Munkanélküliek javítják Murány várát

Közép-Európa egyik legmagasabban épült várába, a 935 méter magasan álló murányi várba a munkások vállukon viszik fel az építkezéshez szükséges anyagot, elsősorban a meszet. A 13. században épült vár romjai Nagyrőcétől északi irányban alig 10 kilométerre, Murány település fölött magasodnak.

18 tartósan munkanélküli a még meglévő várfalakat igyekszik felújítani és megóvni a további romlástól. A tatarozásra elsősorban helyben kitermelt anyagokat használnak fel.

Roman Goldschmidt, Murány polgármestere portálunknak elmondta, a dolgozók két csoportra oszlanak, az egyiket a szakmunkások, a másikat a segédmunkások alkotják. „9-9 ember dolgozik a kulturális örökség megóvásán, a várfalak konzerválásán, a statikai munkákon, és olyan munkákon, amelyre építési engedélyünk van” – magyarázta a polgármester.

A műemlékvédelem szigorúan csak hagyományos anyagokkal engedélyezi a várfalak kiegészítését. Cement helyett oltott meszet használhatnak kötőanyagként. Minden mást helyben gyűjtenek össze.

„Minden építési anyag helyből van. Mivel ez várrom, azt a törmeléket használjuk, ami leomlott. A munkások összegyűjtik az építkezési anyagot, az eredeti téglákat, a törmelékből kiszedik az eredeti köveket, osztályozzák őket és ebből falaznak” – fejtette ki Kamil Nováèik a műemlékvédelmi koordinátor.

A konzerválás során mindig a legsürgősebb állagmegóvó munkát végzik, hogy – versenyt futva az idővel – megelőzzék a várromok további pusztulását. Tető alatt csak a bejárati torony van, itt lakik májustól novemberig a két műemlékvédelmi koordinátor. Tervezik még, hogy az elkövetkező két idényben a várkapitány házát is befedik.

„Ez idővel tető alá kerül, de ez az egyetlen. A ház még a Coburgok alatt lett felújítva, a 19. században, majd turista menedékházként szolgált, és valamikor a 2. világháborút követően indult romlásnak, de még ekkor mindig volt teteje. Ma már szintén rom, de ez az egyedüli épület, amelynek idővel teteje lesz” – magyarázta a műemlékvédelmi szakember.

A terület a várrom a felújítás alatt is látogatható. A lélegzetelállítóan szép látványban egykoron Wesselényi Ferenc füleki főkapitány, későbbi nádor és neje, a Murányi Vénusz néven ismertté vált Széchy Mária is gyönyörködhetett, akik idefent ülték meg lakodalmukat. Később a vár Kohári István grófé lett. A magyar történelem jeles gömöri emlékhelye több költőt és írót is megihletett: Gyöngyössy István „Mársal társalkodó murányi Venus”-ához,  Tompa és Petőfi „Széchy Mária” című remek költeményeit lehetne említeni. Petőfi Sándor 1847-ben írt versében már csak a következőket írhatta: „Az elhagyott, az elpusztult Murányvárban / Vadrózsa-bokrok közt halk szellők susogtak”.