Milanovic: Zágrábnak nem lehet az EU-val szembemenő menekültstratégiája

"Olyan ország vagyunk, amelynek sokan segítettek, amikor szüksége volt rá, ezért lehetőségeinkhez mérten - amelyek csekélyek ugyan, de vannak - készek vagyunk mi is segíteni, és meg is tesszük" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: "Embereknek kell lennünk, és segítenünk kell azokon, akik kétségbeesetten menekülnek hazájukból a háború elől, és nem várhatjuk őket gumibotokkal a határon".

"Németország idén közel egymillió embert fogad be, Horvátország pedig természetesen segíteni fog. Az egyik legnagyobb hajónk jelenleg Szicília partjainál vesz részt az emberek kimentésében. Tehát ott vagyunk, nem futamodunk meg a felelősségvállalás elől, a horvátok szolidárisok lesznek" - mondta. Nem mindenki ért azonban egyet a kormányfő kijelentéseivel.

A horvát lapok is idézték Ivica Dacic szerb külügyminiszter múlt heti nyilatkozatát, amely a Danas című belgrádi napilapban jelent meg, és amely szerint Szerbia nem épít falat a macedón határon, mint ahogy azt Magyarország teszi. Kiemelték, hogy Dacic szerint a migránsok a magyar-szerb határzár megépülése után majd Horvátország és Bulgária felé veszik az irányt.

Kresimir Vrpka, az ellenzéki, nemzeti konzervatív Horvát Jogpárt (HSP) tagja szerint is a magyar határkerítés megépítése Horvátország felé tereli a menekülteket. "Ezért ugyanúgy meg kell védenünk magunkat, mint ahogy azt a magyarok teszik, magas drótkerítéssel" - szögezte le.

Damir Kajin, a kormánykoalícióhoz tartozó Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) elnöke egy hét végi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Horvátország nincs felkészülve 30-40 ezer fős menekültáradat befogadására, amely néhány hónapon belül áthaladhat az országon. Miért nem menekülnek a migránsok a világ leggazdagabb országai felé: Szaúd-Arábiába, Katarba, Kuvaitba és az Emírségekbe? - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: "Azért nem, mert Szaúd-Arábiába 950 kilométeres fallal védi határait, miközben mi a falépítést a magyarok szemére vetjük". Hozzátette: együtt érez a tragikus sorsú menekültekkel, de megérti a görögök, a macedónok, a szerbek és a magyarok félelmeit is.

Ivo Josipovic volt államfő, az Előre Horvátország elnöke szerint az országnak jól fel kell készülnie, és fel kell mérnie a lehetőségeit. "Nem fordíthatunk hátat annak, ami történik, de nem vállalhatunk olyan kötelezettségeket, amelyeket nem tudunk teljesíteni" - fogalmazott a volt elnök.

Horvátország nemrégiben szigorította a biztonsági intézkedéseket Szerbiával közös határán, miután egy nagyobb migráns csoport megrohamozta a szerb-magyar határt, és a szerb rendőrségnek be kellett avatkoznia.

A horvát kormány júliusban felajánlotta, két éven belül 550 menekültet fogad be, hogy a többi tagországgal együtt könnyítsen a Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomáson. Bár Horvátország két éve EU-tag, továbbra sem célállomás a bevándorlók számára. Az utóbbi tíz évben csaknem 5000 ember kért menekültstátust, és közülük mindössze 150-en kapták meg.

Szlovénia készül egy esetleges Horvátországon keresztül érkező menekülthullám fogadására

Szlovénia készül egy esetleges Horvátországon keresztül érkező menekülthullám fogadására - közölte a szlovén belügyminisztérium a Delo című szlovén napilap hétfői jelentése szerint.

A szárazföldi, balkáni útvonalon közlekedő menekültek a horvát határon keresztül fokozatosan érkezhetnek nagyobb számban Szlovéniába is - áll a minisztérium közleményében, amely a sajtó által feltett azon kérdésre próbál választ adni, hogy Szlovénia felkészült-e egy úgynevezett "másodlagos migrációs" nyomásra.

Szlovénia az év végéig 250 migráns befogadását tervezi Szíriából és más közel-keleti országokból, de felkészül arra a lehetőségre is, hogy kezelni tudjon olyan helyzetet, amely Macedóniában, Szerbiában vagy Magyarországon az ellenőrizhetetlen menekültáradat miatt már előállt - írták a közleményben.

A hatóságok szerint Szlovénia lehetőségeihez mérten kisebb kontingenseket tud befogadni, és elsőbbséget élveznek majd a "veszélyeztetett csoportok", úgymint a nők és a gyerekek - fogalmaztak a közleményben. Az újság felidézte: a menekültválság kezelése érdekében Szlovénia még májusban jelezte, hogy önkéntes kvóták alapján két éven belül, az EU-n kívülről 720 menekült befogadására hajlandó, majd ezt a számot Miro Cerar miniszterelnök később 500 főre csökkentette.

A szlovén kormány egy hónappal ezelőtt úgy döntött, hogy az EU-tagállamok vezetőinek júliusi megállapodásában vállaltaknak eleget téve Mariborban, Ljubljanában, az olasz határ melletti Postojnában és Debeli Rtic tengerparti üdülővárosban helyezi el a menekülteket. A baj csak az a lap szerint, hogy a létesítmények összesen legfeljebb 220 fő befogadására alkalmasak. Az újság utal rá, hogy ami a menekültpolitikát és a menekültstátus megadását illeti, Szlovénia a "legellentmondásosabb" EU-tagállam.

A szlovén Amnesty International adatai szerint 2011-ben háromszázan folyamodtak menekültstátusért és mindössze húszan kapták meg. Szlovéniában jelenleg 140 menekült tartózkodik. A hatályos törvények szerint - amelyet még az előző kormány módosított így - a menedékjogot kérők még ingyenes jogi útmutatást sem kaphatnak.