Merkel: a vállalt kötelezettségeket gyakran senki nem teljesíti

Merkel hangsúlyozta: Németország azt szeretné, hogy a vállalt kötelezettségek teljesüljenek. Hozzátette: mindannyian ugyanazon a bolygón élünk. Mindenkinek csak egy élete van és jogában áll, hogy azt emberhez méltó és értelmes módon élje, amihez a lehetőséget meg kell adni.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára arról beszélt, hogy néhány embernek a pénz, a hírnév, a hatalom a fontos, de itt és most az igazságot, a reményt, valamint az emberiség közös jövőjét kell képviselni. "Nem csak bizonyos emberek életben maradásáról van szó, hanem arról, hogy mindenki számára emberhez méltó életet tudjunk biztosítani. Még soha nem látott globális léptékű intézkedésekre van szükség" - húzta alá a koreai politikus.

A főtitkár kiemelt feladatnak minősítette a konfliktusövezetekben a polgári lakosság és az emberi jogok védelmét. Ban szorosabb együttműködésre kérte a humanitárius szervezeteket, valamint arra szólította fel a világ vezetőit, hogy osszák meg a krízisek okozta terheket.

Recep Tayyip Erdogan török elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának 5 állandó tagállamára utalva kritikus hangon fogalmazott. Min mondta. határozott, gyors, átlátható és elszámoltatható ENSZ-re van szükség.   

"Mindig hangoztatjuk, hogy a világ ötnél több országból áll. Az ENSZ eredeti célja az volt, hogy megóvja az emberiséget a pusztulástól. A szervezet történetének több mint 70 éve azonban pont ezen a területen sikertelenséget mutat, amiért elsősorban a Biztonsági Tanácsot terheli a felelősség" - szögezte le a török elnök., aki szerint ez a szíriai konfliktus kitörése óta is tisztán látható.   

"Az emberiség sorsát nem lehet öt ország politikai érdekei alapján eldönteni. Ezt sem az ész, sem a lélek nem fogadja el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformra van szüksége, hogy tükrözze a regionális és kulturális viszonyokat" - húzta alá Recep Tayyip Erdogan.

Erdogan: a humanitárius válság megoldásához közös felelősségvállalás szükséges

A nemzetközi menekültválság, valamint a világ többi pontján folytatódó humanitárius krízishelyzetek megoldásához az országok közös felelősségvállalására van szükség - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Isztambulban, a Humanitárius Világ-csúcstalálkozót megnyitó beszédében.

A válságkezelés jelenlegi rendszere elégtelen - hangsúlyozta a török államfő. A világ csak szemléli, ahogyan gyerekek halnak meg. A terheket csak néhány ország cipeli. Az a gond, hogy a kellő vakcinát sem tudjuk biztosítani - sorolta. Erdogan kiemelte, hogy amíg a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta Törökország hárommilliónál is több migránst fogadott be, és több mint 10 milliárd dollárt költött a menekültek ellátására, addig a nemzetközi közösség hozzájárulása az ügyhöz alig 455 millió dollárt tett ki.   

Recep Tayyip Erdogan felhívta a figyelmet: a jelenleginél sokkal több energiát igényel, hogy Szíriában véget lehessen vetni a nemzetközi jog megsértésének. "Nem hagyjuk futni a véreskezű diktátorokat, nem hagyjuk büntetlenül az emberiség ellen elkövetett vétkeket" - mondta, egyúttal leszögezte, hogy országa "soha nem fogja bezárni kapuit azok előtt, akik a bombázások miatt menekülnek, bárkik is legyenek".   

A Humanitárius Világ-csúcstalálkozón közel 60 ország állam- és kormányfői vesznek részt. Isztambulba utazott Angela Merkel német kancellár, Joe Biden amerikai alelnök, valamint Pietro Paolin bíboros, vatikáni államtitkár, s jelen van Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is. A kétnapos, több mint ötezer résztvevőt számláló fórum célja, hogy megvitassák, milyen intézkedéseket kellene elfogadni a konfliktusok, a környezeti válságok és a szegénység okozta drámai humanitárius helyzetek megoldására.   

A csúcs helyszínén Merkel és Erdogan megbeszélést folytat az EU-török menekültügyi megállapodás végrehajtásáról.   

Yigit Bulut, Erdogan egyik tanácsadója ugyanakkor hétfőn a TRT Haber török állami hírtelevízió élő adásában kijelentette: Törökország kész felfüggeszteni minden megállapodását az Európai Unióval, a vámuniót és a menekültválság közös megoldásáról szóló egyezményt is beleértve, ha a közösség továbbra is kettős mércét alkalmaz Ankarával szemben, és nem tartja be ígéreteit. Ha az EU továbbra is így viselkedik, akkor Törökország a közeljövőben nagyon radikális lépésekre kényszerül - mondta.

Bulut kijelentése összecseng Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azon korábbi nyilatkozatával, amelyben a tárcavezető kifogásolta, hogy schengeni vízummentességet élvez számos olyan ország, amely még csak nem is jelölt uniós tagságra.   

Az elnöki tanácsadó arról is beszélt, hogy Törökország leendő gazdasági modellje a védelmi ipart teszi meg központi elemének, és annak termelésén alapul majd. A kormány attól függetlenül tartja magát ehhez, hogy az alakuló kormányban kik kerülnek az illetékes minisztérium élére - hangoztatta.