Merkel: egyáltalán nem biztos, hogy sikerül fegyvernyugvást elérni
BERLI. Egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kijevi és moszkvai tárgyalások révén fegyvernyugvást elérni a kelet-ukrajnai válságövezetben - mondta pénteken Berlinben a német kancellár, aki a francia államfővel előző nap Kijevben az ukrán elnökkel tárgyalt, pénteken pedig Moszkvába utazik az orosz államfőhöz.
Angela Merkel sajtótájékoztatón elmondta: Francois Hollande francia elnökkel együtt mindent megtesznek azért, hogy "megtöltsék élettel" a tavalyi minszki tűzszüneti megállapodást, de "teljesen nyitott kérdés, hogy ez sikerül-e majd".
A "dolgok mozgásban vannak", így nem tudni, hogy pénteken jutnak-e valamilyen eredményre Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Azt sem tudni, hogy milyen hosszú lesz a megbeszélés, és azt sem, hogy az "utolsó megbeszélés" lesz-e, vagy egy tárgyalássorozat első állomása.
Az viszont biztos, hogy "német kancellárként soha nem fogok más országok, jelen esetben Ukrajna területét érintő kérdésekkel foglalkozni" - mondta Angela Merkel, utalva sajtójelentésekre, amelyek szerint az oroszbarát szakadárok javára teendő területi engedményeket tartalmazó válságrendezési tervet javasolnának a francia elnökkel Kijevnek és Moszkvának.
A kancellár hangsúlyozta, hogy nem semleges közvetítőként lépnek fel, hanem "német, francia, és mindenekelőtt az európai érdekek" védelmében. Ezért csütörtökön telefonon tájékoztatta Donald Tuskot, az uniós állam- illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács elnökét a kijevi és a moszkvai útról - tette hozzá.
Az európai érdekek védelme "az európai békerend" védelmét jelenti, ennek a rendnek pedig alapvető eleme "a népek szabad önrendelkezése" - jelentette ki Angela Merkel.
Petro Porosenko ukrán elnök péntekre virradóra tájékoztatott a német kancellárral és a francia államfővel öt órán át folytatott tárgyalásáról. Az elnöki hivatal közleménye szerint mindhárom fél a tavaly szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Sürgették az azonnali tűzszünet megteremtését, a külföldi csapatok és nehézfegyverek kivonását Kelet-Ukrajnából, az orosz-ukrán határ lezárását és a hadifoglyok elengedését - áll a közleményben.
A minszki megállapodás egyebek mellett ütközőzóna kialakítását írta elő a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban. A front azonban már máshol húzódik, a Süddeutsche Zeitung című német lap szerint az oroszbarát szakadárok tavaly szeptember óta újabb 1500 négyzetkilométert foglaltak el a kelet-ukrajnai válsággócban.
Hollande: az átfogó rendezés a cél
Francois Hollande francia államfő azt mondta, hogy az ukrajnai válság átfogó rendezése érdekében látogat el pénteken Angela Merkel német kancellárral együtt Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalnak.
"Mindenki tisztában van azzal, hogy az első lépésnek a fegyverszünetnek kell lennie, de az nem lehet elég, és átfogó rendezést kell elérnünk" - mondta Hollande Párizsban, mielőtt elindult az orosz fővárosba.
A francia elnök és a német kancellár csütörtökön öt órán át tárgyalt Petro Poronsenko ukrán elnökkel Kijevben.
Orosz szakértők: Az ukrajnai háborút Moszkvában állíthatják le
Az ukrajnai háborút Moszkvában állítják le - ezzel a címmel hívja fel a figyelmet a német kancellár és a francia államfő moszkvai útjának céljára a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszant által megkérdezett szakértők szerint Merkel és Hollande látogatása mögött a Kijevnek való fegyverszállításról szóló nyugati vita kiéleződése állhat. A Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozó elemző szerint Hollandék útja Moszkvába az utolsó diplomáciai esély az ukrajnai szembenállás rendezésére.
Csak minden kérdésre kiterjedő csomagtervekkel lehet az ukrajnai válságot megoldani - figyelmeztetett Borisz Smeljov, az orosz tudományos akadémia közgazdasági intézetének egyik vezető munkatársa. A Vedomosztyinak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a minszki megállapodás helyébe lépő egyezségeknek tartalmazniuk kell Ukrajna föderalizációját. A Nyugatnak garanciát kell vállalnia arra, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba, meg kell egyezni arról is, hogy az észak-atlanti szervezet nem terjeszkedik tovább keletre, és Oroszországnak helyet kell kapnia az európai biztonsági rendszerben.
Egy Vedomosztyinak név nélkül nyilatkozó katonai szakértő szerint kifulladt a "donyecki és luhanszki népköztársaságok" katonai erejének offenzívája. Az orosz védelmi minisztériumban korábban dolgozó, nyugdíjállományú magas rangú katona hozzátette, hogy az ukrán kormányerők is elcsigázottak, és most nem képesek az ellentámadásra. Időre van szükség, hogy felkészüljenek, de ehhez garantálni kell azt, hogy az orosz hadsereg ne avatkozzon be. Az orosz katonai szakértő szerint ezért kellett Angela Merkel és Francois Hollande kezdeményezése.
Arkagyij Mosesz, a finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének orosz programját vezető kutató a Kommerszant című orosz napilapban kifejtette, hogy Európa meg akarja értetni Moszkvával, milyen új veszélyek leselkednek, ha megindul a fegyverszállítás Ukrajnába. A délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállás új szakaszba léphet, ellenőrizhetetlenné válhat és háborúval fenyeget Európában. Mosesz feltételezése szerint a német kancellár és a francia államfő azt fogja javasolni Vlagyimir Putyinnak, hogy Moszkva váljon egy új békemegállapodás letéteményesévé. A minszki egyezmények helyébe lépő új megállapodás a délkelet-ukrajnai konfliktus befagyasztását jelentené, rögzítené a jelenlegi frontvonalat.
Arnaud Dubien, a moszkvai székhelyű L'Observatiore nevű francia-orosz elemzőközpont igazgatója a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak hangsúlyozta, hogy hatalmas a tétje a két nyugati állami vezető és az orosz államfő tárgyalásának. "Gyakorlatilag az utolsó esélyről van szó a konfliktus rendezésére" - mondta a szakértő, és arra figyelmeztetett, hogy a délkelet-ukrajnai helyzetet egyelőre viszonylagosan kordában tudják tartani, de könnyen kicsúszhat az ellenőrzés alól.
Alekszandr Guscsin egyetemi tanár, az orosz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának szakértője egyetértett Dubiennel a francia-német rendezési kísérlet fontosságában, de hozzátette, a délkelet-ukrajnai konfliktusban érintett "egyik félnek meg kell értenie, hogy a Donyec-medence nem lesz Ukrajna része a korábbi elvek alapján, a másiknak pedig azt, hogy nem lehet folyton emelni a tétet", a helyzetet nem lehet fegyverekkel megoldani.
A "dolgok mozgásban vannak", így nem tudni, hogy pénteken jutnak-e valamilyen eredményre Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Azt sem tudni, hogy milyen hosszú lesz a megbeszélés, és azt sem, hogy az "utolsó megbeszélés" lesz-e, vagy egy tárgyalássorozat első állomása.
Az viszont biztos, hogy "német kancellárként soha nem fogok más országok, jelen esetben Ukrajna területét érintő kérdésekkel foglalkozni" - mondta Angela Merkel, utalva sajtójelentésekre, amelyek szerint az oroszbarát szakadárok javára teendő területi engedményeket tartalmazó válságrendezési tervet javasolnának a francia elnökkel Kijevnek és Moszkvának.
A kancellár hangsúlyozta, hogy nem semleges közvetítőként lépnek fel, hanem "német, francia, és mindenekelőtt az európai érdekek" védelmében. Ezért csütörtökön telefonon tájékoztatta Donald Tuskot, az uniós állam- illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács elnökét a kijevi és a moszkvai útról - tette hozzá.
Az európai érdekek védelme "az európai békerend" védelmét jelenti, ennek a rendnek pedig alapvető eleme "a népek szabad önrendelkezése" - jelentette ki Angela Merkel.
Petro Porosenko ukrán elnök péntekre virradóra tájékoztatott a német kancellárral és a francia államfővel öt órán át folytatott tárgyalásáról. Az elnöki hivatal közleménye szerint mindhárom fél a tavaly szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Sürgették az azonnali tűzszünet megteremtését, a külföldi csapatok és nehézfegyverek kivonását Kelet-Ukrajnából, az orosz-ukrán határ lezárását és a hadifoglyok elengedését - áll a közleményben.
A minszki megállapodás egyebek mellett ütközőzóna kialakítását írta elő a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban. A front azonban már máshol húzódik, a Süddeutsche Zeitung című német lap szerint az oroszbarát szakadárok tavaly szeptember óta újabb 1500 négyzetkilométert foglaltak el a kelet-ukrajnai válsággócban.
Hollande: az átfogó rendezés a cél
Francois Hollande francia államfő azt mondta, hogy az ukrajnai válság átfogó rendezése érdekében látogat el pénteken Angela Merkel német kancellárral együtt Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalnak.
"Mindenki tisztában van azzal, hogy az első lépésnek a fegyverszünetnek kell lennie, de az nem lehet elég, és átfogó rendezést kell elérnünk" - mondta Hollande Párizsban, mielőtt elindult az orosz fővárosba.
A francia elnök és a német kancellár csütörtökön öt órán át tárgyalt Petro Poronsenko ukrán elnökkel Kijevben.
Orosz szakértők: Az ukrajnai háborút Moszkvában állíthatják le
Az ukrajnai háborút Moszkvában állítják le - ezzel a címmel hívja fel a figyelmet a német kancellár és a francia államfő moszkvai útjának céljára a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszant által megkérdezett szakértők szerint Merkel és Hollande látogatása mögött a Kijevnek való fegyverszállításról szóló nyugati vita kiéleződése állhat. A Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozó elemző szerint Hollandék útja Moszkvába az utolsó diplomáciai esély az ukrajnai szembenállás rendezésére.
Csak minden kérdésre kiterjedő csomagtervekkel lehet az ukrajnai válságot megoldani - figyelmeztetett Borisz Smeljov, az orosz tudományos akadémia közgazdasági intézetének egyik vezető munkatársa. A Vedomosztyinak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a minszki megállapodás helyébe lépő egyezségeknek tartalmazniuk kell Ukrajna föderalizációját. A Nyugatnak garanciát kell vállalnia arra, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba, meg kell egyezni arról is, hogy az észak-atlanti szervezet nem terjeszkedik tovább keletre, és Oroszországnak helyet kell kapnia az európai biztonsági rendszerben.
Egy Vedomosztyinak név nélkül nyilatkozó katonai szakértő szerint kifulladt a "donyecki és luhanszki népköztársaságok" katonai erejének offenzívája. Az orosz védelmi minisztériumban korábban dolgozó, nyugdíjállományú magas rangú katona hozzátette, hogy az ukrán kormányerők is elcsigázottak, és most nem képesek az ellentámadásra. Időre van szükség, hogy felkészüljenek, de ehhez garantálni kell azt, hogy az orosz hadsereg ne avatkozzon be. Az orosz katonai szakértő szerint ezért kellett Angela Merkel és Francois Hollande kezdeményezése.
Arkagyij Mosesz, a finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének orosz programját vezető kutató a Kommerszant című orosz napilapban kifejtette, hogy Európa meg akarja értetni Moszkvával, milyen új veszélyek leselkednek, ha megindul a fegyverszállítás Ukrajnába. A délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállás új szakaszba léphet, ellenőrizhetetlenné válhat és háborúval fenyeget Európában. Mosesz feltételezése szerint a német kancellár és a francia államfő azt fogja javasolni Vlagyimir Putyinnak, hogy Moszkva váljon egy új békemegállapodás letéteményesévé. A minszki egyezmények helyébe lépő új megállapodás a délkelet-ukrajnai konfliktus befagyasztását jelentené, rögzítené a jelenlegi frontvonalat.
Arnaud Dubien, a moszkvai székhelyű L'Observatiore nevű francia-orosz elemzőközpont igazgatója a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak hangsúlyozta, hogy hatalmas a tétje a két nyugati állami vezető és az orosz államfő tárgyalásának. "Gyakorlatilag az utolsó esélyről van szó a konfliktus rendezésére" - mondta a szakértő, és arra figyelmeztetett, hogy a délkelet-ukrajnai helyzetet egyelőre viszonylagosan kordában tudják tartani, de könnyen kicsúszhat az ellenőrzés alól.
Alekszandr Guscsin egyetemi tanár, az orosz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának szakértője egyetértett Dubiennel a francia-német rendezési kísérlet fontosságában, de hozzátette, a délkelet-ukrajnai konfliktusban érintett "egyik félnek meg kell értenie, hogy a Donyec-medence nem lesz Ukrajna része a korábbi elvek alapján, a másiknak pedig azt, hogy nem lehet folyton emelni a tétet", a helyzetet nem lehet fegyverekkel megoldani.
Forrás
MTI
