Mit hozhat az amerikai-német csúcstalálkozó?

Angela Merkel Donald Trump meghívására hivatalos bemutatkozó látogatást tesz a Fehér Házban. A kancellár örül a meghívásnak, azért is, mert "mindig jobb egymással beszélni, mint egymásról" - emelték ki az idézett berlini források. Az amerikai elnök Angela Merkelnek címzett korábbi bírálataival kapcsolatban hozzátették, hogy a kancellár nem a múlttal kíván foglalkozni, hanem a jövővel, és fontosnak tartja a "közös alap" kialakítását, hiszen a következő hónapokban is a szoros német-amerikai együttműködés folytatására lesz szükség, tekintettel egyebek mellett a tavaszi olaszországi G7-csúcsra és a NATO vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozójára, illetve a G20 csoport vezetőinek júliusi hamburgi értekezletére.   

A kancellár elsőként négyszemközti megbeszélést folytat vendéglátójával, majd szélesebb körben tárgyalnak további 45 percig. Ezután gazdasági vezetők bevonásával - német részről a BMW, a Siemens és a Schäffler csoport vezérigazgatójának részvételével - folytatódik a tanácskozás újabb bő egy órán keresztül. Ezt követi a kancellár és az amerikai elnök közös sajtótájékoztatója, és a találkozót záró munkaebéd.   

A politikai témákkal kapcsolatban a német kormányzati források kiemelték, hogy Angela Merkel számára a legfontosabb az Európai Unió szomszédságának biztonsági helyzete - beleértve a szíriai polgárháború, a közel-keleti békefolyamat és Líbia stabilizációjának ügyét -, valamint az ukrán válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodás végrehajtása.   

Az Amerika Hangja rádió egy neve elhallgatását kérő amerikai kormányzati tisztségviselőt idézve úgy fogalmazott: Washingtonban kifejezett érdeklődéssel várják a csúcstalálkozót, Trump elnököt rendkívül érdeklik a német kancellár személyes tapasztalatai Putyin orosz elnökről".

Szakértő: Amerikának az az érdeke, hogy ne kössön szövetséget Németország és Oroszország

Az M1 péntek reggeli műsorában Kiszelly Zoltán politológus és Ilysah György Oroszország-szakértő beszélt a hét diplomáciai csúcseseményéről.

A német médiában viccesen azt írták, hogy a szabad világ vezetője találkozik az amerikai elnökkel, ez is jelzi, hogy jelenleg a neoliberális gazdaságpolitikának a megbízottja a német kancellár, Trumpot még nem ismerik – tért ki az előzményekre a politológus.

Kiszelly hozzátette: az amerikai-orosz viszony még képlékeny, hiszen még nem tudni, hogy lesz-e átfogó Trump-Putyin megállapodás, ahogy „Reagan és Gorbacsov annak idején (…) tisztázták az alapokat”. Ezt az átfogó megállapodást sokan várják, mert rendbe tenné az olajpiacot, valamint a közel-keleti békét is közelebb hozná, fogalmazott a politológus.

A kereskedelem kapcsán úgy fogalmazott: Amerika riválisként tekint az EU-ra is, nem biztos, hogy az euró, mint fizetőeszköz az új amerikai elnök „ínyére van”. Mint kifejtette, ezen a kérdésen belül az amerikai-német kapcsolat egy stratégiai viszony, de azt látja, hogy Trump nem szeretne egy német-orosz „egymásra találást”, mert a német tudást kombinálva az orosz energiaforrásokkal már nem tudná ellensúlyozni az Egyesült Államok.

Végső soron EU-Amerika találkozó lesz

Ha túl tudnak lépni az ideológiai-politikai ellentéteken, akkor a Merkel-Trump találkozó egy fontos lépés lehet a pragmatikus gazdasági együttműködési irányába – fogalmazta meg véleményét a találkozóval kapcsolatban Ilyash György. A szakértő szerint ez az egyetlen lehetőség a két ország között az együttműködésre.

Kiszelly Zoltán szerint a pénteki találkozón is szóba kerül az EU, amit „Merkel és Brüsszel megpróbál egybetartani”, de rossz ajánlatokat tesz, ami miatt erősödnek a protesztpártok – tette hozzá.

Kijelentette: Trump a 20 ezer milliárd dolláros amerikai államadósságot az európai országok segítségével akarja konszolidálni, a kérdés, hogy ezt Európa elfogadja-e, „van nyertes-nyertes játszmára esély”. Utalva Ilysah György kijelentésére, a politológus úgy fogalmazott: ha sikerül egy pragmatikus együttműködésről megállapodniuk, akkor elmarad az a kereskedelmi háború, amitől sokan tartanak.

A Krím félsziget kérdését Oroszország lezártnak tekinti, és a nemzetközi szereplők nem látnak esélyt arra, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák – válaszolta a szakértő arra a műsorvezetői felvetésre, hogy melyek a Krímmel kapcsolatos legfrissebb fejlemények. Hozzátette: a német sajtóban megjelentek olyan írások, amelyek alapján kijelenthető, hogy Merkelék is beletörődtek a félsziget rövid- és hosszú távú sorsának változatlanságába.

Washington ismételten követelte Moszkvától a Krím visszaadását Ukrajnának

Az Egyesült Államok ismét azt követelte Oroszországtól, hogy szolgáltassa vissza Ukrajnának a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet.

"A Krím Ukrajna része. Az Egyesült Államok elítéli a Krím orosz megszállását, és felszólít ennek haladéktalan befejezésére" - jelentette ki Mark Toner, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a Moszkva által 2014. március 16-án lefolytatott krími népszavazás harmadik évfordulója alkalmából nyilatkozva. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok "nem ismeri el a referendumot", ahogy a Krím félsziget elcsatolását sem, amely Washington szerint "a nemzetközi jog folyamatos megsértését" testesíti meg. Hozzáfűzte: az Oroszország ellen hozott büntetőintézkedések a fekete-tengeri félsziget visszaszolgáltatásáig hatályban maradnak. Hasonlóan nyilatkozott korábban Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet is. Február közepén Donald Trump amerikai elnök is követelte a Krím visszaadását Ukrajnának.

A Krím státusával kapcsolatban az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége továbbra is az állami szuverenitás és a területi sérthetetlenség elvének elsődlegességét hirdeti, Oroszország pedig, amely a félsziget hovatartozásának ügyét "lezártnak" tekinti, az önrendelkezés jogáét. Ebben - a Fekete-tengerbe benyúló félsziget ügyében - csak Fehéroroszország, Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Nicaragua, Szíria és Venezuela ért vele egyet.