Merkel irányváltást sürget pártjánál az AfD előretörése miatt

A beszámoló szerint Angela Merkel a CDU hétfői elnökségi ülésén azt mondta, hogy a pártnak többet kell foglalkoznia a konzervatív, a politikai középtől jobbra álló szavazókkal, és új stratégiát kell kidolgoznia arról, hogy miként viszonyuljon az AfD-hez. A pártelnök-kancellár úgy vélte, nincs értelme állandóan "ütni" az AfD-t és szavazóit, mert a támadások "szolidaritási hatást" váltanak ki, vagyis a párt és a támogatók egyre inkább összezárnak - írta a Bild.   

A CDU kereszténydemokrata, liberális és konzervatív irányzatokat összefogó jobbközép néppárt, Angela Merkel 2000 óta vezeti, és a legtöbb elemző szerint korszerűsítette és újrapozícionálta. A CDU így szakított olyan hagyományos konzervatív nézetekkel, mint például a védelempolitikában a kötelező sorkatonai szolgálat fenntartásának szükségessége, az energiapolitikában az atomenergia alkalmazásának támogatása, vagy a "három K" elve a családpolitikában, amely a gyerekek-konyha-templom (Kinder, Küche, Kirche) háromszögben jelölte ki a nők helyét.   

A 2013-ban alakult AfD vasárnap elfogadott programjában hazafias, modern konzervatív pártként határozza meg magát, és a 16 tartomány közül már 8-ban rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel. A párt így esélyt szerzett arra, hogy tényezővé váljon az országos politika jobboldali térfelén. Ez kihívás a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségnek, amely fennállása óta arra törekedik, hogy tőle jobbra ne vesse meg a lábát számottevő erő.  

A Forsa közvélemény-kutató intézet kedden ismertetett felmérése szerint az AfD országos támogatottsága 9 százalékos, ami ugyan 1 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábbihoz képest, de csaknem a kétszerese a Bundestagba bejutáshoz szükséges 5 százaléknak. A CDU 34 százalékon áll, 1 százalékponttal erősödött.

Bajorország egyelőre nem fordul alkotmánybírósághoz Berlin menekültpolitikája miatt

Bajorország egyelőre nem panaszolja be az alkotmánybíróságnál a szövetségi kormányt a menekültpolitikája miatt - mondta a bajor igazságügyi miniszter egy hétfői lapinterjúban.

Winfried Bausback a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapnak azt mondta, hogy "legalábbis jelenleg" nincs szükség az alkotmánybírósági eljárás megindítására, mert a menekültek száma csökken, "enyhül a nyomás", így nem tartható az az érvelés, amelyre az eljárást felépítették volna, jelesül hogy a Németországot a bajor-osztrák határon elérő menekülthullám "veszélyezteti Bajorország tartomány cselekvőképességét és önálló államiságát".

A bajor kormány január végén hivatalos levélben fordulatot követelt a szövetségi kormánytól a menekültpolitikában, és alkotmánybírósági eljárást helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem teljesíti a követelést. Angela Merkel kancellár csak a múlt héten válaszolt a levélre, jelezte, hogy másként képzeli el a menekültválság kezelését, mint a bajor kormány.

Winfried Bausback erről a FAZ-nak elmondta, hogy a kancellár ugyan "valóban nem fogadta el érveinket", de "mégis reagált, és a lényeget tekintve elkezdte követni a mi irányvonalunkat".

Horst Seehofer tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke az interjúra reagálva hétfőn Münchenben a párt elnökségi ülése után tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy még nem mondták ki az utolsó szót, a tartományi kormány legkorábban a május 10-i ülésén dönthet az alkotmánybírósági eljárásról.

A határőrizetet végző szövetségi rendőrség hétfőn megjelent adatai szerint áprilisban 5485 menedékkérő érkezését regisztrálták. Márciusban 5500, februárban 38 570, januárban 64 700 menedékkérő lépett be az országba a hatóság kimutatása szerint.