2016. február 17., 15:58

Merkel: közös cél a menekültek számának érezhető és tartós csökkentése

BERLIN. Az uniós tagállamok közös célja a közösség területére érkező menekültek számának érezhető és tartós csökkentése, a vita arról szól, hogy miként kell ezt a célt elérni - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a német parlament alsóházában (Bundestag) a csütörtökön Brüsszelben kezdődő EU-csúcstalálkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében.

Angela Merkel kiemelte, hogy a tanácskozáson el kell dönteni, érdemes-e folytatni a török-uniós akcióterv végrehajtását, amely elvezethet az illegális migráció érezhető korlátozásához, és ezzel lehetőséget teremthet legális menekültkontingensek átvételére, vagy pedig fel kell hagyni az erőfeszítésekkel és "egyesek vehemens követeléseinek" engedve le kell zárni a macedón-görög, illetve a bolgár-görög határt. Hozzátette, hogy Németországot képviselve az akcióterv folytatásáért áll ki az uniós csúcson.   

Elmondta, hogy a közös cél eléréséhez három területre kell összpontosítani: küzdeni kell azok ellen az okok ellen, melyek miatt tömegek menekülnek, biztosítani kell a görög-török uniós külső határ védelmét és a "terhek megosztását", továbbá "rendezni és irányítani" kell a menekültek beáramlását.   

Az első ponttal kapcsolatban egyebek között ismét sürgette, hogy alakítsanak ki repüléstilalmi övezetet Szíriában, és azt mondta, hogy a szíriai helyzet ugyan "változatlanul nyomasztó", de minden lehetőséget meg kell ragadni a tárgyalásos rendezésre. A Szíria térségében élő menekültek helyzetének javítását célzó erőfeszítésekről szólva aláhúzta, hogy a február elején tartott londoni adományozói konferencia az ENSZ történetének legsikeresebb ilyen rendezvénye volt.   

A második ponttal kapcsolatban kiemelte, hogy az EU-nak meg kell tanulnia a szárazföldi határok védelménél sokkal nehezebb tengeri határvédelmet, és megjegyezte, hogy csak "pillanatnyilag" érkezik a legtöbb menekült a görög-török tengeri határon keresztül, és meglehet, hogy később a migráció súlypontja áttevődik más tengeri határszakaszra. A térségben tervezett NATO-küldetésről szólva rámutatott, hogy a szövetség hajói kimenthetik és átadhatják Törökországnak a bajba került menekülteket.   

A harmadik ponttal kapcsolatban Angela Merkel elmondta, hogy Németország nemzeti hatáskörben sok eredményt elért a menekültügyi reformokkal, és a menedékkérők beáramlása az országba rendezett és ellenőrzött.

A csúcs másik témájáról, a brit uniós tagság ügyéről kiemelte, hogy számos brit reformigény, köztük a versenyképesség fokozása és a bürokrácia csökkentése jogos, Donald Tusk ET-elnök javaslatai pedig jó tárgyalási alapot képeznek. A német kancellár természetesnek nevezte, hogy a szociális rendszer szabályozása tagállami hatáskör, és minden tagállam igyekszik védekezni a szociális juttatásokkal való visszaélések ellen. Erre Németország is törekszik, és hamarosan új törvényben rendezi az uniós tagállamokból érkező bevándorlókra vonatkozó szabályokat - mondta Angela Merkel.   

Ugyanakkor Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyának újrarendezése során nem sérülhetnek az uniós alapszabadságok és a diszkrimináció tilalmának elve - szögezte le a német kancellár.

Németországban a menedékkérők túlnyomó többsége nem követ el bűncselekményt

Németországban emelkedett a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma tavaly, de a növekedés nagyságrendekkel elmaradt a menekültek számának növekedésétől - állapította meg a Bild című lap szerdai beszámolója alapján a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) egy bizalmas jelentésben, amely szerint a Németországban menedéket kereső emberek "messze túlnyomó többsége nem követ el bűncselekményt".

A Bűnözés a bevándorlás kontextusában című jelentés szerint a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma 2015-ban az egy évvel korábbihoz képest 79 százalékkal, a menekültek száma pedig 440 százalékkal növekedett. A bűncselekmények száma mintegy 116 ezerről 208 344-re emelkedett, a menedékkérők száma pedig mintegy 200 ezerről 1 091 894-re nőtt.

A bűncselekmények számának alakulása havi bontásban azt mutatja, hogy 2015 első fél évében erősödött, a második fél évben pedig stagnált a bevándorlók körében megmutatkozó bűnözés, holott a második fél évben érkezett a legtöbb menedékkérő az országba.

A szabálysértések és bűncselekmények legnagyobb csoportját, 33 százalékát a lopások teszik ki, az esetek száma a 2014-ben regisztrált 44 793-hoz képest csaknem megduplázódott, 44 793-ra emelkedett.

További 32 százalékot tesznek ki a vagyon elleni egyéb, nem erőszakos bűncselekmények és csalások, illetve a közösségi közlekedési szolgáltatások utazásra jogosító érvényes okmánnyal történő igénybevétele - a bliccelés -, 52 167 esettel, illetve 28 712 esettel.

Az erőszakos bűncselekmények 18 százalékot tesznek ki, számuk ugyancsak majdnem megkétszereződött, 18 678-ról 36 010-re emelkedett.

A szexuális bűncselekmények - nemi önrendelkezési jog elleni bűncselekmények - aránya nem éri el az 1 százalékot, számuk 1688 volt, köztük 458 nemi erőszak és szexuális kényszerítés. A BKA-nak 2014-ről nincsenek adatai. A 2015-ös statisztikában nem szerepelnek a szilveszter éjjel elkövetett szexuális támadások.

Az élet elleni bűncselekmények száma a 2014-ben regisztrált 127-ről 240-re emelkedett. Az esetek csaknem kétharmadában az elkövető és az áldozat állampolgársága megegyezett, és az áldozatok egy kivétellel nem német állampolgárok voltak.

Az elkövetők állampolgárság szerinti csoportosítása azt mutatja, hogy a menedékkérők, menekültek legnagyobb részét kitevő szíriaiak, afgánok és irakiak körében nem jelentős a bűnözés, több balkáni ország állampolgárainak körében pedig igen jelentős. Például a szerb állampolgárok a regisztrált menedékkérők 2 százalékát tették ki 2015-ben, míg a feltételezett elkövetők között 11 százalék a szerbek aránya. Az albán állampolgárok esetében 8:17, a koszovóiaknál 4:14, a macedóniaiaknál 2:4 ez az arány.

A kimutatás szerint a német hatóságok 266 olyan értesülésnek, információnak jártak utána, amely arra vonatkozott, hogy terrorista szervezetek tagjai szivároghattak be az országba a menedékkérők között. Ezek közül 80 esetben nem bizonyult megalapozottnak az értesülés, 186 esetben még vizsgálják az értesülés megalapozottságát, 25 esetben pedig az értesülés alapján nyomozást indítottak.

Megosztás