Megszavazta a Bundestag a fiskális paktumot
A szerződések ratifikációjához a törvényhozás mindkét házában kétharmados többség szükséges, mert mindkettő érinti a nemzeti szuverenitást. A 620 tagú Bundestagban a konzervatív-liberális koalíciónak 330 képviselője van. A kétharmadhoz 414 szavazat szükséges. A fiskális paktum beiktatását a német törvények közé 491 képviselő szavazta meg, az ESM-et létrehozó szerződés jóváhagyására vonatkozó kormányzati előterjesztést pedig 493 képviselő támogatta.
A fiskális paktumot 25 uniós tagállam kötötte meg március elején, Nagy Britannia és Csehország nem írták alá. A szerződés előírásai az euróövezeti tagállamokra vonatkoznak.
Az ESM-et létrehozó szerződést februárban írták alá az euróövezeti tagállamok vezetői. A pénteken véget ért uniós csúcson a megállapodás módosításáról döntöttek, ennek értelmében a 700 milliárd eurót megmozgatni képes rendszer forrásait kormányok közbeiktatása nélkül fel lehet használni a tagállamok bankrendszereinek feltőkésítésére. A szerződést ezért később módosítják, és a német törvényhozás ismét szavaz majd róla.
A felsőház, a tartományokat képviselő Bundesrat péntek éjjel szavaz a két szerződésről. A kétharmados támogatás biztosra vehető. Ugyanakkor a megszavazott jogszabályok hatályba lépéséhez - a ratifikációs folyamat lezárásához - Joachim Gauck szövetségi elnök aláírása is szükséges, az államfő pedig jelezte, hogy előbb bevárja az alkotmánybíróság határozatait a két törvénnyel szemben benyújtott alkotmányos panaszokról és egyéb típusú beadványokról.
A kancellár a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában pénteken elmondott beszédében kiemelte: az uniós csúcson kiterjesztették a válságkezelés eszközrendszerét és döntöttek egy csomagról, amely a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővülését ösztönzi.
A megállapodások már az idén eredményt hozhatnak, az év végére elkészülhet az Európai Központi Bank (EKB) bankfelügyeleti funkciójának kiépítésére vonatkozó javaslat és lezárulhatnak az uniós típusú tranzakciós adó bevezetésének előkészületei.
A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokraták támogatták az előterjesztéseket: a konzervatív-liberális koalíció megszorításokon alapuló válságkezelő politikája szerintük eddig kudarcok sorozata volt.
Gabriel álvitának minősítette a közös euróövezeti kötvény körüli diskurzust. Az EKB a válság kitörése óta titokban közvetett és közvetlen módon euróövezeti tagállamokat finanszíroz - fejtette ki az EKB államkötvény-vásárlási akcióira utalva. Az ilyen típusú hitelezésért is "természetesen közösen kezeskedünk" - mondta, hozzátéve, hogy csak Németországra 400 milliárd euró nagyságú garanciavállalás hárul, ami megannyi titokban kibocsátott "közös euróövezeti Merkel-kötvényt" jelent.
Az ugyancsak ellenzéki Zöldek frakcióvezetője, Jürgen Trittin egyebek között kiemelte: Angela Merkel a megoldást folyton csak halogató politikájával hozzájárult a válság elmélyüléséhez.
"Hosszú életet kívánok önnek, és azt is kívánom, hogy ön azt mondja: amíg csak élek megvédelmezem a közös európai fizetőeszközt és a közös Európát, mert ez a béke és a demokrácia alapja ezen a földrészen" - mondta Trittin egy a napokban zárt körben elhangzott kancellári nyilatkozatra utalva, amelyben Merkel azt bizonygatta, hogy nem vezetnek be közös euróövezeti államkötvényt, amíg csak ő él.
A harmadik ellenzéki párt, a reformkommunista Baloldal szónokai elutasították a fiskális paktumot, az ESM-et és az uniós csúcson kötött megállapodásokat. Hangsúlyozták, hogy a szavazásra bocsátott törvényjavaslatok a német alkotmány elleni "hideg puccsot" jelentenek, és ezért az alkotmánybírósághoz fordulnak.
