Megváltoztatták szokásaikat a költözőmadarak
HELSINKI. Az észak-európai költözőmadarak jelentős része megváltoztatta költözési szokásait az elmúlt évtizedekben. Egyes fajok hetekkel később költöznek melegebb tájakra. Az éghajlatváltozás állhat a háttérben.
Az Észak-Európában honos víziszárnyasok közül tizenöt fajnál végeztek „népszámlálást” a Helsinki Egyetem kutatói, akik három évtized adatait elemezve értékelték a költözőmadarak vándorlási szokásait – számolt be a BBC hírportálja.
Aleksi Lehikoinen kutatásvezető irányítása alatt 1979 óta madármegfigyelő önkéntesek számlálják meg naponta a szárnyasok csapatait, amelyek Skandinávián keresztül délre tartva áthaladnak a dél-finnországi ellenőrző ponton. „A három évtizedes követés azt mutatja, hogy egyes fajok akár egy hónappal is későbbre tolták migrációs időpontjukat” – összegezte Lehikoinen.
A számlált tizenöt madárfajból hat indul jelentősen később vándorútjára, ami a kutatók szerint annak bizonyítéka, hogy a víziszárnyasok milyen gyorsan reagálnak az éghajlatváltozásra. Más tanulmányokhoz hasonlóan a finn vizsgálat is igazolta, hogy a felszíni vizek hőmérséklete még a levegő hőmérsékleténél is nagyobb ütemben emelkedett az elmúlt időszakban, ami azzal is jár, hogy több élelem áll az északon élő madárfajok rendelkezésére ősszel is.
Mindez azzal a következménnyel jár, hogy egyes fajok például el sem repülnek már Nagy-Britanniába. „Csaknem az utolsó állomás vagyunk, így bizonyos fajok egyáltalán nem jönnek már, megállnak feljebb a repülőútvonalon” – magyarázta Geoff Hilton, a brit Víziszárnyasok és Vizes Élőhelyek Alapítvány (WWT) kutatója.
Aleksi Lehikoinen kutatásvezető irányítása alatt 1979 óta madármegfigyelő önkéntesek számlálják meg naponta a szárnyasok csapatait, amelyek Skandinávián keresztül délre tartva áthaladnak a dél-finnországi ellenőrző ponton. „A három évtizedes követés azt mutatja, hogy egyes fajok akár egy hónappal is későbbre tolták migrációs időpontjukat” – összegezte Lehikoinen.
A számlált tizenöt madárfajból hat indul jelentősen később vándorútjára, ami a kutatók szerint annak bizonyítéka, hogy a víziszárnyasok milyen gyorsan reagálnak az éghajlatváltozásra. Más tanulmányokhoz hasonlóan a finn vizsgálat is igazolta, hogy a felszíni vizek hőmérséklete még a levegő hőmérsékleténél is nagyobb ütemben emelkedett az elmúlt időszakban, ami azzal is jár, hogy több élelem áll az északon élő madárfajok rendelkezésére ősszel is.
Mindez azzal a következménnyel jár, hogy egyes fajok például el sem repülnek már Nagy-Britanniába. „Csaknem az utolsó állomás vagyunk, így bizonyos fajok egyáltalán nem jönnek már, megállnak feljebb a repülőútvonalon” – magyarázta Geoff Hilton, a brit Víziszárnyasok és Vizes Élőhelyek Alapítvány (WWT) kutatója.
Forrás
MTI
