Mi jön a kurd függetlenségi népszavazás után?

Hétfő reggeltől várták az urnákhoz a szavazókat a Kurdisztán függetlenségéről szóló referendum kapcsán. A történelmi jelentőségű népszavazást az iraki kormány, valamint a szomszédos Törökország és Irán is élesen ellenzi. Utóbbi két országban ugyancsak jelentős kurd kisebbség él, és félelmeik szerint a sikeres népszavazás felerősítheti a szeparatista tendenciákat. Az Egyesült Államok rosszallását fejezte ki az időzítés miatt. A régióból egyedül Izrael biztosította támogatásáról az erbíli vezetést.

Bezártak a szavazóhelyiségek

A szavazóhelyiségek az eredetileg megjelölt időponthoz képest egy órával később, helyi idő szerint este 7 órakor zártak. Az iraki kurd választási bizottság tájékoztatója szerint azért volt szükség a szavazás idejének meghosszabbítására, mert a végpontjaként megjelölt 6 óra környékén továbbra is rengetegen érkeztek a voksolásra. Azokban a szavazóhelységekben, amelyekbe a média munkatársai betekintést nyerhettek, a nemzetközi megfigyelők jelezték, hogy a voksolás “normálisan”, zökkenőmentesen zajlott.

A részvételi arány 78 százalékos volt a televízió beszámolója szerint.

A hétfői napon 5,5 millió szavazót vártak az urnákhoz Irakban, de a külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak. A választásokat mintegy 400 külföldi megfigyelő felügyelte, és mintegy 600 újságíró tudósít róla, negyedük a külföldi tömegtájékoztatást képviseli.

Az iraki legfelsőbb bíróság korábban igyekezett megakadályozni a referendum lebonyolítását, ám a testületnek nincs beleszólása a folyamatba, így a kurd regionális kormányzat végképp elindult az úton, hogy megtartsák a népszavazást – nyilatkozta Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő korábban az M1-nek.

Mint mondta, az iraki kormány be fog vetni minden alkotmányos eszközt arra, hogy megakadályozza az autonóm régió elszakadását. A legtöbb elemző egy, vagy többéves folyamatot tart valószínűnek, ahol az erbíli vezetés tárgyalásos úton elszámol majd a bagdadi kormánnyal azokról a fontos kérdésekről, mely összekötik a két országot és idővel bekövetkezhet a tényleges önállóság is, magyarázta Wagner Péter.

Irak és Kurdisztán bevételeinek 90 százaléka egyaránt a kőolajtermelésből származik, és az olajelszámolás miatt már jelenleg is vita van a két fél között. Az iraki alkotmány úgy rendelkezik, hogy az állami bevételek 17 százalékát meg kell kapnia a kurd régiónak, ám ők azt állították, már régóta nem kapják meg ezt a teljes összeget, így a Kurdisztánból származó olajat saját maguk árusítják. Erre válaszként az iraki kormány már egy ideje egyáltalán nem folyósítja a 17 százalékot – magyarázta a szakértő.

2011-ben az Iszlám Állam elfoglalta Irak jelentős részét, de a kurdoknak sikerült megálljt parancsolni az iszlamisták előrenyomulásának. Ez a területek nem részei a kurd autonóm régiónak, de a meghozott véráldozatok miatt a kurdok maguknak követelik. A kőolaj lelőhelyekben gazdag Kirkuk, ahol jelentős számú arab és türkmén lakosság él, is ekkor került kurd fennhatóság alá. Szakértők itt számítanak esetleges megmozdulások és zavargásokra.

A független Kurdisztán jövőjét alapvetően befolyásolja majd Törökország és Irán reakciója. Az ankarai vezetés kemény reakciókat ígért. A napokban a török fegyveres erők egységei hadgyakorlatot hajtottak végre a határ mentén, és fokozták a török kormány ellen harcoló kurd szakadárok (PKK) elleni műveleteket is.

A PKK és az erbíli vezetés között ugyancsak feszült viszony uralkodik, mivel az iraki Kurdisztán hegyvidéki részén bázisokkal rendelkező gerillák nem hajlandóak alávetni magukat a regionális kormányzat uralmának.

Az iraki kurd régióval közös határ lezárását kérte Bagdad az iraki kormányfőtől 

A forrás szerint a parlament a határozatban ezenkívül azt kérte al-Abáditól, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka, hogy vezényelje ki a biztonsági erők tagjait a kurdok ellenőrzése alatt álló vitatott területekre, válaszul arra, hogy hétfőn megkezdődött a népszavazás a kurdok függetlenségéről Irakban.

A jogilag Kurdisztánhoz tartozó területeken kívül szavaznak még Kirkuk és Dijala tartományban, valamint Ninive tartomány főképpen kurdok lakta településein. Habár ez utóbbi tartományok és települések közigazgatásilag a bagdadi központi vezetéshez tartoznak, gyakorlatilag a kurd pesmerga harcosok ellenőrzése alatt állnak.

Heves reakciók

A török kormány nemrég megszigorította a határátlépést az iraki kurdisztáni régió és Törökország között, és arra szólította fel a török állampolgárokat, hogy amennyiben tehetik, hagyják el a térséget. Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal fenyegetőzött, hogy a határokat rövidesen teljesen lezárják, és országa kész katonai akciókat végrehajtani Kurdisztánban, amennyiben Törökország biztonsága ezt megkívánja.

Katonai elemzők ugyanakkor nem tartanak valószínűnek egy jelentősebb beavatkozást, hiszen a kurd régióban számos külföldi katonai kontingens teljesít szolgálatot. Többek között magyar katonák is kiképzőmisszión vesznek részt az erbíli repülőtér melletti támaszponton. Ankara a katonai fenyegetés mellett gazdasági szankciókkal is igyekszik erő felmutatni. Az államfő arról beszélt, hogy felfüggeszthetik a kőolajkereskedelmet Törökország és Kurdisztán között.

Irán szintén készültségbe helyezte hadseregét az észak-nyugati határok mentén, és lezárta a határokat, bár ez nem jelent teljes átjárhatatlanságot, hiszen a hegyvidéki szakaszok hermetikus elzárására nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal. A perzsa államot ugyancsak negatívan érheti a függetlenség kihirdetése, ami bátorítást adhat a helyi szakadároknak, ugyanakkor szervezetük közel sem olyan erős, mint a PKK Törökországban.

Irán igyekszik a szintén síita felekezethez tartozó bagdadi vezetéssel együttműködésben nyomás alá helyezni a kurdisztáni kormányzatot, de katonai elemzők szerint a dolgok jelenlegi állása szerint egy közvetlen katonai intervenció Teherán részéről is váratlan lenne.

Kurdisztán parlamentje tíz napja hagyta jóvá, hogy szeptember 25-én referendumot tartsanak a függetlenségről az autonóm Kurdisztánhoz tartozó Dahuk, Erbíl, Szulejmaníja és az utóbbiból 2014-ben kialakított Halabdzsa kormányzóságban.

Hétfőn Necsirvan Barzáni, az iraki autonóm kurd régió kormányfője kijelentette, hogy még ha az elszakadást pártolók is győznek a népszavazáson, az még nem jelent azonnali függetlenséget, sem azt, hogy “átrajzolják a határokat”. Az iraki kurd miniszterelnök elmondta, hogy a referendummal kapcsolatosan felmerülő és egyéb problémákat az erbíli vezetés békés úton keresztül kívánja rendezni Bagdaddal.