Merkel pártja győzött, de nem lehet elégedett

Második lett a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely azonban 20,5 százalékos voksaránnyal történelmi mélypontra süllyedt.   

A harmadik helyen a bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 12,6 százalékkal.   

Újra bejutott a parlamentbe a Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7 százalékos eredménnyel. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a szavazatok 9,2 százalékát kapta, a Zöldeknek pedig 8,9 százalék jutott.

Angela Merkel azt mondta, hogy a pártszövetségben ugyan mindenki jobb eredményre számított, de egy igen nehéz kormányzati ciklus után mégis a CDU/CSU szerezte messze a legtöbb szavazatot, megkapta a felhatalmazást a választóktól a kormányalakításra, és nélküle nem lehet kormányt alakítani. Kiemelte: 12 év kormányzás után "minden, csak nem magától értetődő", hogy egy párt a legerősebb erő marad.

Történelmi vereség a baloldalon

Elismerte vereségét Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője, egyúttal határozottan kizárta egy újabb nagykoalíció lehetőségét.

"Nehéz és keserű nap a mai a német szociáldemokrácia számára. A párt sok hagyományos támogatóját képtelen volt megtartani" - mondta az SPD kancellárjelöltje az exit poll eredmények közzététele után. Hozzátette: "teljesen egyértelmű, hogy a választók az ellenzéki politizálásra adtak a pártnak felhatalmazást". 

Martin Schulz a vereség ellenére továbbra is az SPD vezetője marad. A pártelnök bejelentette: decemberben ismét jelöltként indul az elnökségért.

Jól szerepeltek a liberálisok

Igazán őszinte öröm a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) berlini, kaviáros-pezsgős kampányközpontjában volt az urnazárás utáni percekben, amikor kijöttek a vasárnapi németországi választás első exit poll eredményei. A polgári liberális párt ugyanis négy évvel ezelőtti szavazatarányát megduplázva, 10,5 százalék körüli eredménnyel kerül vissza a berlini parlamentbe.

A tényleges győzteseknél, a keresztény uniópártoknál (CDU–CSU) ezzel szemben először inkább sokk volt érezhető. Hiszen hiába futott be negyedszerre is Angela Merkel alakulata az első helyre, alaposan alulmúlta legutóbbi szereplését. Ráadásul tudomásul kellett venniük, hogy az általuk csak szélsőjobboldalinak bélyegzett Alternatíva Németországnak (AfD) is magabiztosan bejutott a Bundestagba. A választás legnagyobb híre a németországi politika fekete bárányának számító AfD kiváló, az előrejelzéseknél is jobb szereplése.

Az AfD hajtóvadászatot ígér Merkel ellen

Az AfD legfőbb témája a bevándorlás elutasítása. „Megváltoztatjuk ezt az országot” – harsogta Alexander Gauland, az idős listavezető a párt választási buliján, amelynek helyszínét a baloldali tüntetőktől tartva az utolsó percekig titokban tartották az újságírók előtt is. Hogy a párt kemény ellenzéki szerepre készül, jól jelzi, Gauland azt ígérte: „hajtóvadászatot” indítanak majd Merkelék ellen, és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását tervezik a kancellár menekültpolitikájának kivizsgálására. Ugyanakkor a CDU eddigi frakcióvezetője, Volker Kauder hangsúlyozta: szigorúan fel kell lépni, ha az AfD képviselői „rasszista nézeteket hoznak be az ülésterembe”. A szélsőjobbos túlzások azonban egyes AfD-seknek sem tetszenek. Német sajtóinformációk szerint nem kizárt, hogy Frauke Petry jelenlegi elnök tiltakozásképpen még a héten otthagyja a pártot.

A legfőbb cél az, hogy a párt kormányra kerüljön, esetleg egy koalíció kisebbik tagjaként, "de jobb lenne, ha vezető erőként." - nyilakozta Petry.

A másik társelnök, Jörg Meuthen hangsúlyozta: nem felel meg a valóságnak, hogy két tábor van a pártban, a "Petry-féle mérsékelt", és a "fundamentális ellenzéki" politikát folytató, "szélsőjobboldali" irányzat. Hozzátette, hogy az AfD programja "90 százalékban teljes mértékben reálpolitikai" elemeket tartalmaz.

Alice Weidel csúcsjelölt kiemelte, hogy az AfD "konstruktív" ellenzéki munkára készül a Bundestagban. A szövetségi parlament az AfD megjelenése révén ellenőrizni fogja a kormányt. Ez az utóbbi négy évben nem történt meg, amit jól mutat a Merkel-kormány menekültpolitikája - tette hozzá.

Az egykori NDK területén az AfD a második erő

Németország keleti részén, az egykori NDK területén a második legerősebb párt lett az Alternatíva Németországnak (AfD) a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag) választáson.

Az adatok tartományi szintű bontása alapján az látható, hogy a keleti tartományokban - az egykori Nyugat-Berlint sem számítva - a szavazatok 20,5 százalékát szerezte meg. Az AfD így a második számú politikai erő az egykori NDK területén az Angela Merkel kancellár vezette CDU után.   

Nyugaton viszont támogatottsága elmarad az országos átlagtól, a szavazatok 10,7 százalékával a negyedik helyen áll, a CDU/CSU, az SPD és a liberális FDP után. Keleten az AfD különösen Szászországban erős, ott a szavazatok 27 százalékát összegyűjtve az első helyen áll, és három egyéni mandátumot is szerzett.   

A CDU/CSU-tól jobbra álló párt a második helyen áll Brandenburgban (20,2 százalék), Mecklenburg-Elő-Pomerániában (18,6 százalék), Szász-Anhalt tartományban (19,6 százalék) és Türingiában (22,7 százalék), rendre a CDU után.   

Gyengébb viszont Berlinben, a tartományi rangú főváros keleti és nyugati részét együttvéve az ötödik helyen áll, 12 százalékkal. Általában véve is jellemző, hogy a nagyvárosokban az AfD kevésbé erős, mint máshol. A tartományi rangú Hamburgban csupán 7,8 százalékot szerzett, ami a hatodik helyet jelenti és a legrosszabb eredmény a 16 tartományt tekintve, és az ugyancsak tartományi rangú Brémában 10 százalékkal az ötödik lett.

Több városban tüntettek az AfD ellen

Németország több nagyvárosában tüntetések voltak vasárnap este a bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt ellen, miután az jó eredményt ért el a választáson: a szavazatok 13 százalékát szerezte meg, amivel a harmadik legerősebb frakció lesz a Bundestagban.    

Berlinben mintegy ezren gyűltek össze az Alexanderplatzon egy éjszakai szórakozóhely előtt, amelyben az AfD ünnepelte sikerét.

"Takarodjon ez a rasszista söpredék!" - ordították a demonstrálók tojásokat dobálva. Egy palack is "elrepült", de a rendőrség közlése szerint a helyzet nyugodt maradt.

Összeverődtek néhány százan spontán tiltakozásra Lipcsében is. Kölnben négyszázan gyűltek össze, és apróbb tüntetések voltak Hamburgban, valamint Frankfurtban.

Szakértő: Merkel most fizette meg a menekültpolitikája árát

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 Ma este című műsorában elmondta: a feltételezés az volt, hogy a városokban a magas részvételi arány kedvez a néppártoknak, de az eredmények azt mutatják, hogy az igazi áttörést a rendszer és elitellenes AfD érte el.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) történelmi vereséget szenvedett, az elért eredmény pedig túl kevés a nagykoalíció folytatásához. Merkel most nehéz helyzetben van, hiszen bár nagy biztonsággal állítható, hogy ő lesz a kancellár, de azt, hogy milyen összetételű kormányt fog vezetni, majd a következő hónapokban zajló tárgyalások eredménye mutatja meg – húzta alá a szakember.

Hozzátette: Merkel most fizette meg az árát a bevándorláspolitika kudarcának. Bár az elmúlt két évben megpróbált fordulatot véghezvinni, de a választók nem felejtenek, ezért lett a parlament harmadik legnagyobb pártja az AfD – fűzte hozzá Mráz Ágoston Sámuel.

Ez egy európai trend, ahogy az is, hogy kormány közelébe nem kerülnek a rendszer-és elitellenes pártok, de az elégedetlenséget, a protest hangulatot tükrözik – húzta alá.

Miközben a német média mindent elkövetett, hogy ne a bevándorlás legyen a fő témája a kampánynak, a választópolgárok ezt tartották mégis a legfontosabbnak, ezt tükrözi az eredmény is. A kancellárt most megbüntették – tette hozzá.