Megszavazta az új görög pénzügyi mentőcsomagot a német parlament

A Bundestag rendkívüli ülésén a testület honlapján közölt adatok szerint 584 képviselő szavazott, közülük 453 támogatta, 113 elutasította a kormány indítványát, 18-an tartózkodtak.   

A döntés értelmében az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) - az állandó euróövezeti válságkezelő rendszert - irányító szervezet kormányzótanácsában a Németországot képviselő Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter javasolhatja az ESM ügyvezető igazgatójának a 86 milliárd eurós görög hitelprogram elindítását.   

A név szerinti szavazás eredménye alapján a konzervatív CDU/CSU pártszövetség frakciója ugyan túlnyomó többséggel támogatta a CDU elnöke, Angela Merkel vezette kormány indítványát, de tovább erősödött az ellenállás a Merkel-kabinet válságkezelő politikája ellen; a képviselőcsoport 63 tagja szavazott nemmel, míg egy hónappal ezelőtt, amikor a Bundestag arról döntött, hogy a kormány elkezdheti a tárgyalásokat a harmadik mentőprogramról, 60 konzervatív képviselő voksolt nemmel. Amikor pedig idén februárban a második mentőprogram meghosszabbításáról szavaztak, még csupán 29-en utasították el a kormány indítványát a CDU/CSU-frakcióból.   

A szavazás előtt a kormány álláspontját az eddig követett gyakorlattal ellentétben nem Angela Merkel ismertette, hanem Wolfgang Schäuble. A Bild című lap szerint a kancellár azért nem szólalt fel, mert el akarja kerülni, hogy a görög válság 2010 óta húzódó ügye még inkább összekapcsolódjon személyével.   

A többi frakcióban a várakozásoknak megfelelően alakult a szavazás eredménye; a konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek képviselői szinte kivétel nélkül mind igennel szavaztak, a Baloldal frakciójában pedig senki nem támogatta az új görög mentőprogram elindítását.   

Az eurócsoport - az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa - az előző héten pénteken fogadta el a görög kormány és a nemzetközi hitelezők megállapodását a harmadik hitelcsomagról. A program elindításához hét euróövezeti tagállamban (Ausztria, Észtország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Németország és Spanyolország) törvényhozási felhatalmazás is szükséges. Németország parlamentje utolsó előttiként adott hozzájárulást az új mentőcsomaghoz.   

A holland parlament - utolsóként - még szerdán szavaz az ügyben, és az eurócsoport már szerda este dönthet az első, 26 milliárd eurós részlet átutalásáról. Az államcsőd szélére sodródott Görögországnak nagy szüksége van a gyors segítségre, mert csütörtökön be kell fizetnie az Európai Központi Banknak egy korábbi hitel 3,4 milliárd eurós törlesztőrészletét.
 

A holland parlament is hozzájárult a görög mentőcsomaghoz

A holland parlamentben is sikerült biztosítani a görög pénzügyi mentőcsomag elfogadását, azzal, hogy a szerdai rendkívüli vita végén megtartott szavazáson - szoros eredménnyel - elvetették a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt.

Magához a mentőcsomaghoz Hollandiában formai értelemben nem kellett külön parlamenti jóváhagyás, a kormánynak csak tájékoztatási kötelezettsége volt. Az utolsó szó joga azonban mégis a törvényhozás kezébe került, mert a szélsőjobboldali populista Geert Wilders Szabadságpártja bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ügy miatt a kormánnyal szemben.

A jobboldali liberálisok és a szociáldemokrata munkapártiak koalíciója mellett az ellenzéki baloldali liberálisok (D66) is támogatásukról biztosították a Görögországnak nyújtandó újabb pénzügyi támogatást. A többi ellenzéki párt - köztük meglepetésre a mérsékeltnek tekintett kereszténydemokrata párt is - ellenezte, hogy újabb mentőövet dobjanak a görögöknek. Ezzel elhárult az utolsó akadály annak útjából, hogy Athén - kemény hazai reformintézkedések fejében - csütörtökön hozzájusson az összesen 86 milliárd eurós hitelcsomag első részletéhez, és abból eleget tudjon tenni legégetőbb törlesztési kötelezettségeinek.

Maga a hágai parlamenti vita meglehetősen paprikás légkörben folyt. Wilders árulással vádolta Ruttét, és emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi, 2012-es választási kampányban a kormányfő azt ígérte, nem adnak több pénzt a görögöknek a holland adófizetők pénzéből. A miniszterelnök, álláspontjának megfordulását a körülmények változásával indokolta, és azt mondta, Hollandia érdekeit tartja szem előtt.

Jeroen Dijsselbloem pénzügyminiszter, aki az euróövezet országainak pénzügyminisztereit tömörítő testület, az úgynevezett eurócsoport elnökeként végigtárgyalta a pénzügyi intézkedéscsomag részleteit a görög féllel, a parlamenti vitában annak a véleményének adott hangot, hogy az eurózóna és a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) képes lesz megállapodásra jutni egymással a görög programban való IMF-részvételről is.

Az európai kormányok ellenzik az adósság részleges leírását, miközben az IMF szerint a görög adósság mértéke tarthatatlan, ám meg lehet találni azt a kompromisszumot, amely alacsonyabb kamatlábak és hosszabb határidő mellett biztosítja a hitelek visszafizetését - mondta Dijsselbloem.

A holland parlament ülése előtt a német Bundestag nagy többséggel megszavazta a görög csomagot.

Az eurócsoport - ezúttal az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kormányzótanácsának minőségében - már szerda este távkonferencián felszabadíthatja a 26 milliárdos első részletet.