Moszul ostroma - Megtorpant az iraki csapatok előrenyomulása

A város keleti részén kedden hallgattak a fegyverek, miután előző nap a kurdok kilenc falut és mintegy 200 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a dzsihadistáktól. A kurd csapatok becsléseik szerint 8 kilométerrel tolták beljebb a keleti frontvonalat, amely így 30 kilométerre fekszik az 1,5 milliós Moszultól.   

"Csak tartjuk az állásainkat" - mondta Hatar Sejkhan, a kurd csapatok ezredese. Sejkhan rámutatott, hogy a következőkben az iraki hadsereg kezdi meg az előrenyomulást az általuk elfoglalt területeken keresztül. "Mi elértük a célunkat" - tette hozzá.   

Ezzel szemben az iraki különleges erők egyik parancsnoka, Haider Fadil arról számolt be, hogy csapatai azért késnek az indulással, mert a kurdok időt kértek tőlük céljaik teljesítéséhez. A kormányerők és a kurd csapatok vezetői kedden tanácskoznak egymással.   

Az egymásnak ellentmondó hírek kusza szövedékét a helyszíni tudósítóknak egyelőre nem sikerült felgöngyölíteniük. Szakértők szerint a hétfőn kezdődött moszuli offenzíva hetekig, de akár hónapokig is eltarthat.   

Az IÁ hírügynökségén keresztül arról számolt be, hogy tagjai 12 öngyilkos merényletet hajtottak végre hétfőn az iraki csapatok ellen, nyolccal pedig kifejezetten a kurdokat célozták. A dzsihadisták azt állították, hogy a kurdok csak három települést foglaltak el tőlük. Eközben a Washington vezette nemzetközi koalíció egyik szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a hadműveletek terv szerint haladnak, és az iraki erők "kiválóan törnek előre".   

"Nincs megállás a Moszul felszabadításáért zajló szakadatlan erőfeszítésekben" - mondta John Dorrian, az amerikai légierő ezredese, aki szerint "a csapatok több tengelyen vannak mozgásban a város felé."

Pentagon: meglepő lendülettel indult a moszuli offenzíva

A Pentagon szerint "a vártnál gyorsabban" haladnak a moszuli offenzívával az iraki kormányerők és a kurd pesmerga milíciák, amelyek keddi számvetésük szerint az észak-iraki város közelében 20 falvat foglaltak vissza az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezettől a hadműveletek első 24 órájában.

Míg az iraki hadsereg dél és délkelet felől nyomul a 1,5 milliós nagyváros felé, addig a pesmergák keletről szorítják ki a szélsőségeseket, miközben a Washington vezette nemzetközi koalíció légi támogatást nyújt az akcióhoz. A kurd fegyveresek szerint a koalíció vadászgépei saját frontszakaszukon az IÁ 17 hadállását bombázták. Eközben a pesmergák északon a Moszul és Erbíl közötti 80 kilométeres főút jelentős részét elfoglalták. Emellett az iraki biztonsági erők sikeresen megsemmisítettek legalább négy pokolgépet. Áldozatokról egyelőre nem érkezett hír.

A meglepő kezdeti lendület ellenére Peter Cook amerikai védelmi szóvivő úgy véli, hogy az ostrom sokáig eltarthat, ha az IÁ magára talál - írta honlapján a BBC brit műsorszolgáltató. A BBC egyik helyszíni tudósítója szerint a kormányerők jelenleg 20 kilométerre délre helyezkednek el Moszultól.

A második legnagyobb iraki várost 2014-ben foglalták el a dzsihadisták, és itt kiáltották ki a kalifátus létrehozását az általuk megszerzett szíriai és iraki területeken. Cook szerint éppen ezért kiemelkedő jelképes ereje lenne a város visszaszerzésének.

Moszul hónapok óta tervezgetett ostroma hétfőn kezdődött körülbelül 30 ezer harcos részvételével: az iraki kormányerőket kurd és szunnita milíciák támogatják. Az Iszlám Államnak becslések szerint 4000-8000 harcosa maradhatott a nagyvárosban. Eközben az iraki kormány szórólapok segítségével próbálja tudatni a moszuli lakossággal, hogy mi a teendő az ostrom során. "Úgy tudom, hogy 7 millió szórólapot dobnak majd ki a város fölött" - mondta Cook.

A török légierő is részt vesz a hadműveletben

A török légierő is részt vesz a Moszul felszabadítását segítő légicsapásokban a nemzetközi koalíció oldalán - mondta kedden Binali Yildirim török miniszterelnök a kormánypárt parlamenti frakcióülésén. Hangoztatta, hogy a török szerepvállalást illetően egyetértés uralkodik a szövetségben. Leszögezte továbbá: ha a katonai beavatkozásnak bármilyen negatív következménye lenne Törökországra nézve, azonnal megteszik a szükséges válaszlépéseket.

Az iraki kormány ugyanakkor nem nézi jó szemmel a török beavatkozást, amelyhez Ankara a felekezetek közötti béke megőrzésére hivatkozik. Az iraki hadsereg ugyanis síita milíciák segítségével akarja bevenni Moszult, míg Ankara szerint szunnita fegyvereseket kell bevetni, ellenkező esetben vallási ellentétek nehezítenék a szunnita többségű észak-iraki területek rendezését.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn közölte: Törökországot azért akarják távol tartani a hadművelettől, mert meg akarja akadályozni, hogy Észak-Irakban az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű terrorszervezet elleni küzdelem ürügyén egymásnak essenek a különféle muszlim felekezetek. Az államfő szerint a síita többség Észak-Irak etnikai összetételének megváltoztatását tervezi, és elkerülhetetlen az összeütközés a síita haderő és a helyi szunniták között.

A héten nemzetközi tanácskozást tartanak Párizsban Moszul jövőjéről

Franciaország és Irak mintegy 20 ország részvételével miniszteri szintű találkozót rendez csütörtökön Párizsban annak megtárgyalására, milyen lesz az észak-iraki Moszul "politikai jövője" az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet kiűzése után - jelentette be kedden a francia külügyminiszter.

"Meg kell tervezni, elő kell készíteni a holnapot és Moszul stabilizációját az ostrom utáni időszakra" - hangsúlyozta Jean-Marc Ayrault egy párizsi sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a régióban nagy befolyással bíró Irán nem szerepel a meghívottak között.

A francia tárcavezető egyúttal rámutatott a dzsihadisták ellen harcoló nemzetközi koalíció "felelősségére" az Iszlám Állam szíriai fővárosának számító Rakka visszavételében. Mint hangsúlyozta, ha a szövetségesek "hatékonyan akarnak küzdeni a terrorizmus ellen", Moszul után "létfontosságú" Rakka visszafoglalása is.

Az Európai Unió a dzsihadista csoportok áradatára figyelmeztetett

Eláraszthatják Európát az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet dzsihadista csoportjai, ha Irakban elesik a szervezet fellegvára, Moszul - figyelmeztetett Julian King, az Európai Bizottság biztonsági unióért felelős tagja egy kedden megjelent német lapinterjúban. King a Die Welt című konzervatív napilapnak kijelentette: Moszul visszafoglalása ahhoz vezethet, hogy az IÁ bomlásnak indult fegyveres csoportjai Európa felé veszik az irányt.

"A dzsihadistáknak egy kis száma is komoly veszélyt jelent, amire a terrorizmus elleni küzdelem jegyében, védekezési képességeink növelésével fel kell készülnünk" - vélekedett a brit biztos.

Francia védelmi miniszter: nem villámháború a moszuli csata

A terrorellenes koalíció küzdelme az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet kezén lévő Moszul felszabadítására időbe telik majd, és nem éppen villámháborúra kell számítani - hangsúlyozta kedden Jean-Yves Le Drian, a francia védelmi tárca vezetője.

Ez a csata kulcsfontosságú, mert az Iszlám Állam iraki fellegváráról van szó - mondta a miniszter újságíróknak. "Moszul az ellenségünk bástyája ... , de a csata hosszúnak ígérkezik, s ez nem egy villámháború lesz, másfél milliós városról van szó, így hetekig, talán hónapokig is elhúzódó ügy lehet" - vélekedett Drian.

Élő pajzsként kezdik használni a város lakóit a dzsihadisták

Élő pajzsként kezdik használni az ostromlott Moszul lakóit a várost védő Iszlám Állam dzsihadistái - közölték kedden telefonon moszuli lakosok a Reuters hírügynökséggel.

A telefonon elért moszuli lakosok elmondása szerint miközben a városon kívüli falvakat sorra foglalják el az iraki hadsereg és az észak-iraki kurd fegyveres erők (pesmerga) harcosai, a várost védő dzsihadisták élő pajzsként kezdték el használni a lakosokat.

Közölték, hogy mintegy 100 család indult meg a harcoknak leginkább kitett déli és keleti külvárosokból a város központja felé, de a dzsihadisták nem engedélyezik nekik a menekülést, mert attól tartanak, magát a várost akarják elhagyni.

Abu Mahír, aki az észak-iraki város egyeteme közelében lakik, elmondta: az IÁ olyan épületekbe tereli az embereket, amelyeket nem sokkal korábban maguk használtak, így a civilek légicsapások célpontjaivá válhatnak.

Eközben mások mellett egy magas rangú kurd tisztségviselő is arról számolt be, hogy "megbízható" jelentéseket kaptak arról: Abu Bakr al-Bagdadi, az IÁ alapítója és vezetője, valamint Favzi Ali Núimeh robbanószer-szakértő még Moszulban tartózkodnak.

Az asz-Szumaríja pánarab televízió Ninive tartománybéli forrásokra hivatkozva hétfőn azt jelentette, hogy al-Bagdadi Rakkába menekült. Más értesülések szerint pedig al-Bagdadinak és az IÁ vezetőinek a családjai már vasárnap Szíriában tartózkodtak.

A FARS iráni hírügynökség eközben arról számolt be, hogy moszuli fiatalok fellázadtak a dzsihadisták ellen, megtámadták és elfoglalták a szervezet egyik katonai támaszpontját el-Káhira negyedben. A fiatalok a támadás során megöltek két dzsihadistát és felgyújtottak egy nehézfegyverrel felszerelt jrművet.

Egy másik helyi forrást idézve a FARS közölte: egyre több jel utal arra, hogy fegyveres lázadás van előkészülőben a dzsihadisták ellen, akiknek eddig öt őrjáratára támadtak rá a moszuli lakosok.

Az nem derült ki, hogy a támadások kedden történtek volna. Hétfőn az asz-Szumaríja arról számolt be, hogy a moszuli saría rendőrség parancsnoka és követői fellázadt az al-Bagdadihoz hű erők ellen. A pánarab televízió szerint az al-Bagdadihoz hű elit alakulatok néhány órás összecsapásokat követően leverték a puccskísérletet a városban.

Egy katonai forrás arról számolt be a FARS-nak, hogy iraki harci repülők elpusztították az IÁ egy, 30 katonai járműből álló, Moszulból Rakkába menekülő konvoját. A forrás közlése szerint az iraki-szíriai határt a szíriai hadsereg és az orosz légierő közösen őrzi az iraki katonasággal.

Az IÁ szócsöve, az Aamák hírügynökség eközben egy újabb propagandavideót tett közzé, amelyben dzsihadisták azzal fenyegetőznek, hogy vereséget mérnek az amerikai és iraki erőkre Moszulnál. A fenyegetést egy, maszkos fegyveresek gyűrűjében álló, ugyancsak maszkot viselő férfi mondja bele a kamerába.