Merkel nem kér bizalmi szavazást a menekültválság miatt

Steffen Seibert tájékoztatóján újságírói kérdésre elmondta, hogy a bizalmi szavazás kérdése "nem vetődik fel" a kancellár számára. Angela Merkel továbbra is azért dolgozik, hogy olyan megoldást dolgozzanak ki, amely a "lehető legjobb" Németországnak és az Európai Uniónak. 

A szóvivőt egy felméréssel kapcsolatban kérdezték, amely kimutatta, hogy a lakosság 81 százaléka szerint a kormány elveszítette az ellenőrzést a menekültügyi helyzet felett. Steffen Seibert úgy vélte, igen nagyívű a gondolatmenet, amely  a közvélemény-kutatási adatból a bizalmi szavazásig jut el, hiszen a felmérés egyebek mellett azt is kimutatta, hogy a lakosság több mint 90 százaléka ért egyet a háborús menekültek befogadásával.   

Hozzátette, hogy a berlini vezetés nem szigetelődött el, menekültpolitikáját "nagyon széles körű" támogatás övezi az Európai Unióban. Széleskörű egyetértés van abban, hogy gondoskodni kell a külső határok védelméről és a Frontex uniós hatérvédelmi ügynökség megerősítéséről, küzdeni kell a válságot kiváltó okok megszüntetéséért és az illegális migráció felszámolásáért, és együtt kell működni Törökországgal - mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy Manuel Valls francia miniszterelnök a hét végén kijelentette, hogy országa a 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti elosztásáról hozott döntésből következő kötelezettségének eleget téve befogad 30 ezer menekültet, de semmi másra nem hajlandó, Steffen Seibert kérdésre válaszolva üdvözölte Franciaország elkötelezettségét a közös döntés mellett, és kiemelte, hogy "nagy egyetértés" van Berlin és Párizs között a menekültpolitikában.

Hozzátette, hogy a 160 ezer menekült kvóták alapján történő elosztásról hozott határozat mellett nagy eredmény az EU és Törökország közös akcióterve is, valamint a Frontex megerősítésének folyamata és a szíriai menekültek megsegítésére szervezett londoni adományozói konferencián tett felajánlások sora.

Most a külső határ védelmének megerősítése a legfontosabb, és ebben segítség az Égei-tengeren hamarosan induló NATO-küldetés - mondta a német kormányszóvivő.

Hozzátette, hogy lépésről lépésre kell haladni, és a csütörtökön kezdődő uniós csúcson "köztes mérleget" kell készíteni a válságkezelésről. Legális menekültkontingensek átvétele Törökországtól pedig csak akkor kerülhet szóba, ha az eddiginél sokkal jelentősebb mértékben csökken az illegális migráció az Égei-tengeren. "Itt még nem tartunk", ezért kontingensekről korai beszélni - mondta Steffen Seibert.

Német alkancellár: nem szabad kirekeszteni Görögországot a schengeni övezetből

Nem szabad kirekeszteni Görögországot a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetből, Németországnak pedig többet kell tennie az uniós gazdaság élénkítéséért, cserébe a szolidaritásért és tehermegosztásért a menekültügyben - vélte Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban hétfőn megjelent írásában.

A német alkancellár szerint meg kell újítani az európai egység gondolatát, és ehhez össze kell hangolni két feladatot, a gazdaság beindítását és a szolidaritás és tehermegosztás biztosítását. A munkanélküliség csökkentését össze kell kapcsolni egy új, közös menekültpolitikával - tette hozzá a szociáldemokrata politikus, hangsúlyozva: amíg Németország csak szolidaritást követel a menekültek befogadásában, és nem hajlandó az eddiginél többet tenni az európai gazdaság és a foglalkoztatottság növekedéséért, "addig senki nem fog segíteni nekünk". Csak a két ügy együttes előmozdításával lehet kikeveredni a "politikai blokádból" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy az euróövezeti pénzügyi- és államadósság-válságban azért sikerült elhárítani az egységet fenyegető veszélyt, mert a tagállamok azt közös kihívásként fogták fel, közös választ adtak rá és ellenálltak a "nemzeti különút kísértésének". Ugyanígy közös megoldásra van szükség a menekültválságban is - írta a német alkancellár. Megegyezte: ha a közösség bankok megmentésére eurómilliárdokból álló alapokat hozott létre, akkor miért nem lehetséges ez, ha emberek megmentéséről van szó?

Sigmar Gabriel hangsúlyozta: "látszatmegoldás" volna és "megmérgezné az európai vitát", ha megvalósulna az a konzervatív oldalról felmerült elképzelés, hogy hivatalosan zárják ki Görögországot a schengeni övezetből, vagy a görög-macedón határon építendő határkerítésekkel nem hivatalosan, de gyakorlatilag rekesszék ki onnan.

"Nem lehet csak úgy újradefiniálni az európai külső határokat, ráadásul az érintett államok feje felett" - írta a német alkancellár, hozzátéve, hogy inkább a már meghozott uniós döntések végrehajtására és a tagállamok közötti bizalom erősítésére kell összpontosítani, és teljes körű regisztrációra, megfelelő mennyiségű férőhelyre és a menekültek "rendezett elosztására" van szükség.

Több lap hétfőn arról írt, hogy az alkancellár és az SPD-s külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier levélben fordult a baloldali uniós kormányfőkhöz a visegrádi országok azon kezdeményezése miatt, hogy Macedónia zárja le Görögországgal közös határát. A két politikus levelében hangsúlyozta, hogy a Görögország elszigeteléséhez vezető lépés helyett az "európai belső határokon kell további intézkedéseket tenni a menekülthullám jobb ellenőrzése és hatékonyabb kezelése" érdekében.

A Der Spiegel című hírmagazin a hétvégén megjelent számában arról írt, hogy a visegrádi négyek terve nemcsak az SPD-s minisztereket aggasztja, hanem Angela Merkel kancellárt, a jobboldali CDU elnökét is. Szerinte a menekültek száma ugyan átmenetileg csökkenne a macedón-görög határ lezárása révén, de az euróválságból nagy erőfeszítések árán kimentett Görögországban káosz keletkezne, ha feltorlódik több tízezer menekült. Ez pedig egy olyan forgatókönyv, amelynek megvalósulására várva vár Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy Görögország támogatására siessen, és ezzel még inkább megossza az EU-t.

A berlini kancellári hivatal szerint további gond, hogy nem tudni, mennyire lehet tartós a visegrádi országok által szorgalmazott megoldás, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a menekültek hamar új utakra találnak. Így a macedón-görög határ lezárása esetén kitérhetnek Albánia felé, majd átkelhetnek Olaszországba, és onnan utazhatnak tovább Németország felé.