Megszavazták a belügyminiszterek a menekültek szétosztását

Uniós források szerint a megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországról és Görögországról, 54 ezer áthelyezésről később, a Financial Times értesülése szerint egy éven belül döntenek.

Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.

A tanácskozásra érkező miniszterek közül többen a szolidaritás és a felelősség kettősét hangsúlyozták a sajtónak, kiemelve, hogy meg kell állapodni 120 ezer menekült elosztásáról a tagállamok között, ugyanakkor az ezt szolgáló hot spotok felállítását, a külső határok ellenőrzését és az elutasított menedékkérők, a gazdasági migránsok hazajuttatását is biztosítani kell.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter humánus és felelős megoldásról beszélt, rámutatva, hogy mielőbb meg kell kezdeni a menekültek áttelepítését, ugyanakkor jelentősen meg kell erősíteni az EU határrendészeti ügynökségét, a Frontexet, emellett pedig azok visszajuttatását is fel kell gyorsítani, akikről kiderül, hogy nem jogosultak menekültstátusra.

Emellett a baloldali francia kormány tárcavezetője arról is beszélt, hogy növelni kell az ENSZ-nek juttatott támogatásokat, hogy az emberáradat utánpótlása megszűnjön. "Felelőtlenség lenne azt az üzenetet küldeni, hogy mindenkit azonnal be tudunk fogadni" - húzta alá a francia miniszter.

A tanácskozáson elnöklő luxemburgi tárcavezető, Jean Asselborn mindössze annyit mondott érkezéskor az újságíróknak, hogy a luxemburgi elnökség kiegyensúlyozott javaslatot készített, amelynek alapján szerinte konszenzusra lehet jutni, és mind a 28 államnak megvan a maga felelőssége.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter elmondta, hogy hazája kész a kompromisszumra, és reméli, hogy ez a többi tagállamra is igaz. A konzervatív politikus úgy vélte, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy azt az üzenetet küldje, hogy nem képes megoldást találni.

De Maiziere kitért ugyanakkor arra is, hogy ha a menekültek elosztásáról sikerül is megállapodni, az is csak egy építőeleme a válság megoldásának. "Nem csak azokat kell elosztani, akik itt vannak, hanem annak is elejét kell venni, hogy többen jöjjenek" - magyarázta a politikus, aki szintén a hot spotok mielőbbi felállítását és a gazdasági migránsok hazaküldését szorgalmazta.

Theresa May brit belügyminiszter ismételten hangsúlyozta, hogy hazája nem vesz részt a menekültek elosztásában, de az unión kívülről, menekülttáborokból fogadnak be menekülteket, ahogy azt korábban a brit kormány bejelentette. Ezzel May szerint a legkiszolgáltatottabbakon segítenek, megkímélve embereket attól, hogy akár az életük kockáztatásával útra keljenek Európa felé.

A konzervatív brit kormány belügyminisztere úgy vélte, hogy az EU-nak szélesebb hatókörű intézkedésekben kell gondolkodnia. A brit politikus világossá tette, hogy azokat az illegális gazdasági bevándorlókat, akiknek nincs joguk az Európai Unióban tartózkodni, vissza kell küldeni, akik pedig a határokhoz érkeznek, azokkal megfelelően kell foglalkozni, s mindenkitől ujjlenyomatot kell venni.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos létfontosságúnak nevezte a migrációs válság kérdését Európa számára. A görög politikus szerint ez most annak a próbája, hogy Európa képes-e hatékonyan és egységesen fellépni. "Itt az ideje hogy mindenki megmutassa, mennyire gondolja komolyan, amikor szolidaritásról és felelősségről beszél" - húzta alá Avramopulosz.

Kaliòák: Szlovákia a kvóták ellen szavaz, akár egyedüliként is

Robert Kaliòák szlovák belügyminiszter a rendkívüli csúcstalálkozóra érkezve hangsúlyozta, világos céllal jött, ez pedig a menekültkvóták elleni szavazás.

Újságírói kérdésre, miszerint sikerül-e a tanácskozást lezáró dokumentumban a kötelező kvóták kifejezést a migránsok önkéntes szétosztására cserélni, Robert Kaliòák elmondta: úgy tekint erre, mintha „körből próbálnának négyzetet csinálni”. „Igyekeznek csiszolni, de az alap ugyanaz marad. Bármilyen kötelező, önkéntes vagy ideiglenes kvótarendszer helytelen, mivel nem működik és nem is fog működni” – szögezte le. Hozzátette: az intézkedés célja lehet a közvélemény és a sajtó megnyugtatása, meggyőzése arról, hogy működik az európai szolidaritás, de alapjában véve az egész értelmetlen.

Kaliòák a találkozó megkezdése előtt nem tudta megmondani, hogy sor kerül-e szavazásra, illetve ha igen, milyen módon.

A TASR hírügynökség kérdésére, miszerint továbbra is érvényes-e, hogy négy tagország – Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia – továbbra is ragaszkodik kvótaellenes hozzáállásához, Kaliòák közölte: mindegyik országnak megvan az oka álláspontja védelmezésére. Mint mondta, nagy nyomás nehezedik a kvótákat ellenző országokra, amit nehéz elviselni. Másrészt vannak országok, mint például Nagy-Britannia, amelyek ugyan nem szavaznak a menekültpolitikát érintő kérdésekben, ugyanakkor ellenzik a menekültkvótákat és a menekültek elosztásának tartós mechanizmusát.

Fico: inkább a felelősségre vonás, mint a kvóták

Robert Fico miniszterelnök a szavazás eredményére reagálva kijelentette, inkább hajlandó vállalni a Szlovákia elleni uniós kötelezettségszegési eljárást (ún. impeachment), mint hogy egyetértsen Brüsszel diktátumával. Fico leszögezte: amíg ő a kormányfő, addig az ország területén nem érvényesítik a kötelező kvótákat. Hozzátette: Szlovákia ugyanakkor a menekültválság kezelésére felajánl anyagi és személyi eszközöket, illetve szükség esetén katonai segítséget is a külső határ védelmére.

A miniszterelnök a parlament európai ügyekért felelős bizottságának keddi ülésén kijelentette, hogy az Európai Unió belügyminisztereinek döntése jelentős mértékben befolyásolja a szerdai EU-csúcstalálkozót. „A történtek kapcsán heves diskurzus várható” – hangsúlyozta hozzátéve, hogy a migránsok kötelező áthelyezése blamázs lesz.

Kaliòák és Chovanec az Európai Unió Bíróságához fordulna

Robert Kaliòák szlovák és Milan Chovanec cseh belügyminiszter a menekültek szétosztásáról szóló szavazást követően közölte, a két ország megfontolja, hogy ez ügyben az Európai Unió Bíróságához fordul. Chovanec megjegyezte, hogy Lengyelországnak a mai szavazás során tanúsított magatartása a V4-ek működése „ideiglenes megszakításaként” is értelmezhető.

frissítve 19:23