Megnyitották a berlini merénylet helyszínét
"A nyomozati eljárás a bűntény helyszínén befejeződött. Visszaadjuk Breitscheidplatzot a berlinieknek" - közölte a Twitteren a berlini rendőrség.
Egyelőre nem tudni, hogy a merénylet miatt megszakadt karácsonyi vásár folytatódik-e a téren. A támadás miatt bezárt többi berlini karácsonyi vásárt már szerdán megnyitották, de a biztonsági intézkedéseket mindenütt megerősítették.
Hétfő este Berlin nyugati részének központjában, a Breitscheidplatzon, az egyik leghíresebb karácsonyi piacon egy kamion belegázolt a tömegbe, tizenketten meghaltak, csaknem félszázan megsebesültek. Az ügyészség szerdán körözést adott ki a merénylet gyanúsítottja, a tunéziai születésű, 24 éves Anis Amri ellen, és százezer euróig terjedő nyomravezetői díjat ajánlott fel az elfogását elősegítő információkért. A merénylet elkövetését az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.
A merénylet óta, amíg folyt a helyszínelés, a belvárosi tér és a környékbeli utcák le voltak zárva.
A Die Welt című német lap azt írta internetes felületén hatósági forrásokra hivatkozva, hogy szerda este a rendőrség kommandósai razziát tartottak egy berlini belvárosi lakóházban, de nem találták ott Amrit. A mintegy egyórás akció során az egyik lakót előállították, mert szembeszállt a hatóságokkal - írta az újság. A berlini rendőrség azonban cáfolta a lapban megjelenteket, és arra figyelmeztetett, hogy az effajta híresztelések és internetes álhírek senkinek se jók, és csak veszélybe sodorják a rendőröket, illetve a hatósági fellépés sikerét.
Olaszországból nem utasították ki a berlini merénylet tunéziai gyanúsítottját
A berlini merénylet elkövetésével gyanúsított tunéziai fiatalember 2011-ben érkezett migránsként Olaszországba, többedmagával felgyújtotta a lampedusai menekülttábort és négy évet töltött olasz börtönökben, de az olasz hatóságok mégsem tudták őt kiutasítani az országból - jelentették az olasz hírügynökségek.
A 24 éves Anis Amri öt évvel ezelőtt az egyik migránsokkal teli hajón érkezett a dél-olaszországi partokhoz. Akkor még fiatalkorú volt, de már büntetett előéletű a hazájában, Tunéziában elkövetett bűncselekmények miatt.
Lampedusa szigetének menekülttáborába került, ahol 2011 szeptemberében részt vett a táborban kitört zavargásokban. A lázongást tunéziaiak csoportja robbantotta ki. Felgyújtották a tábort és összecsaptak a beavatkozó olasz rendőrökkel.
Anis Amrit letartóztatták és négy év börtönre ítélték. Először a szicíliai Catania, majd Palermo börtönébe, az Ucciardonéba került. Az Ansa olasz hírügynökség értesülései szerint a férfi az olasz börtönökben veszélyes és erőszakos magatartást tanúsított. Hat hónappal büntetése végleges letöltése előtt, 2015-ben szabadult, zsebében az olasz hatóságok kiutasítási határozatával. A szintén szicíliai Caltanisetta táborába került, ahol a kiutasításra ítélt migránsokat gyűjtik össze, Tunézia azonban nemet mondott a férfi visszafogadására.
2015-ben az olasz hatóságok Anis Amri nyomát veszítették, aki Németországba ment tovább, ahol menedékkérőként jelentkezett.
A berlini merénylethez használt lengyel rendszámú kamion Olaszországból érkezett Németországba. A jármű december 16-án még az észak-olaszországi Lombardia tartományban tartózkodott.
NYT: a gyanúsított a pokolgépek készítését tanulmányozta
A berlini gázolásos merénylet fő gyanúsítottja, a tunéziai Anis Amri a pokolgépek készítésének módját tanulmányozta az interneten, és közvetlen kapcsolatban állt az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezettel - jelentette a The New York Times című amerikai napilap egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselőre hivatkozva.
A helyi idő szerint szerda este közzétett tájékoztatás szerint a 24 éves férfi a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson keresztül legalább egyszer kommunikált a terrorcsoporttal, és szerepelt az Egyesült Államok berepülési tiltólistáján.
Amrit idén március és szeptember között megfigyelés alatt tartották a német hatóságok, azzal gyanúsították ugyanis, hogy pénzt készül lopni egy gépfegyver beszerzéséhez, hogy aztán később támadást hajtson végre több társával együtt - közölték a berlini nyomozó hatóságok. Elegendő bizonyíték hiányában azonban végül nem emeltek vádat ellene. A férfinak egyelőre még nem bukkantak a nyomára, nemzetközi körözést adtak ki ellene.
Trump szerint emberiesség elleni támadás volt
Elítélte és emberiesség elleni támadásnak nevezte szerdán Donald Trump megválasztott amerikai elnök a berlini karácsonyi vásáron két nappal korábban elkövetett kamionos merényletet.
Donald Trump már korábban iszlamista terroristák számlájára írta a tizenkét emberéletet követelő merényletet. Mint fogalmazott, azokról van szó, akik "nemzetközi dzsihádjukban (szent háborújukban) szüntelenül gyilkolják a keresztényeket otthonukban és ott, ahol imádkoznak".
A floridai Palm Beachben, a Mar-A-Lago luxusklubban újságíróknak nyilatkozva Trump kijelentette: "ez emberiesség elleni támadás, és meg kell állítani". "Szégyenteljes dolog, ami folyik" - mondta a megválasztott elnök, hozzátéve, hogy nem beszélt Barack Obama jelenlegi elnökkel a berlini merénylet, illetve az ankarai orosz nagykövet hétfői meggyilkolása óta.
Az egyik halálos áldozat izraeli
Izraeli halálos áldozata is van a három nappal ezelőtti berlini gázolásos merényletnek - közölte csütörtök reggeli híradásában az izraeli tízes tévécsatorna.
Éjjel azonosították a Breitscheidplatzon történt merénylet áldozatai között a merénylet óta eltűnt izraeli turista, Dália Eljákim holttestét. A helyi izraeli nagykövetség megkezdte az előkészületeket Izraelbe szállítására.
Az Izraelben, Herzlián élt hatvan éves nő férje, a vele egykorú Rami Eljákim súlyosan megsérült, már kétszer megoperálták. A követség szóvivője elmondta, hogy az orvosok lélegeztető gépen tartják, de nincs életveszélyben.
A házaspár huszonéves fia és lánya már kedden Berlinbe utazott, eddig azt remélték, hogy az azonosítatlan, súlyos sebesültek között találják meg édesanyjukat, de végül az ismeretlen halálos áldozatok között lelték meg. DNS-mintájukkal segítették a német rendőrséget édesanyjuk azonosításában.
Reuven Rivlin államelnök részvétét és együttérzését fejezte ki a családnak. "Egységesek és elszántak maradunk ezzel az egész világot sújtó gyilkos terrorral szemben, és könyörtelenül harcolni fogunk a szélsőségesek és a gyűlölet ellen" - hangsúlyozta közleményében az izraeli államfő.
Az olasz sajtó azt firtatja, miért nem utasították ki Amrit az országból
Az európai iszlamista terroristák útja Olaszországon keresztül vezet - írta az Il Giornale című olasz napilap csütörtökön, arra keresve választ, hogy a berlini merényletek elkövetésével gyanúsított tunéziai állampolgárságú Anis Amrit, aki 2011-től Olaszországban börtönben is ült, miért nem tudták visszatoloncolni hazájába.
Az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap szerint a dél-olaszországi dzsihadista sejtek juttatták hamis dokumentumokhoz, s talán ahhoz az olasz útlevélhez is, amelyet a berlini merénylethez használt kamionban találtak meg. Az olasz sajtó úgy tudja, az olasz hatóságok Amrit a schengeni hatósági nyilvántartásban veszélyes elemként rögzítették, és az olasz titkosszolgálat is figyelte.
Az Il Giornale szerint az összes európai merénylet története Olaszországon keresztül vezet. Az újság felsorolta, hány európai nagyvárosokban támadást elkövető terroristának volt szoros kapcsolata Olaszországgal.
A listát a 2015-ös párizsi, majd brüsszeli merényletek miatt idén márciusban letartóztatott Salah Abdeslam vezeti, aki 2015 augusztusában Belgiumból autóval a dél-olaszországi Bari kikötőjéig ment, onnan komphajóval jutott el Szíriába, majd vissza Európába, szintén Olaszországon keresztül.
A szintén a párizsi merényletekben meghalt marokkói Abdelhamid Abaoud tavaly augusztusban Olaszország északkeleti határán lépett be, a Balkán-félszigetről Brüsszel felé tartva. A 2016-os brüsszeli metrómerénylet elkövetője, a marokkói Khalid el-Bakraoui tavaly Brüsszelből repülővel érkezett Észak-Olaszországba, majd Velencéből szintén repülővel utazott tovább Athénba és onnan Szíriába. A marokkói Mohammed Lahlaoui, aki 2007-2014 között az észak-olaszországi Brescia közelében élt, gyártotta a hamis útleveleket Salah Abdeslamnak és társainak.
A tunéziai Noureddine Chouchane öt évet élt tartózkodási engedéllyel Olaszországban, majd a líbiai Szabrátában az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet úgynevezett kalifátusát vezette. 2016-ban halt meg egy nyugati szövetséges támadásban. Feltételezések szerint ő képezte ki a 2015-ben a tunéziai Bardo-múzeumban végrehajtott merénylet terroristáit.




