Nagy-Britannia a kilépés útján - Kronológia

Nagy-Britannia 1973. január 1-jén lett az Európai Unió tagja, a tagságot 1975. június 5-én népszavazás erősítette meg. A következő évtizedekben a brit közvélemény megosztott volt az EU-val kapcsolatban, erős maradt az euroszkeptikusok hangja.

London számos az integrációt mélyítető lépésből kimaradt, így nem lett a schengeni övezet és az eurózóna tagja, felmentést kapott az EU alapjogi chartájának alkalmazása alól, elzárkózott a részvételtől a bel- és igazságügyi együttműködés egyes területein.

David Cameron konzervatív kormányfő 2013-ban bejelentette, hogy ha pártja győz a következő választásokon, népszavazást tartanak az EU-tagságról, miután újratárgyalták Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerét.

2016. június 23. - A brit EU-tagságról rendezett népszavazáson 72 százalékos részvétel mellett a szavazók 51,9 százaléka a kilépésre (Brexit) voksolt. A Brexit ellen kampányoló Cameron lemondott, utóda július 13-án a bennmaradást pártoló, de aktívan nem kampányoló belügyminisztere, Theresa May lett, aki a "Brexit means Brexit" (a Brexit Brexitet jelent) szavakkal kizárta egy újabb referendum lehetőségét. (Skóciában az EU-tagság hívei kerültek többségbe.)

2016. július 27. - Az Európai Bizottság Michel Barnier volt francia uniós biztost nevezte ki a kilépési tárgyalások vezetésére. Szeptember 19-én Julian King lett az új brit uniós biztos a népszavazás után lemondott Jonathan Hill utódjaként.

2016. október 20-21. - A brüsszeli uniós csúcstalálkozón Theresa May közölte, hogy London legkésőbb 2017. március végéig bejelenti a kilépési folyamat megindítását.

2017. január 17. - May a Brexit-tárgyalások céljait ismertető beszédében kijelentette: Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után nem marad az EU egységes belső piacának tagja, de szabadkereskedelmi megállapodás révén "a lehető legnagyobb mértékű hozzáférést" akarja elérni e piachoz, és szabályozni akarja az uniós munkaerő beáramlását. A kilépési tárgyalások stratégiáját részletező Fehér Könyvet február 2-án tették közzé.

2017. január 24. - A brit legfelsőbb bíróság a 2016. novemberi első fokú határozatot megerősítve a parlament jóváhagyásához kötötte az EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítását. A kormány március 13-án kapta meg ehhez a parlamenti felhatalmazást, a törvényt II. Erzsébet királynő 16-án hirdette ki.

2017. március 29. - Theresa May hivatalosan elindította a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot, aktiválva a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely kétévi időtávlatot határoz meg a tárgyalásokra.

2017. április 5. - Az Európai Parlament meghatározta az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről létrejövő szerződés elfogadásához szükséges feltételeket. (Londonra a kilépés pillanatáig érvényesek maradnak a szerződéses jogok és kötelezettségek, az EU-ból kilépve is teljesítenie kell majd a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit.)

2017. április 6. - Theresa May az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal folytatott londoni megbeszélésén megerősítette, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is "elmélyült, különleges" kapcsolatrendszert kívánnak fenntartani az EU-val.

2017. április 18. - May váratlanul bejelentette, hogy a Brexit-tárgyalásokhoz elengedhetetlen belpolitikai egység megteremtése érdekében június 8-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak.

2017. április 29. - Az EU 27 tagállamának vezetői brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokról. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy London és az EU jövőbeni kereskedelmi kapcsolatáról akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások, ha megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések az uniós állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzésről. (A brit EU-tagság megszűnése után az ír-északír határ lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa, egyben vámhatára is.)

2017. május 3. - Az Európai Bizottság javaslatot tett a brit kiválási tárgyalások megindítására, ezt az uniós tagállamok kormányai május 22-én hagyták jóvá, elhárult az utolsó akadály az egyeztetések megkezdése elől.

2017. június 8. - Az előrehozott brit parlamenti választásokon a kormányzó Konzervatív Párt elvesztette abszolút többségét, May csak a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, az EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával tudott kisebbségi kormányt alakítani.

2017. június 19. - Brüsszelben megkezdődtek a brit EU-tagság megszűnéséről szóló hivatalos tárgyalások.

2017. szeptember 22. - May Firenzében elmondott beszédében kijelentette: London azt szeretné, ha a brit EU-tagság megszűnése után is a jelenlegi feltételekkel maradhatnának Nagy-Britanniában a külföldi EU-állampolgárok, és a Brexit utáni - hozzávetőleg kétévi - átmeneti időszakban érkezők is letelepedhetnek és dolgozhatnak, de már regisztrációs kötelezettségük lesz. Azt is közölte, hogy London eleget tesz a 2020-ban lejáró EU-költségvetési időszakban esedékes befizetési kötelezettségeinek.

2017. november 20. - Az EU-tagállamok döntése szerint a brit uniós tagság megszűnése után az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA) Amszterdamba, az Európai Bankhatóságot (EBA) Párizsba költöztetik Londonból.

2017. december 5. - Az EU lezárta az Egyesült Királysággal szemben indított túlzottdeficit-eljárást, miután London kilenc év után a GDP három százaléka alá szorította költségvetési hiányát.

2017. december 8. - Megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről (az ír-északír határellenőrzés, a pénzügyi elszámolás és az állampolgári jogok). A jövőbeli EU-brit kapcsolatrendszerről, a kereskedelmi viszonyról és a London által javasolt kétéves átmeneti időszakról szóló tárgyalások második szakaszának megkezdéséhez az Európai Parlament december 13-án, az Európai Tanács december 14-15-i ülésén járult hozzá.

2017. december 13. - A brit parlament módosító indítványt fogadott el, amely szerint - a kabinet szándékával ellentétben - a törvényhozásnak is szavaznia kell a brit EU-tagság megszűnéséről kötendő majdani átfogó megállapodásról. May először veszített el alsóházi szavazást hivatalba lépése óta.

2018. február 28. - Az Európai Bizottság közzétette a Brexit feltételeiről szóló egyezmény első hivatalos jogi tervezetét. May másnap elfogadhatatlannak nevezte az ír-északír határellenőrzés elkerülésére tett EU-javaslatot, megítélése szerint aláásná az Egyesült Királyság integritását, ha más vámszabályozási rendszer lenne érvényes Észak-Írországban, mint Nagy-Britanniában.

2018. március 2. - Theresa May ismertette kormánya elképzeléseit London és az EU gazdasági-kereskedelmi kapcsolatairól a Brexit utáni időszakra. Eszerint London az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul, de átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, és díjfizető társult tagja maradna az EU egyes, kritikus fontosságú hatóságainak.

2018. március 22-23. - Az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján a 27-ek elfogadták a jövőbeli EU-brit kapcsolatokra vonatkozó tárgyalási irányelveiket, és elvi jóváhagyásukat adták a Brexitet követő - 2019. március 30-től 2020. december 31-ig tartó - átmeneti időszakra vonatkozó megállapodáshoz.

2018. június 13. - Az Európai Parlament döntött arról, hogy az uniós képviselőtestület létszáma a brit uniós kiválás után 751-ről 705-re csökken.

2018. június 26. - Az Egyesült Királyságban hivatalosan is érvénybe lépett a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonásáról szóló jogszabály. (A kormány által 2017 júniusában beterjesztett tervezet végleges változatát a parlament június 20-án fogadta el.)

2018. július 6. - A brit kormány javaslatcsomagot fogadott el a Brexit után az unióval fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról, többek között közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolva a fizikai áruk forgalmának szabályozására. Mivel a csomag sokkal szorosabb kapcsolattartást indítványozott az EU-val, mint amilyet a keményvonalas konzervatív Brexit-tábor szeretett volna, 9-én lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter és David Davis Brexit-ügyi miniszter.

2018. július 24. - Theresa May a törvényhozásnak küldött nyilatkozatában bejelentette, hogy a jövőben brit részről ő fogja vezetni a kilépési tárgyalásokat az Európai Bizottsággal. Dominic Raab új Brexit-ügyi miniszter az ő helyetteseként fog eljárni, elsődleges feladata a kilépés hazai előkészítése lesz, arra is felkészülve, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg.

2018. szeptember 19-20. - Az uniós országok vezetőinek Salzburgban tartott informális csúcstalálkozóján May kizárta egy újabb Brexit-népszavazás lehetőségét, ugyanakkor felvetette, hogy London és az EU jövőbeli kapcsolatában elválasztanák egymástól az áruk és szolgáltatások szabad áramlását a személyekétől, és új javaslatot ígért az északír-ír határ ügyében.

2018. október 29. - Philip Hammond brit pénzügyminiszter ismertette a következő - a Brexit előtti utolsó - pénzügyi év költségvetési tervezetét, amelyben a Brexit-megállapodás esetleges elmaradására készülve az erre az esetre elkülönített költségvetési tartalékot 500 millió fonttal, kétmilliárd fontra növelték.

2018. november 14. - Theresa May bejelentette, hogy kormánya jóváhagyta a kilépési feltételekről szóló megállapodástervezetet és a majdani kétoldalú kapcsolatrendszert körvonalazó politikai nyilatkozatot, amelyről előző este jutottak egyezségre Brüsszelben a küldöttségek. (A megállapodásról még a londoni parlamentnek is szavaznia kell.) A dokumentum szerint megkötések nélkül maradhatnak a tartósan Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, akik öt évet már eltöltöttek az országban. A tervezet átmeneti időszakot engedélyez, hogy a brit gazdaságnak ne kelljen hirtelen alkalmazkodnia az új körülményekhez, és kidolgozhassák a majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszer kereteit. Ezek életbe lépéséig szükség esetén egységes vámtérség jönne létre az EU és az Egyesült Királyság egésze között, vagyis Észak-Írország ugyanabba a közös vámtérségbe tartozna, mint Nagy-Britannia. A tervezettel kapcsolatos fenntartásai miatt másnap lemondott Dominc Raab Brexit-ügyi miniszter és a kormány több tagja, a Konzervatív Párt keményvonalas csoportja pedig bizalmatlansági szavazást kezdeményezett a miniszterelnök ellen. May közölte, hogy helyén marad, és megerősítette, hogy nincs lehetőség újabb népszavazásra, annak ellenére sem, hogy annak kiírását egyre több szervezet és közéleti személyiség követeli.

2018. november 19. - A brit kilépés után az EU-ban maradó tagországok szakminiszterei jóváhagyták a kiválási megállapodás tervezetét, és elvetették a tárgyalások újranyitásának lehetőségét.

2018. november 22. - Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke bejelentette: megszületett a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat tervezete. Eszerint a szigetország 2019. március 29-i kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak szükség esetén egyszer egy vagy két évvel meghosszabbítható.