Merkel: érthetetlenek a török bírálatok
A kancellár Ilham Aliyev azeri elnökkel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a Bundestagot kivétel nélkül szabadon választott képviselők alkotják, Németország pedig egyáltalán nem zárta le a náci múlt és a holokauszt feldolgozását. Ezt a munkát a mostani és a jövendő nemzedékek is tovább folytatják, mert ez Németország kötelessége - jelentette ki a kancellár.
Minderre tekintettel érthetetlenek a török részről megfogalmazott bírálatok - mondta a kancellár, utalva a többi között arra, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő a napokban egy beszédében a Törökországban és Németországban is terrorszervezetnek minősített szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szócsöveiként jellemezte a német parlamenti képviselőket, illetve azokra a török bírálatokra, amelyek szerint a Bundestag a holokausztért viselt német felelősség relativizálásának szándékával minősítette népirtásnak az örmények elleni vérengzéseket. Angela Merkel hozzátette, hogy személyesen is igyekszik ösztönözni az örmény-török párbeszédet és egy közös, történészekből álló, a múlt feldolgozását szolgáló testület felállítását.
A kancellár a Bundestag határozatától függetlenül, a keddi isztambuli pokolgépes merénylettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Németország gyászolja az áldozatokat és a terror elleni küzdelemben "mindig Törökország mellett áll".
A Bundestag június 3-án a kormánypártok - a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - és az ellenzéki Zöldek közös indítványára minősítette népirtásnak az 1915-ben kezdődött vérengzéseket. Az elsöprő többséggel elfogadott határozatban a Bundestag rámutatott arra is, hogy a Német Császárságnak "szégyenletes szerepe" volt a történtekben, mert diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit "ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek" a megakadályozásáért. Kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak.
Merkel: békés, politikai megoldásra van szükség
Békés, politikai rendezésre van szükség a hegyi-karabahi konfliktusban, és Németország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökeként mindent meg is tesz ezért - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben az azeri államfővel folytatott megbeszélése után.
Az Ilham Aliyevvel közösen tartott sajtótájékoztatón a német kancellár hangsúlyozta, hogy bármikor fellángolhatnak a harcok Hegyi-Karabah körül, ezért folytatnia kell a munkáját az Azerbajdzsántól Örményország támogatásával elszakított terület helyzetének rendezésén fáradozó EBESZ-testületnek, az úgynevezett minszki csoportnak. Németország igyekszik ösztönözni a testület tagjait, köztük Oroszországot, de az Egyesült Államokat és Franciaországot is - mondta.
Az azeri elnök agresszornak és provokátornak nevezte Örményországot és kiemelte, hogy törékeny az áprilisban bevezetett tűzszünet. Hozzátette, hogy a bakui vezetés békés megoldás keretében kész a lehető legszélesebb autonómiát megadni Hegyi-Karabahnak.
Angela Merkel Azerbajdzsán társadalmi, belpolitikai helyzetéről szólva kiemelte: "nagyon üdvözölné", ha a német parlamenti pártokhoz közel álló úgynevezett politikai alapítványok ismét működhetnének az országban, mert tevékenységük fontos, amikor a "transzparenciáról, a sajtószabadságról, és természetesen emberi jogi kérdésekről van szó". Hozzátette, hogy közelmúltban több elítéltet kegyelemben részesítettek Azerbajdzsánban, amit Németország üdvözöl.
A gazdasági helyzetről elmondta, hogy a kőolaj és a földgáz világpiaci árának csökkenése érzékenyen érinti Azerbajdzsánt, de a bakui vezetés elindított egy sor reformot, hogy diverzifikálja, több lábra állítsa a gazdaságot. Németország ebben igyekszik támogatni a kaukázusi országot.
Ilham Aliyev a többi között elmondta, hogy 2019-ben elkészül a Déli korridor földgázvezeték, amely azeri gázt szállít majd Törökországon keresztül az Európai Unióba. Mint mondta, a 35 milliárd dolláros beruházás révén Azerbajdzsán "új tényező" lesz az energiaiparban, és "barátként" hozzájárul az energiabiztonság erősítéséhez.
Angela Merkel hozzátette, hogy a Déli korridor megépítése hasznos az EU-nak, mert segít a beszerzési források és a szállítási útvonalak diverzifikálásában, és erősíti majd az EU és Azerbajdzsán kapcsolatát. Hozzátette: örül, hogy már nemcsak tervekről, hanem a tervek megvalósításáról lehet beszélni.
Hegyi-Karabah Azerbajdzsánnal közös határán április elején több napig tartó összecsapások voltak azerbajdzsáni csapatok és a szakadár terület erői között. A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején szakadt el Azerbajdzsántól. A háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. Az 1994 óta érvényben lévő fegyvernyugvást mindkét oldalon számos alkalommal megsértették.
