Merkel, Hollande, Tusk, Schulz, Fayman a minszki megállapodásról
BRÜSSZEL. A szavakat tetteknek kell követniük - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár a csütörtök hajnalban Minszkben tető alá hozott ukrajnai tűzszüneti megállapodásról.
Merkel - Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - abban egyezett meg a fehérorosz fővárosban, hogy vasárnap 00:00 órakor tűzszünet lép életbe a kelet-ukrajnai harctéren.
A kancellár csütörtök délután a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve csak nagyon röviden nyilatkozott, és reménykeltőnek, "nem többnek és nem kevesebbnek" minősítette a minszki eredményeket.
Francois Hollande szerint az elkövetkező órák döntő jelentőségűek lesznek abból a szempontból, hogy miként lehet majd értékelni a tűzszüneti megállapodást. "A jövőben is kellő nyomást szükséges kifejteni az ukrajnai béke biztosítása érdekében" - fogalmazott a francia köztársasági elnök, szintén az uniós országok állam-, illetve kormányfői találkozójára érkezve. Előzőleg ő maga a szociáldemokrata, Merkel pedig a jobbközép néppárti politikai családhoz tartozó csúcsvezetőket tájékoztatta a maratoni minszki diplomáciai erőfeszítések kimeneteléről.
Dunald Tusk, az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke "óvatosan üdvözölte" a minszki megállapodást, és a maga részéről szintén azt hangsúlyozta, hogy annak hatékonyságát a helyszínen, Kelet-Ukrajnában lehet majd csak felmérni. A volt lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy az orosz agresszió egyértelműen fenyegetést jelent Európa békéjére nézve.
Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke nagy előrelépésnek nevezte a Minszkben megszületett tűzszüneti megállapodást. "Amíg nem lőnek, addig beszélnek egymással" - fogalmazta meg Schulz azt a minimális elvárást, ami az eddigi értesülések szerint teljesülhet a minszki egyeztetések nyomán. Az EP-elnök ugyanakkor úgy vélekedett, hogy eddig nem kapott kellő hangsúlyt Ukrajna stabilizálásának, az ország működőképessége biztosításának a kérdése. Szerinte erről több szót kell ejteni az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek nem hivatalos értekezletén.
A brüsszeli EU-csúcsra érkezve Werner Faymann osztrák kancellár üdvözölte a Minszkben kötött négyoldalú fegyvernyugvási megállapodást. Úgy értékelte a fejleményeket, hogy ez volt a béketerv első lépése, de ma még nem mérhető fel, hogy mennyire bizonyul jelentősnek. "Garancia nincs, reménysugár van" - fogalmazott Faymann.
Komorowski: a megoldás Moszkvában keresendő
A lengyel elnök leszögezte: Lengyelország mindig is Ukrajna, "a megtámadt ország" mellett állt ki, és ezentúl is ezt fogja tenni. A lengyel államfő csütörtöki külön sajtóértekezletén a minszki tűzszüneti megállapodásról úgy fogalmazott: az ukrajnai válság megoldásának a kulcsa Moszkva kezében van. Mint fogalmazott, nem szabad azt a benyomást kelteni, mintha a megállapodás Ukrajnán múlna. "A konfliktus megoldásának a kulcsa politikai és katonai értelemben is Moszkva kezében van" - hangsúlyozta.
A minszki tárgyalások eredménye "jó hír mindenki számára". A tűzszünet megvalósítása talán még a tartós béke kilátását is megteremti, de ennek a perspektívája még egyáltalán nincs közel - jegyezte meg a lengyel elnök. Leszögezte, hogy Lengyelország mindig is Ukrajna, "a megtámadt ország" mellett állt ki, és ezentúl is ezt fogja tenni.
A minszki megállapodás 13 pontja:
A délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezése érdekében kialakított nemzetközi összekötőcsoport csütörtökön Minszkben aláírt egy intézkedéscsomagot, amely 13 pontban rendelkezik arról, hogyan kell végrehajtani a fehérorosz fővárosban tavaly szeptemberben tető alá hozott megállapodásokat.
"A Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intézkedéscsomag" első pontja átfogó tűzszünetet ír elő Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben. A tűzszünet "szigorú végrehajtását" kijevi idő szerint február 15-én nulla órától, vagyis szombat éjféltől - közép-európai idő szerint szombat 23 órától - írja elő.
2. Mindkét fél visszavonja a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezet a 100 milliméteres és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan. Legalább 70 kilométer széles biztonsági övezetet ír elő a rakéta-sorozatvetők számára, és 140 kilométeres biztonsági övezetet a Tornado-SZ, Uragan, Szmercs, Tocska és Tocska-U típusú taktikai rakétarendszerek esetében. A nehézfegyverzetek visszavonása legkésőbb a tűszünetet követő második napon kezdődik, és 14 nap alatt be kell fejeződnie az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közreműködésével, az összekötőcsoport támogatásával.
3. Az EBESZ-nek biztosítania kell a tűzszünet és a nehézfegyverzet visszavonásának hatékony ellenőrzését és igazolását a visszavonás első napjától kezdve, minden szükséges műszaki eszközzel, beleértve a műholdakat, pilóta nélküli repülőgépeket (drónokat), radarberendezéseket is.
4. A nehézfegyverzet visszavonását követő első napon meg kell kezdeni a párbeszédet a helyhatósági választások megtartásáról a térségben. A választást az ukrán törvényekkel, illetve Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteinek ideiglenes rendjéről szóló törvénnyel összhangban tartják meg. Ez a pont azt is megszabja, hogy 30 napon belül a Verhovna Radának (az ukrán törvényhozásnak) meg kell határoznia azokat a területeket, amelyekre a szóban forgó törvény vonatkozik.
5. Az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egyes körzeteiben zajlott eseményekkel kapcsolatba hozható személyek üldöztetését és megbüntetését törvényben kell megtiltani, meg kell nekik kegyelmezni, amnesztiában kell őket részesíteni.
6. Nem később mint 5 nappal a nehézfegyverzetek visszavonása után minden foglyot és "törvénytelenül feltartóztatott személyt" szabadon kell bocsátani. Ezen személyek cseréjét a "mindenkit mindenkiért" elv alapján kell végrehajtani.
7. Biztosítani kell a humanitárius segélyekhez való biztonságos hozzáférést.
8. Ki kell dolgozni a szakadár területek és a kijevi hatalom közötti társadalmi-gazdasági kapcsolatok teljes helyreállításának módozatait. (Ez a pont rendelkezik a nyugdíjaknak és más pénzügyi járandóságok kifizetéséről, a rezsiköltségek megtérítéséről és a térségben lakók megadóztatásáról. Kijev vállalja, hogy Ukrajna helyreállítja bankrendszerének működését a konfliktus sújtotta régiókban).
9. Az ukrán kormány helyreállítja az államhatár feletti teljes körű ellenőrzést a konfliktusövezet egészében. Ennek az ukrán törvényekkel és alkotmányreformmal összhangban, Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteiben tartandó helyhatósági választásokat követő első napon meg kell kezdődnie, és az átfogó politikai rendezést követően, 2015 végéig kell befejeződnie (a 11. pontban szereplő feltételek teljesítésével).
10. Minden külföldi fegyveres alakulat, haditechnika és zsoldos kivonása Ukrajna területéről az EBESZ felügyelete alatt. Minden törvénytelen csoport lefegyverzése.
11. Alkotmányreform végrehajtásáról rendelkezik Ukrajnában. Az új alaptörvénynek 2015. végéig kell hatályba lépnie, illetve addig kell elfogadni a Donyeck és Luhaszk megye egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező törvényt. Az alaptörvény kulcsfontosságú eleme a decentralizáció, amelyet Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteinek sajátosságait figyelembe véve kell végrehajtani, egyeztetve a térségek képviselőivel.
12. A "Donyeck és Luhanszk megye egyes körzetei önkormányzatának átmeneti rendjéről" szóló törvény alapján - a kontaktcsoport keretében - megvitatják és egyeztetik ezen körzetek képviselőivel a helyhatósági választásokra vonatkozó kérdéseket. A választásokat az EBESZ normáinak betartásával, a szervezet ellenőrzése mellett tartják meg.
13. A kontaktcsoport keretében munkacsoportokat hoznak létre, hogy hatékonyabbá tegyék a munkáját.
A dokumentumhoz csatolt "megjegyzések" között szerepel, hogy büntetlenséget élveznek a Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteiben történt eseményekkel kapcsolatba hozható személyek. Szó van benne a nyelvi önmeghatározás jogának biztosításáról, továbbá arról is, hogy a helyi önkormányzati szervek részt vehetnek az ügyészségi és bírósági szervek vezetőinek kinevezésében, a központi végrehajtó hatalom megállapodásokat köthet a helyi önkormányzatokkal a térség a gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséről, és az állam támogatja is társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A központi hatalmi szervek közreműködnek ezen körzeteknek az Oroszországi Föderáció régióival folytatandó határon átnyúló együttműködésében, a közrend fenntartására pedig a helyi tanácsok döntésével "népi milíciák" alakulnak.
A kancellár csütörtök délután a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve csak nagyon röviden nyilatkozott, és reménykeltőnek, "nem többnek és nem kevesebbnek" minősítette a minszki eredményeket.
Francois Hollande szerint az elkövetkező órák döntő jelentőségűek lesznek abból a szempontból, hogy miként lehet majd értékelni a tűzszüneti megállapodást. "A jövőben is kellő nyomást szükséges kifejteni az ukrajnai béke biztosítása érdekében" - fogalmazott a francia köztársasági elnök, szintén az uniós országok állam-, illetve kormányfői találkozójára érkezve. Előzőleg ő maga a szociáldemokrata, Merkel pedig a jobbközép néppárti politikai családhoz tartozó csúcsvezetőket tájékoztatta a maratoni minszki diplomáciai erőfeszítések kimeneteléről.
Dunald Tusk, az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke "óvatosan üdvözölte" a minszki megállapodást, és a maga részéről szintén azt hangsúlyozta, hogy annak hatékonyságát a helyszínen, Kelet-Ukrajnában lehet majd csak felmérni. A volt lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy az orosz agresszió egyértelműen fenyegetést jelent Európa békéjére nézve.
Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke nagy előrelépésnek nevezte a Minszkben megszületett tűzszüneti megállapodást. "Amíg nem lőnek, addig beszélnek egymással" - fogalmazta meg Schulz azt a minimális elvárást, ami az eddigi értesülések szerint teljesülhet a minszki egyeztetések nyomán. Az EP-elnök ugyanakkor úgy vélekedett, hogy eddig nem kapott kellő hangsúlyt Ukrajna stabilizálásának, az ország működőképessége biztosításának a kérdése. Szerinte erről több szót kell ejteni az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek nem hivatalos értekezletén.
A brüsszeli EU-csúcsra érkezve Werner Faymann osztrák kancellár üdvözölte a Minszkben kötött négyoldalú fegyvernyugvási megállapodást. Úgy értékelte a fejleményeket, hogy ez volt a béketerv első lépése, de ma még nem mérhető fel, hogy mennyire bizonyul jelentősnek. "Garancia nincs, reménysugár van" - fogalmazott Faymann.
Komorowski: a megoldás Moszkvában keresendő
A lengyel elnök leszögezte: Lengyelország mindig is Ukrajna, "a megtámadt ország" mellett állt ki, és ezentúl is ezt fogja tenni. A lengyel államfő csütörtöki külön sajtóértekezletén a minszki tűzszüneti megállapodásról úgy fogalmazott: az ukrajnai válság megoldásának a kulcsa Moszkva kezében van. Mint fogalmazott, nem szabad azt a benyomást kelteni, mintha a megállapodás Ukrajnán múlna. "A konfliktus megoldásának a kulcsa politikai és katonai értelemben is Moszkva kezében van" - hangsúlyozta.
A minszki tárgyalások eredménye "jó hír mindenki számára". A tűzszünet megvalósítása talán még a tartós béke kilátását is megteremti, de ennek a perspektívája még egyáltalán nincs közel - jegyezte meg a lengyel elnök. Leszögezte, hogy Lengyelország mindig is Ukrajna, "a megtámadt ország" mellett állt ki, és ezentúl is ezt fogja tenni.
A minszki megállapodás 13 pontja:
A délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus békés rendezése érdekében kialakított nemzetközi összekötőcsoport csütörtökön Minszkben aláírt egy intézkedéscsomagot, amely 13 pontban rendelkezik arról, hogyan kell végrehajtani a fehérorosz fővárosban tavaly szeptemberben tető alá hozott megállapodásokat.
"A Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intézkedéscsomag" első pontja átfogó tűzszünetet ír elő Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben. A tűzszünet "szigorú végrehajtását" kijevi idő szerint február 15-én nulla órától, vagyis szombat éjféltől - közép-európai idő szerint szombat 23 órától - írja elő.
2. Mindkét fél visszavonja a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezet a 100 milliméteres és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan. Legalább 70 kilométer széles biztonsági övezetet ír elő a rakéta-sorozatvetők számára, és 140 kilométeres biztonsági övezetet a Tornado-SZ, Uragan, Szmercs, Tocska és Tocska-U típusú taktikai rakétarendszerek esetében. A nehézfegyverzetek visszavonása legkésőbb a tűszünetet követő második napon kezdődik, és 14 nap alatt be kell fejeződnie az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közreműködésével, az összekötőcsoport támogatásával.
3. Az EBESZ-nek biztosítania kell a tűzszünet és a nehézfegyverzet visszavonásának hatékony ellenőrzését és igazolását a visszavonás első napjától kezdve, minden szükséges műszaki eszközzel, beleértve a műholdakat, pilóta nélküli repülőgépeket (drónokat), radarberendezéseket is.
4. A nehézfegyverzet visszavonását követő első napon meg kell kezdeni a párbeszédet a helyhatósági választások megtartásáról a térségben. A választást az ukrán törvényekkel, illetve Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteinek ideiglenes rendjéről szóló törvénnyel összhangban tartják meg. Ez a pont azt is megszabja, hogy 30 napon belül a Verhovna Radának (az ukrán törvényhozásnak) meg kell határoznia azokat a területeket, amelyekre a szóban forgó törvény vonatkozik.
5. Az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egyes körzeteiben zajlott eseményekkel kapcsolatba hozható személyek üldöztetését és megbüntetését törvényben kell megtiltani, meg kell nekik kegyelmezni, amnesztiában kell őket részesíteni.
6. Nem később mint 5 nappal a nehézfegyverzetek visszavonása után minden foglyot és "törvénytelenül feltartóztatott személyt" szabadon kell bocsátani. Ezen személyek cseréjét a "mindenkit mindenkiért" elv alapján kell végrehajtani.
7. Biztosítani kell a humanitárius segélyekhez való biztonságos hozzáférést.
8. Ki kell dolgozni a szakadár területek és a kijevi hatalom közötti társadalmi-gazdasági kapcsolatok teljes helyreállításának módozatait. (Ez a pont rendelkezik a nyugdíjaknak és más pénzügyi járandóságok kifizetéséről, a rezsiköltségek megtérítéséről és a térségben lakók megadóztatásáról. Kijev vállalja, hogy Ukrajna helyreállítja bankrendszerének működését a konfliktus sújtotta régiókban).
9. Az ukrán kormány helyreállítja az államhatár feletti teljes körű ellenőrzést a konfliktusövezet egészében. Ennek az ukrán törvényekkel és alkotmányreformmal összhangban, Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteiben tartandó helyhatósági választásokat követő első napon meg kell kezdődnie, és az átfogó politikai rendezést követően, 2015 végéig kell befejeződnie (a 11. pontban szereplő feltételek teljesítésével).
10. Minden külföldi fegyveres alakulat, haditechnika és zsoldos kivonása Ukrajna területéről az EBESZ felügyelete alatt. Minden törvénytelen csoport lefegyverzése.
11. Alkotmányreform végrehajtásáról rendelkezik Ukrajnában. Az új alaptörvénynek 2015. végéig kell hatályba lépnie, illetve addig kell elfogadni a Donyeck és Luhaszk megye egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező törvényt. Az alaptörvény kulcsfontosságú eleme a decentralizáció, amelyet Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteinek sajátosságait figyelembe véve kell végrehajtani, egyeztetve a térségek képviselőivel.
12. A "Donyeck és Luhanszk megye egyes körzetei önkormányzatának átmeneti rendjéről" szóló törvény alapján - a kontaktcsoport keretében - megvitatják és egyeztetik ezen körzetek képviselőivel a helyhatósági választásokra vonatkozó kérdéseket. A választásokat az EBESZ normáinak betartásával, a szervezet ellenőrzése mellett tartják meg.
13. A kontaktcsoport keretében munkacsoportokat hoznak létre, hogy hatékonyabbá tegyék a munkáját.
A dokumentumhoz csatolt "megjegyzések" között szerepel, hogy büntetlenséget élveznek a Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteiben történt eseményekkel kapcsolatba hozható személyek. Szó van benne a nyelvi önmeghatározás jogának biztosításáról, továbbá arról is, hogy a helyi önkormányzati szervek részt vehetnek az ügyészségi és bírósági szervek vezetőinek kinevezésében, a központi végrehajtó hatalom megállapodásokat köthet a helyi önkormányzatokkal a térség a gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséről, és az állam támogatja is társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A központi hatalmi szervek közreműködnek ezen körzeteknek az Oroszországi Föderáció régióival folytatandó határon átnyúló együttműködésében, a közrend fenntartására pedig a helyi tanácsok döntésével "népi milíciák" alakulnak.
Forrás
MTI
