Megkezdődtek a tárgyalások az ENSZ migrációs egyezményének tervezetéről
"Nincs választásunk, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk a migrációt. Mert megtörténik. Jelenleg is a világ minden sarkában. A migráció, mint mondtam, tény" - mondta Miroslav Lajèák szlovák külügyminiszter, aki egyben az ENSZ-közgyűlés elnöke is. Hangsúlyozta, hogy világszerte fellépő jelenségről van szó, amelyre globális megoldást kell találni.
Lajèák a tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte, hogy az egyik lehetőség a migrációs folyamatoknak ellenállni, míg a másik végigkísérni őket. "A földbe dughatjuk fejünket, mondván önmagunknak, hogy majd holnap egy újabb nemzedék egy újabb válságban fog foglalkozni a kérdéssel, vagy pedig cselekedhetünk, tervezhetünk és megszervezhetünk egy rendszert és globális választ adhatunk egy globális problémára" - tette hozzá.
Az Egyesült Államok januárban kilépett az átfogó ENSZ-megállapodás előkészítő munkálataiból, mert azt összeegyeztethetetlennek minősítette migrációs politikájával.
Az átfogó paktum elkészítéséről 2016 szeptemberében egyhangúlag döntött az ENSZ Közgyűlése. A tervezetet az ENSZ egy december 10-11-én Marokkóban rendezendő csúcstalálkozó keretében akarja elfogadni, addig is összesen hat tárgyalási fordulót terveznek tartani New Yorkban, havonta egyet júliusig bezárólag.
Szakértő: az ENSZ egy kalap alá venné a migrációt és a menekültügyet
A nemzetközi jogban a migráció alulszabályozott, ezért az ENSZ paktuma egy kalap alá venné a menekültüggyel, komoly kötelezettségeket róva ezzel az Európai Unió tagállamaira is - mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1 műsorában.
A szakértő az Európai Unió különböző intézményeinek napirendjén lévő kvótajavaslatokra is felhívta a figyelmet, melyek közül az "uniós áttelepítési keretet" tarja a legaktuálisabbnak. Ez egy rendelet lenne, amely arra kötelezi az uniós országokat, hogy folyamatosan működtessék az áttelepítést egy bizottság által meghatározott éves keret erejéig - magyarázta.
Az Alapjogokért Központ kutatója arra is kitért, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex adatai jól mutatják, hogy egyes civil szervezetek és embercsempészek között jóval szorosabb az együttműködés, mint ahogy azt ezek a szervezetek kommunikálják.
