Moszkvában „mély csalódást keltett” az új amerikai nukleáris doktrína
„Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az Egyesült Államok arra hivatkozva folytatja atomfegyverkészletének nagymértékű növelésére irányuló politikáját, hogy Oroszország korszerűsíti atomfegyvereit, és az orosz katonai doktrínában állítólag növekszik az atomfegyverek szerepe. Azzal vádolnak bennünket, hogy csökkentjük az atomfegyverek használatának küszöbét, és állítólag agresszív stratégiát alakítunk ki” – olvasható a dokumentumban.
„Mindennek semmi köze a valósághoz” – állapítja meg a közlemény. Az orosz katonai doktrína két, kifejezetten védelmi jellegű forgatókönyvre korlátozza az atomfegyverek használatát: ha Oroszországot vagy szövetségeseit nukleáris vagy más tömegpusztító fegyver bevetésével történő támadás éri, illetve hagyományos fegyverekkel történő támadás esetén Moszkva kizárólag abban az esetben használna atomfegyvert, ha az orosz állam puszta léte kerülne veszélybe – szögezi le a dokumentum.
Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozza: az Egyesült Államok azzal, hogy kész elsőként bevetni atomfegyvert annak megakadályozására, hogy Oroszország használhassa atomfegyvereit, arra tesz kísérletet, hogy kétségbe vonja Oroszország jogát az önvédelemre egy, az orosz állam létét veszélyeztető agresszió esetén.
Franc Klincevics, az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) biztonságpolitikával foglalkozó tagja szerint az új amerikai nukleáris stratégia “aránytalan, kontraproduktív, destruktív és agresszív Oroszországgal és Kínával szemben”. Leonyid Szluckij, az Állami Duma (alsóház) külügyi bizottságának elnöke pedig kijelentette, hogy Washington a doktrínával egy új fegyverkezési versenyt provokál. Leonyid Ivasov nyugalmazott tábornok azt javasolta, hogy Oroszország szorosabban működjön együtt Kínával az Egyesült Államokkal szemben.
Peking szerint hidegháborús mentalitást tükröz az új amerikai nukleáris doktrína
Határozottan tiltakozott vasárnap Peking amiatt, hogy az Egyesült Államok új nukleáris doktrínájában kínai atomfenyegetéssel számol, és hidegháborús mentalitást követve atomarzenálja túlzott növelésével vádolja az országot.
Zsen Kuo-csiang, a kínai védelmi minisztérium szóvivője reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok - amely a világon a legnagyobb atomarzenállal rendelkezik - felhagy a hidegháborús mentalitással, és helyes értékelést ad Kína stratégia terveinek. Leszögezte, hogy a Kína mindig és minden körülmények között tartja magát ahhoz, hogy nem vet be elsőként atomfegyvert. "Semmilyen körülmények között nem fogja használni nukleáris fegyvereit, nem fogja fenyegetni velük az atomfegyverrel nem rendelkező országokat vagy az atommentes övezeteket" - közölte a szóvivő, aki szerint országa mindig is a legnagyobb visszafogottsággal fejlesztette atomfegyvereit, és a nemzetbiztonsághoz szükséges legalacsonyabb szinten tartotta nukleáris csapásmérő képességét.
Amerikai tisztségviselők pénteken vázolták fel Washington atomfegyverek alkalmazásával kapcsolatos terveit. A 74 oldalas dokumentumból kiderül, hogy az Egyesült Államok nem tervezi ugyan az amerikai stratégiai nukleáris fegyverzet növelését, de atomfegyverrel válaszolhat az ellene és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el. A figyelmeztetés nem részletezte, hogy milyen "különleges körülmények" vezethetnek ahhoz, hogy Washington nukleáris ellencsapással válaszoljon, de megjegyezte, hogy az Egyesült Államok, szövetségeseinek és partnereinek civil lakossága, infrastruktúrája, nukleáris hadereje vagy parancsnoksága elleni nem nukleáris támadások beletartoznak ebbe a kategóriába.
A dokumentuma összefoglalja, hogy Észak-Korea "egyértelmű és súlyos fenyegetést" jelent az Egyesült Államok és szövetségesei számára, s leszögezi, hogy bárminemű észak-koreai nukleáris csapás, amely az Egyesült Államokat vagy szövetségeseit venné célba, "annak a rezsimnek a végét jelentené". A jelentés Kínát a potenciális nukleáris ellenfelek közé sorolta. Megállapította: az amerikai atomarzenál képes arra, hogy "megakadályozza Pekinget olyan téves következtetés levonásában", hogy előnyre tehet szert nukleáris fegyverzetének ázsiai alkalmazásával, vagy azt gondolja, hogy "nukleáris fegyverzete bármilyen korlátozott mértékű bevetése elfogadható lehet".
