Moszkva a Krím félsziget csatlakozását ünnepli
MOSZKVA. Még jóvá sem hagyta az orosz törvényhozás a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról aláírt szerződést, a moszkvai Vörös téren és országszerte már ünneplik az eseményt.
Az "Együtt vagyunk" jelszó jegyében ünnepi koncerttel egybekötött megmozduláson felszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök. A hatóságok adatai szerint több mint 110 ezer ember gyűlt össze a Kreml fala mellett húzódó központi téren, ahol megjelent a krími parlament elnöke, a terület kormányának feje és Szevasztopol polgármestere is.
Az orosz államfő kedden írta alá a krími vezetőkkel azt a Moszkvában "államközinek" nevezett megállapodást, amely szerint a - függetlenségét hétfőn egyoldalúan kikiáltott, független államként egyedült Oroszország által elismert - Krími Köztársaság és Szevasztopol városa keddtől az Oroszországi Föderációhoz tartozik. A megállapodást még az orosz törvényhozásnak is jóvá kell hagynia. A felsőház elnöke szerint erre a héten sor kerülhet.
Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében, amelyben a Nyugatot azzal vádolta, hogy a hidegháborút hozza vissza azzal, hogy igyekszik megakadályozni az ukrajnai régió Oroszországhoz való csatlakozását.
Szenvedélyesen hazafias hangvételű beszédében Putyin védelmébe vette Oroszországnak a krími válságban tett lépéseit, és azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek és olyan koalíciókat hozzanak létre, amelyek azon alapulnak, hogy "aki nincs velünk, az ellenünk van". Felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a hisztériának, "hagyjon fel a hidegháborús retorikával", és ismerje el, hogy Oroszországnak is "megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyekkel számolni kell, s amelyeket tiszteletben kell tartani.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját nem a nemzetközi jog vezérli. Washington és szövetségesei "erőt alkalmaznak szuverén államok ellen, számukra szükséges ENSZ-határozatokat vernek keresztül és semmibe vesznek más döntéseket" - mondta Vlagyimir Putyin Szerbia, Irak, Afganisztán és Líbia esetére, valamint a szerinte "káoszba torkolló színes forradalmakat" és "az arab télbe fordult arab tavaszra" hivatkozva. Putyin kijelentette, hogy Ukrajna esetében a nyugati partnerek átléptek egy határt, "amatőr és felelőtlen módon cselekedtek". Köszönetet mondott ellenben Kínának az ukrán válság ügyében nyújtott támogatásáért.
A Krím státusáról dönteni hivatott népszavazás ügyében az orosz elnök az ENSZ-nek és az Egyesült Államoknak a koszovói precedens kapcsán hozott döntéseire hivatkozott, hangsúlyozva, hogy "a krímiek lépéseikben pontosan ehhez a használati utasításhoz tartották magukat". Megismételte azt az állítását, hogy az orosz fegyveres erők nem vonultak be az Ukrajnához tartozó Krím félszigetre. Azt hangoztatta, hogy a vasárnap tartott krími népszavazás a demokratikus eljárásokkal és nemzetközi jogi normákkal teljes összhangban zajlott le.
.
Putyin kiemelte, hogy Oroszország nem akarja Ukrajna felosztását. Azzal érvelt, hogy országának válaszolnia kellett a Nyugat összeesküvésére, amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Szerinte a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát megdöntő tiltakozásokat a Nyugat bátorította. Hangsúlyozta, hogy Oroszország számára az Ukrajnához fűződő viszony mindig kulcsfontosságú lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország 1991-ben megbékélt a Szovjetunió szétesésével, mert nehéz helyzetben volt.
Putyin beszédében külön szólt az európai közvéleményhez, azon belül is Németország lakosságához. Azt mondta, biztos abban, hogy a németek nem felejtették el, hogy a Szovjetunió annak idején támogatta a II. világháború után kettéosztott Németország (1990. október 3-án kihirdetett) újraegyesítését. Hozzátette, "számítok arra, hogy Németország állampolgárai támogatni fogják az orosz világ törekvését, a történelmi Oroszországot az egység visszaállításában".
A Szovjetunió szétesésének következtében az orosz nép a világ egyik legnagyobb szétdarabolt nemzete lett - hangoztatta az orosz államfő, aki emlékeztetett azokra a történelmi eseményekre, amelyek következtében "emberek milliói az egyik országban feküdtek le aludni, de már egy másikban ébredtek fel, nemzeti kisebbséggé válva".
Az orosz államfő megismételte a Kreml többször hangoztatott álláspontját, hogy "az ukrajnai államcsíny fő kivitelezői a nacionalisták, újfasiszták, orosz-, és zsidóellenesek", akik szerinte nagyban meghatározzák jelenleg is az "életet" Ukrajnában. Felhívta a figyelmet az ukrán nyelvtörvény felülvizsgálatára, amely szerinte sérti a nemzeti kisebbségek jogait. Úgy vélte, hogy Ukrajnában még mindig nincs törvényes végrehajtó hatalom. Azt mondta, hogy a Krím és Szevasztopol lakossága ezért fordult Oroszországhoz, hogy védje meg jogaikat és életüket, és "mi nem hagyhattuk őket bajban".
Putyin beszélt Moszkva NATO-hoz való viszonyáról is. Kijelentette, hogy "nem vagyunk az együttműködés ellen, de azt ellenezzük, hogy a katonai szervezet házigazdaként viselkedjen a kerítésünk mellett, a történelmi területünkön". Az orosz államfő soron kívül hívta össze az orosz parlament mindkét házának képviselőit, a régiók kormányzóit, a föderációhoz tartozó köztársaságok elnökeit, valamint az oroszországi egyházak vezetőit és ismert közéleti személyiségeket a történelmi Kreml György-terembe. Beszédét gyakran szakította meg a meghívottak vastapsa és üdvrivalgása. Az orosz állami televíziós csatornák élő adásban sugározták a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását megelőző beszédet és a csatlakozásról szóló ünnepélyes aláírást.
Az orosz államfő kedden írta alá a krími vezetőkkel azt a Moszkvában "államközinek" nevezett megállapodást, amely szerint a - függetlenségét hétfőn egyoldalúan kikiáltott, független államként egyedült Oroszország által elismert - Krími Köztársaság és Szevasztopol városa keddtől az Oroszországi Föderációhoz tartozik. A megállapodást még az orosz törvényhozásnak is jóvá kell hagynia. A felsőház elnöke szerint erre a héten sor kerülhet.
Oroszország elválaszthatatlan részének nevezte a Krímet Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében, amelyben a Nyugatot azzal vádolta, hogy a hidegháborút hozza vissza azzal, hogy igyekszik megakadályozni az ukrajnai régió Oroszországhoz való csatlakozását.
Szenvedélyesen hazafias hangvételű beszédében Putyin védelmébe vette Oroszországnak a krími válságban tett lépéseit, és azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek és olyan koalíciókat hozzanak létre, amelyek azon alapulnak, hogy "aki nincs velünk, az ellenünk van". Felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a hisztériának, "hagyjon fel a hidegháborús retorikával", és ismerje el, hogy Oroszországnak is "megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyekkel számolni kell, s amelyeket tiszteletben kell tartani.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját nem a nemzetközi jog vezérli. Washington és szövetségesei "erőt alkalmaznak szuverén államok ellen, számukra szükséges ENSZ-határozatokat vernek keresztül és semmibe vesznek más döntéseket" - mondta Vlagyimir Putyin Szerbia, Irak, Afganisztán és Líbia esetére, valamint a szerinte "káoszba torkolló színes forradalmakat" és "az arab télbe fordult arab tavaszra" hivatkozva. Putyin kijelentette, hogy Ukrajna esetében a nyugati partnerek átléptek egy határt, "amatőr és felelőtlen módon cselekedtek". Köszönetet mondott ellenben Kínának az ukrán válság ügyében nyújtott támogatásáért.
A Krím státusáról dönteni hivatott népszavazás ügyében az orosz elnök az ENSZ-nek és az Egyesült Államoknak a koszovói precedens kapcsán hozott döntéseire hivatkozott, hangsúlyozva, hogy "a krímiek lépéseikben pontosan ehhez a használati utasításhoz tartották magukat". Megismételte azt az állítását, hogy az orosz fegyveres erők nem vonultak be az Ukrajnához tartozó Krím félszigetre. Azt hangoztatta, hogy a vasárnap tartott krími népszavazás a demokratikus eljárásokkal és nemzetközi jogi normákkal teljes összhangban zajlott le.
.
Putyin kiemelte, hogy Oroszország nem akarja Ukrajna felosztását. Azzal érvelt, hogy országának válaszolnia kellett a Nyugat összeesküvésére, amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Szerinte a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát megdöntő tiltakozásokat a Nyugat bátorította. Hangsúlyozta, hogy Oroszország számára az Ukrajnához fűződő viszony mindig kulcsfontosságú lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország 1991-ben megbékélt a Szovjetunió szétesésével, mert nehéz helyzetben volt.
Putyin beszédében külön szólt az európai közvéleményhez, azon belül is Németország lakosságához. Azt mondta, biztos abban, hogy a németek nem felejtették el, hogy a Szovjetunió annak idején támogatta a II. világháború után kettéosztott Németország (1990. október 3-án kihirdetett) újraegyesítését. Hozzátette, "számítok arra, hogy Németország állampolgárai támogatni fogják az orosz világ törekvését, a történelmi Oroszországot az egység visszaállításában".
A Szovjetunió szétesésének következtében az orosz nép a világ egyik legnagyobb szétdarabolt nemzete lett - hangoztatta az orosz államfő, aki emlékeztetett azokra a történelmi eseményekre, amelyek következtében "emberek milliói az egyik országban feküdtek le aludni, de már egy másikban ébredtek fel, nemzeti kisebbséggé válva".
Az orosz államfő megismételte a Kreml többször hangoztatott álláspontját, hogy "az ukrajnai államcsíny fő kivitelezői a nacionalisták, újfasiszták, orosz-, és zsidóellenesek", akik szerinte nagyban meghatározzák jelenleg is az "életet" Ukrajnában. Felhívta a figyelmet az ukrán nyelvtörvény felülvizsgálatára, amely szerinte sérti a nemzeti kisebbségek jogait. Úgy vélte, hogy Ukrajnában még mindig nincs törvényes végrehajtó hatalom. Azt mondta, hogy a Krím és Szevasztopol lakossága ezért fordult Oroszországhoz, hogy védje meg jogaikat és életüket, és "mi nem hagyhattuk őket bajban".
Putyin beszélt Moszkva NATO-hoz való viszonyáról is. Kijelentette, hogy "nem vagyunk az együttműködés ellen, de azt ellenezzük, hogy a katonai szervezet házigazdaként viselkedjen a kerítésünk mellett, a történelmi területünkön". Az orosz államfő soron kívül hívta össze az orosz parlament mindkét házának képviselőit, a régiók kormányzóit, a föderációhoz tartozó köztársaságok elnökeit, valamint az oroszországi egyházak vezetőit és ismert közéleti személyiségeket a történelmi Kreml György-terembe. Beszédét gyakran szakította meg a meghívottak vastapsa és üdvrivalgása. Az orosz állami televíziós csatornák élő adásban sugározták a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását megelőző beszédet és a csatlakozásról szóló ünnepélyes aláírást.
Forrás
MTI
