Merkel: Moszkva saját magának árt
BERLIN. Moszkva kihasználja Ukrajna gyengeségét, és az erősebb jogát szegezi szembe a jog erejével, de saját magának árt, ha nem változtat politikáján - mondta a német kancellár csütörtökön a Bundestagban.
Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta: az orosz vezetés visszatért a 19. és a 20. század hatalmi politikájához, és csak saját érdekeit érvényesíti, amivel megsérti Ukrajna területi egységét és veszélyezteti a nemzetközi stabilitást. Ezért egységesen és határozottan fel kell lépni Oroszország ellen, a fegyveres erő alkalmazása azonban szóba sem jöhet - jelentette ki a német kancellár.
Az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok a válság diplomáciai, politikai rendezésére törekszik. A legfontosabb egy nemzetközi megfigyelő csoport felállítása, amely felméri a helyzetet és rögzíti a tényeket, és egy nemzetközi összekötő csoport összeállítása, amely közvetít Kijev, Moszkva és a nyugati partnerek között. Amennyiben a politikai rendezés megindítása továbbra sem sikerül, mert Moszkva nem változtat politikáján, Ukrajnát katasztrófa fenyegeti, de nem ez lenne az egyetlen következmény, mert a ragaszkodás a letűnt századok erőpolitikájához gyökeresen átalakítaná az EU és Oroszország viszonyát, amit "Oroszország súlyosan megszenvedne gazdaságilag és politikailag" - mutatott rá Angela Merkel.
Moszkvának napokon belül változtatnia kell, különben az EU elindítja az állam- és kormányfők minapi rendkívüli csúcstalálkozóján elhatározott szankciósorozat második hullámát - emelte ki a német kancellár. Az EU-ban "senki sem akar szankciókat, de mindenki készen áll a bevezetésükre" - hangsúlyozta Angela Merkel.
A közösség támogatja az új kijevi vezetést az ország modernizációjában. Ukrajnának hatékonyabb államszervezetre, a korrupció visszaszorítására, gazdasági fejlődésre és a társadalmat megosztó "árkok betemetésére" van szüksége, hogy anyanyelvtől és vallástól függetlenül valamennyi lakosának hazája legyen - mondta a kancellár, hozzátéve, hogy az EU nemcsak Ukrajnával vállal szolidaritást, hanem Moldovával és Grúziával is. Az EU keleti partnerségi politikája azonban nem a hatalmi érdekeken alapuló "geopolitika, hanem szomszédságpolitika", amely a békés együttélést szolgálja - fejtette ki Angela Merkel.
Az ukrán parlament az ENSZ-hez fordult a Krím ügyében
Az ukrán parlament az ENSZ-hez fordult csütörtökön azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul foglalkozzon a Krímben kialakult helyzettel, mert Oroszország durván megsérti a nemzetközi jog alapvető, az ENSZ-alapokmány által rögzített elveit.
A törvényhozás által elfogadott határozat azzal indokolja a kérést, hogy az ukrán hatóságok és a hadsereg visszafogottsága, illetve a békés rendezésre irányuló erőfeszítések ellenére a Krímben gyorsan romlik a helyzet az orosz fegyveres erők és a Fekete-tengeri Hadiflotta fellépése miatt. "Gyakorlatilag Ukrajna elleni nem provokált agresszióról és a szuverén ország területének annektálására irányuló kísérletről van szó Oroszország részéréről" - áll a parlament állásfoglalásában, amelyet az UNIAN hírügynökség idézett.
Az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok a válság diplomáciai, politikai rendezésére törekszik. A legfontosabb egy nemzetközi megfigyelő csoport felállítása, amely felméri a helyzetet és rögzíti a tényeket, és egy nemzetközi összekötő csoport összeállítása, amely közvetít Kijev, Moszkva és a nyugati partnerek között. Amennyiben a politikai rendezés megindítása továbbra sem sikerül, mert Moszkva nem változtat politikáján, Ukrajnát katasztrófa fenyegeti, de nem ez lenne az egyetlen következmény, mert a ragaszkodás a letűnt századok erőpolitikájához gyökeresen átalakítaná az EU és Oroszország viszonyát, amit "Oroszország súlyosan megszenvedne gazdaságilag és politikailag" - mutatott rá Angela Merkel.
Moszkvának napokon belül változtatnia kell, különben az EU elindítja az állam- és kormányfők minapi rendkívüli csúcstalálkozóján elhatározott szankciósorozat második hullámát - emelte ki a német kancellár. Az EU-ban "senki sem akar szankciókat, de mindenki készen áll a bevezetésükre" - hangsúlyozta Angela Merkel.
A közösség támogatja az új kijevi vezetést az ország modernizációjában. Ukrajnának hatékonyabb államszervezetre, a korrupció visszaszorítására, gazdasági fejlődésre és a társadalmat megosztó "árkok betemetésére" van szüksége, hogy anyanyelvtől és vallástól függetlenül valamennyi lakosának hazája legyen - mondta a kancellár, hozzátéve, hogy az EU nemcsak Ukrajnával vállal szolidaritást, hanem Moldovával és Grúziával is. Az EU keleti partnerségi politikája azonban nem a hatalmi érdekeken alapuló "geopolitika, hanem szomszédságpolitika", amely a békés együttélést szolgálja - fejtette ki Angela Merkel.
Az ukrán parlament az ENSZ-hez fordult a Krím ügyében
Az ukrán parlament az ENSZ-hez fordult csütörtökön azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul foglalkozzon a Krímben kialakult helyzettel, mert Oroszország durván megsérti a nemzetközi jog alapvető, az ENSZ-alapokmány által rögzített elveit.
A törvényhozás által elfogadott határozat azzal indokolja a kérést, hogy az ukrán hatóságok és a hadsereg visszafogottsága, illetve a békés rendezésre irányuló erőfeszítések ellenére a Krímben gyorsan romlik a helyzet az orosz fegyveres erők és a Fekete-tengeri Hadiflotta fellépése miatt. "Gyakorlatilag Ukrajna elleni nem provokált agresszióról és a szuverén ország területének annektálására irányuló kísérletről van szó Oroszország részéréről" - áll a parlament állásfoglalásában, amelyet az UNIAN hírügynökség idézett.
Forrás
MTI
