Megkezdődtek a Brexit-tárgyalások
Brüsszelben az Európai Bizottság épületében tárgyalóasztalhoz ült Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója és David Davis brit Brexit-ügyi miniszter, hogy megkezdjék a tárgyalásokat, melyek az első szakaszban az uniós és a brit állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, valamint az ír-északír határról fognak szólni. A felek megvitatják a tárgyalások menetét és felépítését is, majd összegzik a megválaszolandó kérdéseket.
A brit kormány továbbra is azt szeretné, hogy párhuzamosan folyjanak a tárgyalások a kiválásról és az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatáról. Ám a bennmaradó 27 tagállam korábban egyértelműen úgy döntött, hogy a tagság megszűnése utáni kapcsolatokról csak akkor lehet megkezdeni a megbeszéléseket, ha megfelelő haladást sikerült elérni a kilépési tárgyalásokon az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségek rendezéséről és az ír-északír határról.
Nagy-Britanniában tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A referendumon a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra. Ezt követően David Cameron brit konzervatív párti kormányfő lemondott posztjáról. Cameront Theresa May jelenlegi kormányfő követte a miniszterelnöki székben.
May idén március 29-én jelentette be hivatalosan Nagy-Britannia unióból való kilépésének szándékát, így a szigetország uniós tagsága 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a jelenlegi uniós tagállamok konszenzussal - és London egyetértésével - nem állapodnak meg a tárgyalások meghosszabbításáról.
A brit kormány a június 8-án tartott előrehozott parlamenti választások előtt is úgy tervezte, hogy június 19-én kezdi meg hivatalosan a kilépési tárgyalásokat. A voksolás eredményeként azonban a Theresa May vezette brit Konzervatív Párt elvesztette abszolút parlamenti többségét és kisebbségi kormányzásra kényszerül.
Az Egyesült Királyság kilépését követően az EU-ban maradó tagállamok vezetői áprilisban tartott csúcstalálkozójukon állapodtak meg a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásaikról, amelyek meghatározták a megbeszélések keretét, valamint azokat az átfogó álláspontokat és elveket, amelyeket az unió a tárgyalások során érvényesíteni fog.
Az iránymutatásban aláhúzták, a tárgyalásokat követő megállapodásnak a lehető legnagyobb jogbiztonságot kell nyújtania az uniós és brit állampolgárok, a vállalkozások, a nemzetközi partnerek részére az Egyesült Királyság az unióból történő kilépését követően.
Leszögezték, egy esetleges szabadkereskedelmi megállapodásnak kiegyensúlyozottnak, távolra mutatónak és széles körűnek kell lennie. Nem teheti lehetővé az egységes piacban vagy annak egyes részeiben való részvételt, mivel az veszélyeztetné az egységes piac integritását és megfelelő működését. Hozzátették, az unió készen áll arra, hogy a kereskedelmen túl, egyéb területek vonatkozásában is partnerséget alakítson ki az Egyesült Királysággal, különösen a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem, továbbá a biztonság, a védelem és a külpolitika terén.
Johnson: London "boldog" kimenetelű tárgyalásokra számít
Az Egyesült Királyság uniós kilépéséről kezdődő tárgyalásoknak a jövőbe kell tekintünk, és London "boldog" befejezésre számít - jelentette ki Boris Johnson brit külügyminiszter az unió külügyminisztereinek hétfői ülése előtt újságíróknak nyilatkozva Luxembourgban.
A brit külügyminiszter szerint a hétfőn kezdődő tárgyalások mind az Egyesült Királyság, mind az Európai Unió számára pozitív eredményre vezetnek. Olyanra, amely mindkét fél számára nyereséggel és megbecsüléssel jár majd. Nagy-Britannia mély és különleges szövetségre számít az Európai Unióval a kilépést követően - tette hozzá Johnson.
Michel Barnier a Brexit után bennmaradó huszonhét tagállam egységéről szólva azon véleményének adott hangot, hogy azt nem szabad természetesnek venni, az egységen folyamatosan dolgozni kell. Mint mondta, bizonyos ügyek feltehetőleg ki fogják kezdeni később ezt az egységet, de mindent meg fog tenni a megőrzése érdekében. Azt közölte, legkésőbb 2018 novemberére szeretné lezárni a tárgyalásokat a britekkel, hogy 2019 márciusáig legyen elég idő az egyezmény tagországi és európai parlamenti ratifikálására.
