Merkel: nehéz lesz a hamburgi G20-csúcs, és bizonytalan a kimenetele

A vezető ipari államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat, valamint az EU-t mint intézményt összefogó csoport soros elnöki tisztségét betöltő Németország kormányfője Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott megbeszélése után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy szoros az együttműködés az előző soros elnök Kínával és a következő soros elnök Argentínával.

Az úgynevezett trojka együttműködése révén "azt hiszem, és remélem, hogy sikerül elkerülni néhány zátonyt, de nem tudom, hogy milyen lesz a végeredmény" - mondta Angela Merkel a pénteken kezdődő találkozóról.

Megjegyezte: a 20 eltérő fejlettségű és más-más elképzelésekkel rendelkező tagot "nem egyszerű összehozni".

Röviddel a kancellár sajtónyilatkozata után szóvivője, Steffen Seibert sajtótájékoztatón jelezte, hogy a G20-csúcs zárónyilatkozata még nincs készen, a szövegen dolgozó delegációk "nehéz" megbeszéléseket folytatnak.

Azzal kapcsolatban, hogy német várakozások szerint főleg az éghajlatváltozás megfékezése és a szabadkereskedelem ügyében az Egyesült Államokkal támadt nézeteltérések akadályozhatják a kétnapos találkozó sikerét, a kormányszóvivő azt mondta, hogy a serpáknak - a csúcsértekezlet előkészítésén dolgozó diplomatáknak - nem csak egy G20-tag miatt van nehéz dolguk.

Angela Merkel a német soros elnökség feladatairól szólva egy csütörtökön megjelenő interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint kiemelte, hogy adottságként kell kezelni a csoport változatos összetételét, és a megállapodás lehetőségeinek kimunkálásán kell dolgozni, "nem pedig azon, hogy szóba se álljunk egymással".

A "világrend átalakulóban van, az erőviszonyok változnak", és a csúcstalálkozó megtartása "önmagában véve is érték most, amikor oly nagy a párbeszédképtelenség". Ugyanakkor a soros elnökségnek az is fontos feladata, hogy ne söpörjék a szőnyeg alá az ellentéteket, hanem nyíltan beszéljenek róluk. Ezért bölcsen járnak el a csoport európai tagjai, ha "összefogják erejüket" - mondta a német kancellár.

A Die Zeit című liberális hetilap következő számában megjelenő interjúban az európai összefogással kapcsolatban arról is beszélt, hogy az euróövezeti gazdasági kormányzat és az euróövezeti pénzügyminiszter intézményének felállítása "két fontos gondolat".

Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy megismételné-e a sörsátras beszédként ismert májusi bajorországi kampánybeszédében tett kijelentését az Egyesült Államoktól függetlenedő Európai Uniótól. Mint mondta, az Egyesült Államok már nem kíván a nemzetközi rendről gondoskodó hatalomként fellépni a világ valamennyi térségében. Ezt régiónként és az adott ügyektől függően lehet jó, vagy kevésbé jó fejleményként értékelni.

A washingtoni kormányzattal Donald Trump hivatalba lépése óta kialakult feszültséggel kapcsolatban kiemelte: Németország arra törekszik, hogy a globalizácó mindenki számára hasznos folyamattá váljék, a Trump-adminisztráció viszont olyan folyamatként fogja fel, amelyben nincsen mindenkinek hasznos megoldás, nincsen "win-win helyzet, hanem csak nyertesek és vesztesek".

Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai elnök nemzetbiztonsági és gazdasági főtanácsadója, Herbert Raymond McMaster und Gary Cohn egy közös cikkben azt írta, hogy a világ nem globális közösség, hanem inkább "aréna", amelyben nemzetek, nem kormányzati szereplők és vállalatok versengenek azért, hogy a számukra leginkább kedvező helyzet álljon elő, Angela Merkel azt mondta, hogy ez teljességgel ellentétes az ő felfogásával. A német kormány arra törekszik, hogy ne csak kevesek profitáljanak a gazdasági fejlődésből, hanem mindenki.

A kancellár erről beszélt a hét végén a G20-csúccsal kapcsolatban megjelent videoüzenetében is, amelyben hangsúlyozta: szerinte a húszak feladata a mindenki számára hasznos, azaz "inkluzív" és fenntartható gazdasági növekedés elérése a változó, egyre inkább "multipoláris", többpólusú világban.

Ezért éppen úgy szükség van a párizsi klímavédelmi egyezményre, mint a piacok nyitottságára és a korábbiaknál jobb szabadkereskedelmi egyezményekre, amelyek fogyasztóvédelmi, szociális és környezetvédelmi előírásokat is tartalmaznak - mondta Angela Merkel.

Kiemelte: a világ fejlődése "egész biztosan nem lesz fenntartható és inkluzív, ha mindent úgy csinálunk tovább, ahogy eddig".

A G20 csoport informális egyeztető fórum, 1999 óta működik, első csúcstalálkozóját 2008-ban tartotta, az akkor elmélyült pénzügyi világválság hatására. Tagjai Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió.

Állandó vendég Spanyolország, a német soros elnökség vendége pedig Hollandia és Norvégia. A csoport munkájában a legfontosabb nemzetközi és regionális szervezetek is részt vesznek, köztük a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Németország pozitívan viszonyul a Selyemút gazdasági övezet kínai kezdeményezéshez

Németország pozitívan viszonyul Kína Selyemút gazdasági övezet nevű kezdeményezéséhez, és részt is vehet megvalósításában - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott megbeszélése után.

Kiemelte, hogy Németország szívesen részt vesz a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésére irányuló kezdeményezésben, és reméli, hogy azt átlátható pályáztatási rendszer révén valósítják majd meg.

Németország egy sor ügyben elmélyíti kapcsolatát Kínával, a többi között a nemzetközi terrorizmus elleni harc és az informatikai biztonság területén. Berlin és Peking szorosabban működik együtt harmadik országokban is, ezt jelzi, hogy a kínai államfő látogatása alkalmából megállapodást kötöttek egy vízerőmű felépítéséről az afrikai Angolában - mondta a kancellár.

Hozzátette, hogy afrikai országok mellett akár Afganisztánban is kibontakozhat a német-kínai együttműködés. Már el is kezdte a munkáját Kínában egy német alapítású ügynökség, amely a fenntartható fejlődéssel foglalkozik, ami a további közös munka alapja lehet - mondta Angela Merkel.

Kiemelte: a német kormány elvárja Pekingtől, hogy a német vállalatokat a kínaival egyenrangú szereplőként kezeljék Kínában, és a kölcsönösség alapján mindkét ország biztosítson hozzáférést piacaihoz a másik számára. Ez a német vállalatoknak "nagyon-nagyon fontos" - húzta alá a kancellár.

Arról is beszélt, hogy intenzíven folytatni kell a német-kínai "emberi jogi párbeszédet", és tovább kell erősíteni a civiltársadalmi együttműködést. A civil szervezetek regisztrációjának ügyében a német politikai alapítványok nyilvántartásba vétele után a német tudományos kutatóintézetek regisztrációjáról is gondoskodni kell - mondta Angela Merkel.

Hszi Csin-ping kiemelte, hogy a kínai-német kapcsolatok utóbbi 45 éve "sikertörténet" politikai és gazdasági értelemben, és a kínai és a német emberek közötti személyes kapcsolatokat tekintve is. Erre az alapra építve most új szakasz, egy "új kezdet" következik az "átfogó stratégiai partnerségben".

Kína és Németország a gazdaság, a kereskedelem, a pénzügyi rendszer és a beruházások területétől a terrorizmus elleni küzdelemig számos ügyben tovább mélyíti kapcsolatát. Ez a legújabb és legmagasabb színvonalú technológiákra is vonatkozik - mondta Hszi Csin-ping, hozzátéve, hogy a Selyemút kezdeményezés is nagy lehetőség az együttműködés fejlesztéséhez.

A két ország kapcsolatában az "új áttörések" korszaka kezdődik - emelte ki a kínai elnök.

Angela Merkel és Hszi Csin-ping nyilatkozata előtt a két vezető jelenlétében aláírtak egy sor megállapodást. Az Airbus nyugat-európai légiipari vállalat például mintegy 20 milliárd euró értékű szerződést kötött az ágazat legnagyobb kínai állami szereplőjével - China Aviation Supplies Holding Company (CAS) - 140 Airbus repülőgép kínai értékesítéséről.

Hszi Csin-ping és kísérete kedden érkezett Berlinbe. Este a német kancellárral munkavacsorán kezdték a megbeszéléseket, amelyeket szerda délelőtt folytattak, és a megállapodások hivatalos aláírása utáni sajtónyilatkozatot követően munkaebéden folytatnak. A legfőbb témák közé tartozik a G20-csoport pénteken kezdődő hamburgi csúcstalálkozójának előkészítése.

A tárgyalások után a kínai elnök és a német kancellár ellátogat Berlin egyik - a város nyugati részén fekvő - állatkertjébe, ahol felavatják az új pandaházat, és Hszi Csin-ping hivatalosan átadja az állatkertnek kölcsönzött két óriáspandát, Meng Menget és Csiao Pinget.

Az állatok gondozásáról szóló megállapodást is Angela Merkel és Hszi Csin-ping jelenlétében írták alá. A kínai külpolitika fontos részeként számon tartott "pandadiplomáciában" a kitüntetett figyelem és a megbecsülés jele a veszélyeztetett, ritka medveféle példányainak kölcsönbe helyezése.