Moszul ostroma - 650 ezer ember maradt ivóvíz nélkül
Husszám al-Abar, a Ninive kormányzósági tanács egyik tagja elmondta, hogy "a karbantartók csoportja nem tud hozzáférni a vízvezetékhez, mivel az egy olyan térségben fut, ahol harcok folynak".
A vezeték megsérülése jelentős csapást jelent a hatóságokra, amelyek abban reménykednek, hogy a civil lakosság a városban marad, míg az amerikai légicsapások által támogatott iraki csapatok megtörik a dzsihadisták uralmát a város felett.
"Komoly ivóvízhiány van. Humanitárius katasztrófával nézünk szembe" - hangsúlyozta Abar.
A hatóságok naponta mintegy 70, ivóvizet szállító tartálykocsit küldenek a kormányerők által elfoglalt területekre, ez viszont nem lesz elég a lakosság ellátásához - figyelmeztetett a kormányzósági tanács tagja. Szerinte a tartálykocsikat a dzsihadisták is támadják.
"Az olyan alapvető szolgáltatások, mint az ivóvíz, áram, egészségügy, és élelmiszer ellátás nem léteznek többé Moszulban" - mondta Abar.
Hat héttel azt követően, hogy az iraki hadsereg és a szövetséges milíciák megindították offenzívájukat az iszlamisták által 2014-ben elfoglalt város visszaszerzésére, a különleges terrorlehárító egységeknek sikerült Moszul közel negyedét felszabadítani. A kormányerők a város keleti felében hatoltak be és folytatják előrenyomulásukat a Moszult átszelő Tigris folyó felé.
Abar szerint hozzávetőleg 1,5 millió ember maradt Moszulban.
"Szükségünk van a nemzetközi szervezetek segítségére a kórházakban. Kezelésre szorulók vannak, akik az öngyilkos merénylők és a dzsihadisták aknavető támadásaiban sebesültek meg" - tette hozzá.
Abar egy tábori kórházba látogatott, ahol próbált lecsillapítani egy csoport mérges embert, akik közül sokan Moszul belvárosából voltak kénytelenek elmenekülni. "Nincs vizünk, élelmünk, sem áramunk. Semmink, semmink, nincs életünk" - mondta Nadím Sibab, a menekültek egyike.
ENSZ: a szegényebb családok egyre nehezebben jutnak élelemhez
A szegényebb moszuli családok csak nehezen jutnak élelemhez, miközben az élelmiszerárak egyre meredekebben emelkednek a nemzetközi koalíció támogatta iraki erők moszuli offenzívájának kezdete óta - hívta fel a figyelmet az ENSZ.
Lise Grande, a világszervezet Irakért felelős humanitárius koordinátora riasztónak nevezte a megbízható informátorok által közvetített híreket. "A legrosszabb esetben előfordulhat, hogy a jelenleg is szükséget szenvedő családok sorsa még sanyarúbbá válik" - mondta Grande. "Minél inkább elhúzódik Moszul felszabadítása, annál keményebb körülmények között találják magukat az érintett családok" - tette hozzá.
Eközben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője, Ravina Shamdasani kedden arra figyelmeztetett: a dzsihadisták megölik azokat, akik nem engedik, hogy a szélsőségesek a házuk tetejére rakétákat és orvlövészeket telepítsenek, menekülni próbálnak, esetleg információt adnak át az ellenségnek. A főbiztosságnak tudomására jutott több olyan eset, amikor civileket öltek meg, mert nem engedelmeskedtek. A szélsőségesek november 11-én 12, 25-én pedig 27 polgári személyt gyilkoltak meg Moszulban. November 22-én egy dzsihadista orvlövész agyonlőtt egy hétéves gyereket, aki a város keleti részén állomásozó iraki erők irányába szaladt.
Az Iszlám Állam terrorszervezet utolsó iraki fellegvárának számító Moszult északról, keletről és délről az iraki kormányerők, illetve a kurd csapatok, míg nyugatról az Irán támogatását élvező síita félkatonai alakulatok szorongatják. A síita csapatok a múlt héten sikeresen elvágták az IÁ szíriai utánpótlási útvonalát az észak-iraki nagyváros felé.
A moszuli offenzíva október 17-i kezdete óta eltelt hat hétben az iraki erők keletről benyomulva elfoglalták a város negyedét, és a települést kettészelő Tigris folyó felé haladnak tovább.
Kedden a kormánycsapatok és a síita milíciák a Moszultól 90 kilométerre délre található Sajala Abalit és Sajala Ajmát kezdték el megtisztítani a szélsőségesektől. A dzsihadisták hadállásait a szomszédos Haddzs Aliból lőtték.
