Megszűnik a cseh parlamenti képviselők életfogytig tartó mentelmi joga
A 71 tagú felsőházban 58 szenátor mondott igent arra, hogy a képviselők és a szenátorok csak a mandátum idején élhessenek a mentelmi joggal. Csehországban a parlamenti képviselők és a szenátorok eddig életük végéig tartó büntetőjogi mentességet élveztek.
A mostani javaslatot, amely immár a 18. kísérlet a törvényalkotók mentességének korlátozására, a pártok megegyezése alapján nyújtották be, s így szinte biztosra volt vehető, hogy az alsóház februári igenje után a felsőház is megszavazza azt. Életbe lépéséhez már csak az államfő aláírása szükséges, ami lényegében formalitás.
Mostanáig azt volt a gyakorlat, hogy amennyiben egy törvénysértő honatyát a parlament bármilyen oknál fogva nem adott ki a bűnüldöző szerveknek mandátuma idején, az illetőt mandátuma lejárta után sem lehetett felelősségre vonni - a jövőben azonban már igen.
Korlátozzák az alkotmánybírák mentességét is, amely eddig azonos volt a képviselők és a szenátorok mentességével.
Korábban élethossziglani mentességet élvezett a köztársasági elnök is, de az ezt szabályozó alkotmányos cikkelyt a közvetlen elnökválasztás bevezetésekor módosították. Most már mandátuma lejárta után az exállamfő is felelősségre vonható büntetőjogilag.
A képviselők és a szenátorok élethossziglani mentességét az alkotmány rögzítette, módosításához a parlament mindkét házában háromötödös többségre volt szükség.
A törvényhozók mentessége gyakorlatilag az önálló Cseh Köztársaság megalakulása óta vitatéma. 1993-tól eddig számos kísérletet tettek a mentesség korlátozására, de a javaslat hol az alsóházban, hol a felsőházban megbukott. A két évtized alatt a parlament összesen 17 honatyát adott ki a bűnüldöző szerveknek.
A számos korrupciós ügy miatt azonban az utóbbi időben rendkívül nagy nyomás nehezedik a képviselőkre és a szenátorokra az immunitás ügyében. Helyi megfigyelők szerint főleg ennek köszönhető, hogy most sor került a mentesség korlátozására.
