére ösztökélik a brit kormányt, azzal az érvvel, hogy a halogatás a bizonytalan időszak elhúzódását jelenti.   

Várhatóan ez a kérdés is napirendre kerül Theresa May és Angela Merkel német kancellár, valamint Francois Hollande francia elnök e héten esedékes tárgyalásain. A brit kormányfő szerda este keresi fel Berlinben Merkelt, akivel munkavacsorát költ el, csütörtökön pedig Párizsban fogadja őt Hollande. Ez lesz Theresa May első külföldi látogatása azóta, hogy a múlt héten átvette a miniszterelnöki tisztséget.   

A Downing Street közleménye szerint Theresa May várhatóan mindkét fővárosban megerősíti azt az álláspontját, hogy a brit kormánynak időre van szüksége a felkészüléshez a tárgyalásokra, mivel először az Egyesült Királyság nemzeteinek kormányaival, illetve az egyes gazdasági szektorokkal kíván konzultálni a tárgyalási célkitűzések meghatározásáról.   

Theresa May már a múlt héten is tett erre utalást, amikor a brit unió jövőjéről tárgyalt Edinburghban Nicola Sturgeon skót kormányfővel. May a megbeszélés után kijelentette, hogy szeretné teljes mértékben bevonni a skót kormányt a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozat előkészítésébe. Hangsúlyozta azt is, hogy addig nem is fogja aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amíg nem alakul ki az Egyesült Királyság összes nemzete által elfogadott tárgyalási célrendszer és stratégia.

Feledy Botond: szimbolikus jelentőségű, hogy Theresa May először Berlinbe utazik

Szimbolikus jelentősége van annak, hogy Theresa May brit miniszterelnök első hivatalos külföldi útja Berlinbe vezet, majd onnan Párizsba - mondta Feledy Botond külpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

A szakértő emlékeztetett arra: nagyon fontos, hogy egy új miniszterelnöknek, kormányfőnek, államfőnek hová vezet az első külföldi látogatása. Az, hogy Theresa May Németországba megy és nem Washingtonba, üzenetértékű, a Brexit hatásait enyhíteni kívánó, a kilépés kockázataival számoló döntés - fogalmazott. Hozzátette: az sem véletlen, hogy Berlinből nem hazarepül Theresa May, hanem Párizsba, ahol Francios Hollande-dal tárgyal, vagyis az Európai Unió két legnagyobb tagállamát látogatja meg első hivatalos útján.   

Feledy Botond szerint előre tudható, hogy Nagy-Britannia kilépési tárgyalásain konfliktus lehet Theresa May és Angela Merkel német kancellár között a bevándorlás kérdésében. Azt mondta, Theresa May belügyminiszterként az egyik legerősebb, "klasszikus, konzervatív, rendpárti migrációs politikát" vitte, ugyanakkor a migráció Angela Merkel számára is kiemelt politika, így kérdés, hogyan tudnak ebben megegyezni. A szakértő szólt arról is, hogy Nagy-Britannia nyilvánvalóan szeretne minél több hozzáférést megtartani az uniós piachoz és az uniós gazdasági egységekhez. Hogy ezért milyen árat fog kérni az Európai Unió, abban Angela Merkel szava lehet a meghatározó, nem az Európai Bizottságé - tette hozzá, megjegyezve, hogy ebben a kérdésben "már most el kell kezdeni puhatolózni".   

A kilépési tárgyalás ütemére is kitért a szakértő, aki szerint a brüsszeli vezetők gyorsan szeretnék ezt lezárni, ugyanakkor Németországban az az álláspont körvonalazódik, hogy időt kell adni a tárgyalásoknak. Így valószínűleg, Németország gazdasági stabilitása miatt, a tárgyalások siettetése "nem lesz prioritás", Angela Merkel ebben a kérdésben is türelmes lesz - tette hozzá.