Minden negyedik főiskolás a munkaügyi hivatalban végzi

„Idén nyáron huszad magammal befejeztem az alkalmazott etika területén végzett tanulmányaimat. Két iskolatársnőm kivételével, akik közül az egyik egy barátja cégénél került alkalmazásba, míg a másik bolti eladói állást talált magának egy ruhaüzletben, mindannyian a munkaügyi hivataloknál végeztük. Az oka egyszerű. A mi végzettségünket megkövetelő állásból csak minimális mértékben találunk a piacon“ – vallott helyzetéről a friss diplomás Dominika Fazekašová.

Hasonló sors várt idén minden negyedik főiskolát, egyetemet végzett személyre az országban. „2016 júniusában 10 155 felsőoktatási intézményben végzett diák jelentkezett a munkaügyi hivataloknál. Az elmúlt 4 esztendő adatait tekintve Szlovákiában évente átlagosan 40 500 fő diplomázik le. Ezen adat alapján megállapítható, hogy idén is a főiskolát végzettek negyede jelentkezik majd a munkaügyi hivatalokban“ – magyarázta Ján Richter munkaügyi miniszter.

A főiskolások zöme a szlovák munkaerőpiaccal kapcsolatos első negatív tapasztalatát követően alábbhagy előzetes igényeiből. A tavalyi évben is közvetlenül a diplomaosztást követően 10 ezer főiskolás maradt állás nélkül, míg mára „csupán” ezren vannak munka nélkül.

„A villamosipari műszaki főiskolát befejezve minimum nettó 800 eurós jövedelemre vágytam. Több sikertelen próbálkozást követően röviddel karácsony előtt azt mondtam magamnak, elég volt a munkaügyi hivatalból, bármit elvállalok. Ma 500 euróért dolgozom egy kisebb elektrotechnikai cégben, s a béremtől eltekintve egészen elégedett vagyok“ – mondta a zsolnai Tomáš Pekarík. A szaktárca az idén munka nélkül maradó friss végzősök esetében is hasonló forgatókönyvvel számol.

A cégek ugyanis a legtöbb esetben csak a szakmai gyakorlattal rendelkezőknek hajlandóak magasabb keresetet nyújtani. Csakhogy éppen a szakmai gyakorlat elsajátítására nyílik kevés lehetősége a fiataloknak.

„Mindenekelőtt az oktatásügy és a munkáltatók kapcsolatának hiánya jelent tartós problémát. A cégek elsősorban a kézműipari szakmák esetében kínálnak szakmai gyakorlatot, ám ez a humán, sőt gyakorta még a műszaki szakirányokról sem mondható el“ – állapította meg Jiøí Halbrštát, a Manpower munkaerő-közvetítő társaság kereskedelmi és munkaerő-toborzási menedzsere. 2016 júniusában a szlovákiai munkanélküliség 9,45 százalékos volt.

A kétkezi munkát végzők esetében a gyártóipar egyre jelentősebb mértékű robotizálása jelent veszélyt. A pozsonyi Volkswagen gyárában, konkrétan az Audi Q7-es karosszériagyárában 1000 főre 1000 robot jut.

A robotok egyre jelentősebb – ipari forradalom 4.0 néven ismert – térnyeréséről folytattak eszmecserét Szlovákia uniós elnökségi karmestersége alatt az Európai Unió (EU) munkaügyi miniszterei is. Az autóiparban tevékeny szlovák vállalatok azzal számolnak, hogy jövőre minden harmadik közvetlen szalagmunkás állás megszűnik, amelyek helyébe teljesen új munkakörök lépnek.

„Fontos a készségekbe való beruházások mértékének emelése, mert azok kulcsfontosságúak az új körülmények közötti munkaerőpiaci érvényesülés tekintetében. Ezért is fogadott el az Európai Bizottság (EB) egy új, a készségek területét érintő európai programot“ – közölte Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa.

 „A 4. ipari forradalomba lépünk, amely jelentős mértékben csökkenti majd a képzetlen szakmák iránti gyártóipari keresletet, valamint megnöveli a műszaki és IT szakemberek iránti érdeklődést, akikből már ma is hiány van“ – mondta Halbrštát, aki egyben ma még nem létező foglalkozások létrejöttével számol. „Mindenesetre reális a veszélye annak, hogy még tágabbra nyílik az olló a vállalatok kereslete igényei és az elérhető munkaerőpiaci szereplők profiljai közötti eltérés tekintetében. Elképzelhető, hogy magas munkanélküliséggel küszködünk majd a szakképesítéssel nem rendelkezők körében és hatalmas hiányt szenvedünk majd a mérnökökben“ – zárta gondolatait Halbrštát.