Mi lehet a magyarázat az enyhe télre?
BUDAPEST. Különösen enyhe a mostani tél, tulajdonképpen még nem is volt hó. Felvetődik a kérdés: mire következtessünk mindebből, kell-e egyáltalán következtetni bármire is? Mika János éghajlatkutató nyilatkozott a Kossuth Rádióban.
Az elmúlt években már megszokhattuk a tavaszias téli heteket, de az példa nélküli, ami a mostani szezonban történik, hogy január közepén eddig még szinte fagy is alig volt. Igaz, még nincs vége a hideg évszaknak, és jöhet még kutyára dér, szó szerint is, de ha ez elmúlt hetekből indulunk ki, jogos a kérdés, hogy vajon a sokat emlegetett klímaváltozás nyomán ilyen lesz-e egy átlagos tél, mondjuk, ötven-hatvan év múlva.
Mika János éghajlatkutató, egyetemi tanár a Szombat reggelben azt mondta, amennyiben az időjárás változása a jelenlegi irányba halad tovább, akkor a Föld éghajlata melegszik, még akkor is, ha az utóbbi tíz évben a levegő hőmérséklete ezt nem mutatja a világszerte rögzített adatok átlagában. A klímát befolyásoló összes többi alkotórész azonban melegszik, így az óceánok vagy a jégtakarók.
Az előrejelzések, amelyek a melegedés folytatódásán alapszanak, arra utalnak, hogy a tél lesz az egyik legerőteljesebben változó, azaz melegedő évszak a mérsékelt égövben. Ha tehát 2 fokos a globális melegedés, akkor az Magyarországon nagyjából 3 fokos emelkedést jelentene – mondta a szakember. Hozzátette: a mostani téli hőmérséklet ennél többel haladja meg a szokásosat, ezért arra nem kell gondolni, hogy az idei időjárás lesz a jövőben az átlagos.
Az azonban várható, hogy sokkal gyakrabban fordulnak majd elő ilyen különösen enyhe telek, vagyis a változás irányába eső szélsőségek megszaporodnak, az ellenkező irányúak pedig csökkennek. Nagy fagyok szinte minden évben lehetnek, csak az évszakon belül sokkal ritkábban és kevésbé tartósan. Jellemző az is, hogy a csapadék sokkal nagyobb hányada érkezik eső formájában, mint korábban, és sokkal rövidebb ideig marad meg a felszínen a hótakaró.
Az idei nagy észak-amerikai fagyokról Mika János azt mondta, a cirkuláció folyamatosan vitte az északi légtömegeket a térségbe, egyúttal hangsúlyozta: voltak ilyen hideg telek máskor is azon a földrészen. „Tehát tulajdonképpen minden volt és minden lesz és minden marad, csak a gyakoriságuk változik. Igazából egy emberöltő emlékeihez képest azért lassúak ezek a folyamatok” – fogalmazott Az éghajlatkutató a Kossuth Rádió műsorában hozzátette: az a baj, hogy a klímaváltozást fékező változtatások, még lassabban tudnak hatást elérni, sok-sok évtized alatt. Ideje lenne tehát elkezdeni cselekedni.
Mika János éghajlatkutató, egyetemi tanár a Szombat reggelben azt mondta, amennyiben az időjárás változása a jelenlegi irányba halad tovább, akkor a Föld éghajlata melegszik, még akkor is, ha az utóbbi tíz évben a levegő hőmérséklete ezt nem mutatja a világszerte rögzített adatok átlagában. A klímát befolyásoló összes többi alkotórész azonban melegszik, így az óceánok vagy a jégtakarók.
Az előrejelzések, amelyek a melegedés folytatódásán alapszanak, arra utalnak, hogy a tél lesz az egyik legerőteljesebben változó, azaz melegedő évszak a mérsékelt égövben. Ha tehát 2 fokos a globális melegedés, akkor az Magyarországon nagyjából 3 fokos emelkedést jelentene – mondta a szakember. Hozzátette: a mostani téli hőmérséklet ennél többel haladja meg a szokásosat, ezért arra nem kell gondolni, hogy az idei időjárás lesz a jövőben az átlagos.
Az azonban várható, hogy sokkal gyakrabban fordulnak majd elő ilyen különösen enyhe telek, vagyis a változás irányába eső szélsőségek megszaporodnak, az ellenkező irányúak pedig csökkennek. Nagy fagyok szinte minden évben lehetnek, csak az évszakon belül sokkal ritkábban és kevésbé tartósan. Jellemző az is, hogy a csapadék sokkal nagyobb hányada érkezik eső formájában, mint korábban, és sokkal rövidebb ideig marad meg a felszínen a hótakaró.
Az idei nagy észak-amerikai fagyokról Mika János azt mondta, a cirkuláció folyamatosan vitte az északi légtömegeket a térségbe, egyúttal hangsúlyozta: voltak ilyen hideg telek máskor is azon a földrészen. „Tehát tulajdonképpen minden volt és minden lesz és minden marad, csak a gyakoriságuk változik. Igazából egy emberöltő emlékeihez képest azért lassúak ezek a folyamatok” – fogalmazott Az éghajlatkutató a Kossuth Rádió műsorában hozzátette: az a baj, hogy a klímaváltozást fékező változtatások, még lassabban tudnak hatást elérni, sok-sok évtized alatt. Ideje lenne tehát elkezdeni cselekedni.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
