Miért alakulhatott ki a pusztító Xavér orkán?
BERLIN. December elején egy nagyon erős ciklon, úgynevezett viharciklon érte el Nyugat-Európa partjait. A vihar elsősorban Skóciában, az Északi-tengeren, valamint Skandináviában, Németországban és Lengyelországban okozott rendkívüli időjárást. Mindenekelőtt a szélvihar okozta károk voltak tetemesek.
A met.hu-n megjelent elemzés felidézte: a legerősebb széllökéseket Skóciában, Glasgowtól északra (Anoach Mor, 229 km/h) mérték. A széllökések az északi tengeri fúrótornyokon ugyancsak többfelé meghaladták a 160 km/h-t, míg Németországban a tengerparti területeken 140 km/h körüli legerősebb szelet mértek.
A ciklonban a legalacsonyabb légnyomás december 5-én az esti órákban volt, amikor Norvégia délnyugati részén 960 hPa alá csökkent. A ciklon hátoldalán kialakult hosszú orkáncsatornában rendkívül magas volt az átlagos szél is, például Dániában (Nissum Fjord, Dánia nyugati partján) 130 km/h-s átlagszelet mértek. Mindez hatalmas hullámzást okozott, illetve a több méteres tengerár visszatartotta a folyókat, így például Hamburg térségében jelentős árvíz alakult ki. A vihar Svédországtól Lengyelországig több halálos áldozatot is követelt.
Magyarországon a ciklon mögött kialakult erős északi áramlás okozott viharos szelet, illetve a magasban bezúduló hideg levegőben hózáporok, illetve zivatarok alakultak ki, rövid időre pár méterre csökkentve a látástávolságot. A markáns ciklonnak a németek a Xavér, a svédek a Sven, míg a dánok a Bodil nevet adták.
A meteorológusok összegzése szerint a viharciklonok a nyugati szelek övében alakulnak ki, nagyon gyorsan fejlődő és nagyon mély légörvények. Kialakulásukban a magasban fújó különösen erős jet stream-nek és a rendszerint délről származó nedves, melegebb levegőnek egyaránt meghatározó szerepe van. A most átvonult viharciklon a fenti sajátosságokat jól mutatta.
Az elmúlt években több hasonló vihar is kialakult, azonban ezúttal a ciklon pusztító erejéhez hozzájárult, hogy pályája Észak-Európa felett húzódott végig. Napjainkban a hasonló viharok többnyire több nappal előre jelezhetőek a számítógépes meteorológiai modellek segítségével. A mostani vihart is sikeresen jelezték, nem érkezett váratlanul – zárul a met.hu-n található részletes elemzés.
A ciklonban a legalacsonyabb légnyomás december 5-én az esti órákban volt, amikor Norvégia délnyugati részén 960 hPa alá csökkent. A ciklon hátoldalán kialakult hosszú orkáncsatornában rendkívül magas volt az átlagos szél is, például Dániában (Nissum Fjord, Dánia nyugati partján) 130 km/h-s átlagszelet mértek. Mindez hatalmas hullámzást okozott, illetve a több méteres tengerár visszatartotta a folyókat, így például Hamburg térségében jelentős árvíz alakult ki. A vihar Svédországtól Lengyelországig több halálos áldozatot is követelt.
Magyarországon a ciklon mögött kialakult erős északi áramlás okozott viharos szelet, illetve a magasban bezúduló hideg levegőben hózáporok, illetve zivatarok alakultak ki, rövid időre pár méterre csökkentve a látástávolságot. A markáns ciklonnak a németek a Xavér, a svédek a Sven, míg a dánok a Bodil nevet adták.
A meteorológusok összegzése szerint a viharciklonok a nyugati szelek övében alakulnak ki, nagyon gyorsan fejlődő és nagyon mély légörvények. Kialakulásukban a magasban fújó különösen erős jet stream-nek és a rendszerint délről származó nedves, melegebb levegőnek egyaránt meghatározó szerepe van. A most átvonult viharciklon a fenti sajátosságokat jól mutatta.
Az elmúlt években több hasonló vihar is kialakult, azonban ezúttal a ciklon pusztító erejéhez hozzájárult, hogy pályája Észak-Európa felett húzódott végig. Napjainkban a hasonló viharok többnyire több nappal előre jelezhetőek a számítógépes meteorológiai modellek segítségével. A mostani vihart is sikeresen jelezték, nem érkezett váratlanul – zárul a met.hu-n található részletes elemzés.
Forrás
hirado.hu, met.hu
