Megkezdődött az EU-csúcs - Migráció és biztonságpolitika a középpontban
A csütörtöki ülés délutáni megnyitását követően Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek az uniós vezetők, akik az első munkaülésen a belső biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a védelemmel foglalkoznak majd.
Ezután munkavacsora következik, amelyen előbb Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő ismerteti a minszki megállapodások végrehajtásának állását az ukrán válság kapcsán, majd Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszámol a közelmúltban tartott találkozóiról Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
A vacsora végén Theresa May brit miniszterelnök tájékoztatást ad kormánya szándékairól a Brexit folyamatával kapcsolatban. Ezt követően pedig még rövid tanácskozást folytatnak - már az Egyesült Királyság nélkül - a huszonhét bennmaradó tagállam vezetői, és a tervek szerint megállapodnak a jelenleg Londonban működő uniós ügynökségek új helyszínének kiválasztására szolgáló eljárásról.
A pénteki munkaülés az Európai Központi Bankot vezető Mario Draghi beszámolójával kezdődik, majd rátérnek a kereskedelmi és a migrációval kapcsolatos kérdésekre.
Szakértők szerint az ülésen az uniós vezetők hangsúlyozottan támogatásukról fogják biztosítani az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a szabadkereskedelmet, ami üzenetértékű lehet a protekcionista kereskedelempolitikát pártoló és a párizsi klímaegyezményt felmondó új amerikai kormányzat számára.
Merkel: az Európai Unió jövője fontosabb a Brexit-tárgyalásoknál
Fontosabb az Európai Unió huszonhét bennmaradó tagállamának közös jövője az Egyesült Királysággal folytatott kiválási tárgyalásoknál, ennek kell lennie a figyelem középpontjában – jelentette ki Angela Merkel német kancellár az uniós vezetők csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
”Olyan időszakban kerül sor erre a tanácskozásra, amikor a tagállamok mindegyikében növekszik a gazdaság” – mondta Merkel. ”Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az emberek érezzék a változást a munkahelyteremtés és a biztonság terén egyaránt” – tette hozzá.
Macron közösen lépne fel a terrorizmus ellen
Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy meg kell erősíteni az Európai Unió védelmi dimenzióját, határozott előrelépésre van szükség a közös védelmi alap és az állandó együttműködési struktúrák terén. Kijelentette, hogy "védelmező Európára" van szükség, és kulcsfontosságúnak nevezte az együttműködést a terrorellenes küzdelem, a migráció és a védelem területén.
Macron emellett arról is beszélt, hogy jóval szigorúbban kellene ellenőrizni a külföldi befektetéseket bizonyos stratégiai ágazatokban. Mint mondta, támogatja a szabadkereskedelmet, Európának azonban fel kell lépnie a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen.
Konstruktivitásról beszélt Theresa May
Rendkívül konstruktív volt az első egyeztetés az Egyesült Királyság uniós kilépéséről szóló tárgyalásokon – jelentette ki Theresa May brit miniszterelnök az EU csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozója előtt. May a találkozóra megérkezve közölte, hogy az esti ülésen ismertetni fogja kormánya terveit az állampolgári jogok biztosításáról.
“Javaslatot fogunk tenni az Egyesült Királyságban élő uniós, illetve a brit állampolgárok jogainak védelmére” – mondta rövid sajtótájékoztatóján a kormányfő.
A kiválási tárgyalások hivatalos hétfőn kezdődtek meg Brüsszelben az Európai Unió és a szigetország képviselői között.
Mark Rutte holland miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Királyság valamilyen formában a kilépés után is része marad az egységes belső piacnak és a vámuniónak, ugyanis ha nem így történik, az ártani fog többek között Hollandia gazdaságának is. "Angolbarát vagyok (...) Utálom a Brexitet minden egyes szempontból, de ez egy szuverén döntés, a demokráciával nem lehet vitatkozni" - fogalmazott.
Charles Michel belga kormányfő leszögezte: "meg kell mutatni, hogy Európa erős és megoldást tud kínálni a kihívásokra".
Tajani: a menedékjog és a szolidaritás európai alapértékek
A menedékjog, miként a szolidaritás is az európai alapértékek részét képezi, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene határozottan fellépni az illegális bevándorlással szemben - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke Brüsszelben csütörtökön, az európai uniós tagállamok kétnapos csúcstalálkozóján.
Tajani kijelentette, a jelenlegi tehermegosztási rendszer megbukott, ezért késedelem nélkül határozni kell a menedékjog reformjáról, ugyanis a jelenlegi szabályok értelmében az első belépés szerinti néhány országnak kell foglalkoznia a kérelmek legnagyobb részével.
"Igazságtalan, hogy egyedül rájuk hagyjuk ennek felelősségét a földközi-tengeri térség ellenőrzése és a tengeri mentési műveletek mellett - fogalmazott.
Véleménye szerint reformokra van szükség a menedékkérők azon országokból történő automatikus és szolidáris újraelosztása érdekében is, amelyekben túl sok kérelmet nyújtanak be, de annak érdekében is, hogy az Európai Unió teljes területén egységesítsék a menedékjoghoz való jutás kritériumait.
Harmonizált szabályokra - irányelvek helyett rendeletekre - van szükség annak elkerülésére, hogy a menekültek kedvezőbb befogadási feltételeket keresve országról országra vándoroljanak - húzta alá.
"Az úgynevezett "szuverenisták" receptje, a bezárkózás saját nemzeti határaik közé, káros és ellenkező hatást vált ki. A valódi biztonság azon múlik, hogy képesek legyünk együttműködni egymással, megbízni egymásban, hogy megosszuk az információt és a technológiákat, megvalósítsuk a bevált gyakorlatok cseréjét, és összehangoljuk az európai hírszerzési ügynökségek és az unión kívüli országok munkáját" - húzta alá az EP elnöke.
